Bejelentette közeli távozását az izraeli pénzügyminisztérium költségvetési ügyekért és állampapír-kibocsátásokért felelős vezető tisztségviselője, Roni Hizkijja, miközben újabb előrehozott választásokkal fenyeget a költségvetés elkészítésének késedelme.
Hizkijjának jelentős szerepe van az ország költségvetésének elkészítésében, s önkéntes távozása a Globes című helyi gazdasági lap szerint újabb előrehozott választások közeledtére figyelmeztet.
A Háárec című újság szerint Hizkijja azért nyújtotta be lemondását, mert „elege van”. A pénzügyminisztérium egyik tisztségviselője úgy nyilatkozott a lapnak, hogy nem látják a „büdzsé-saga” végét, és ebbe fáradt bele a tárca vezető tisztségviselője.
A katonai rádió esti műsorában megszólaltatott gazdasági szakember szerint Hizkijjának a politikai vezetőkkel szembeni bizalmatlanságát jelzi, hogy megbízatásának január 1-jei lejárta előtt, az új költségvetés elfogadása után, de legkésőbb október végén elhagyja a minisztériumot.
A Háárec értesülése szerint jelenleg nem dolgoznak a pénzügyi szakemberek a büdzsé összeállításán, pedig ha az nem születik meg augusztus 25-ig, akkor az izraeli törvények szerint automatikusan, további döntések nélkül ki kell tűzni a következő előrehozott választások időpontját, várhatóan már idén novemberre.
Izraelben háromszor tartottak előrehozott választást az elmúlt 15 hónapban: 2019 áprilisában és szeptemberében, majd 2020 márciusában. A Benjamin Netanjahu vezette jobboldali-vallásos tömb egyik alkalommal sem szerezte meg a 120 parlamenti hely többségét, de az ellenzéket vezető Beni Ganznak sem volt többsége a kormányalakításhoz az ellenzék megosztottsága miatt. Idén a tavaszi választások után Ganz megszegte legfőbb választási ígéretét, és koalícióra lépett – a korrupciós ügyekben eljárás alá vont – Netanjahuval.
A költségvetés azért nem készül, mert a koalíciós partnerek mindeddig nem állapodtak meg arról, hogy egy- vagy kétéves időszakra alkossák-e meg a terveket. A Kék-Fehér párt élén álló Beni Ganz ragaszkodik a koalíciós megállapodásban a Likud kérésére meghatározott kétéves változathoz, különösen mert az első évből már csak 3 hónap maradt hátra. Ezzel a Kék-Fehér megpróbálja biztosítani a kormány egyben maradását egészen 2021 végéig, a következő költségvetési vitáig.
A Likudot vezető Benjamin Netanjahu miniszterelnök viszont egyéves büdzsét szeretne, külön 2020-ra és külön 2021-re, a 13-as televízió politikai szakértői szerint azért, hogy az idei év végén, a 2021-es költségvetés vitáinál kiléphessen az egységkormányból, és jövő tavasszal választásokat tartsanak. Ezeken ugyanis számításai szerint a koronavírus-válság lecsengése után többséget szerezhet a jobboldali-vallásos pártok tömbje.
A múlt héten az izraeli médiában több olyan írás is megjelent, amelyek Netanjahuhoz közeli forrásokra hivatkozva azt állították, hogy már hamarabb, novemberben előrehozott választásokat szeretne a kormányfő, s azért ragaszkodik a kétéves költségvetéshez, mert akkor a koalíciós megállapodás felrúgása nélkül már idén újra választásokat tarthatnak. Ezt az állítást a kormányfő visszautasította múlt heti televíziós beszédében.
A 13-as tévé szerint Ganzot megpróbálják meggyőzni pártjának politikusai, hogy fogadja el az idei, egyelőre csak három hónapra szóló változatot, miután a Kék-Fehér népszerűsége olyan mértékben zuhant a közvélemény-kutatások szerint, hogy az sem biztos, hogy eléri a választási küszöböt a következő választásokon. Ganz viszont egyelőre ragaszkodik a koalíciós megállapodáshoz.
A közszolgálati rádió szerint a Kék-Fehér politikusai azon is dolgoznak, hogy megszavazzanak egy olyan törvényt, amely elhalasztaná a büdzsé elfogadásának jelenlegi, augusztus végi határidejét. Ebben segítségükre lennének az ultraortodox pártok, ugyanis ők különösen érdekeltek a költségvetés létrehozásában, hogy finanszírozni tudják vallási intézményeiket.
A katonai rádió szerint Netanjahu elsősorban azért elégedetlen az egységkormánnyal, mert az igazságügyi tárca a Kék-Fehér kezében van, s Avi Niszenkorn igazságügyminiszter rendre megvédi a legfőbb ügyészt és az igazságszolgáltatás Likud által támadott más képviselőit.
Nemcsak a költségvetési vita segítségével alakulhat új kormány Izraelben a Kék-Fehér nélkül: noha a koalíciós megállapodás szerint az egyezmény felrúgása esetén egyik párt vezetőjét sem választhatja meg miniszterelnöknek a jelenlegi izraeli parlament, a kneszet, de ennek áthidalására a tévé szerint egy hétre megválasztanák a Likud egyik politikusát, aki ellen később bizalmatlansági indítványt szavaznának meg a képviselők, majd egy hét elteltével ismét átvenné a kormányrudat Benjamin Netanjahu.
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
