Vasárnap megkezdődik a tanév az izraeli felsőoktatásban, a koronavírus miatti korlátozások miatt a diákokat kizárólag távoktatásban, otthonól tanulhatnak.

A Felsőoktatási Tanács (Malag) adatai alapján ebben a tanévben 20–25%-kal nőtt a beiskolázás száma a felsőoktatási intézményekbe. Még nem tudni, pontosan hány, már beiratkozott kezdi meg a tanulást, de már most is világosan látszik, hogy az eddigi szokásokat megváltoztatva sok izraeli fiatal úgy döntött, hogy előrehozza a tanulmányait ahelyett, hogy előbb külföldre utazna vagy dolgozna.

Emellett azonban a felsőoktatási intézmények attól is tartanak, hogy lemorzsolódnak azok a hallgatók, akiknek a távoktatásra való áttérés nem teremt megfelelő tanulmányi körülményeket, különösen a hátrányosabb helyzetből érkező arab és beduin hallgatók esetében, mert nekik az internethez és a számítógépes infrastruktúrához való hozzáférésük korlátozott.

Mindeközben a Központi Diákszövetség ezen a héten levélben fordult a Pénzügyminisztériumhoz és a Felsőoktatási Tanács képviselőihez, amelyben azt kérték, csökkentsék 30%-kal a tandíjakat. Kérésüket a hallgatók pénzügyi helyzetére és a korona időszakban tartott távoktatás miatt az oktatás színvonalának károsodására alapozzák. A Pénzügyminisztérium nem hajlandó a tandíj-csökkentésről tárgyalni.

Az elmúlt tanévben 312 600 diák tanult Izraelben – ez mintegy 4000-rel több, mint az előző tanévben. Leginkább az alapszakos (BA) programokban nőtt a tanulók száma.

Az elmúlt években az alapszakos hallgatók 18,4%-a mérnöki tanulmányokat folytatott, 17,7% társadalomtudományokat tanult, 15% pedig pedagógiát. A hallgatók 6,4%-a jelentkezett jogi egyetemre – egy évtizeddel ezelőtt (2009-2010 tanév) ez az arány 8,8% volt. A bölcsészhallgatók arányának csökkenése az elmúlt tanévben is folytatódott: már csak 5,4% az arányuk. Érdekes, hogy két évtizede a bölcsészhallgatók aránya még13% volt, azóta számuk folyamatosan csökken.

A nők aránya a tudományos életben 60%, és ők teszik ki a hallgatói többséget minden képzési szinten. A mérnöki és informatikai szakmákban azonban alacsony az arányuk – csak 28%. A nők még mindig kisebbségben vannak az egyetemi oktatók körében. A közelmúltban az Egyetemi Tanács jóváhagyott egy, a nemek közötti méltányosság előmozdítását célzó programot az egyetemeken, amelynek keretében az elkövetkező öt évben olyan programokra fognak külön költségvetést szánni, amelyek célja a nemek közötti egyenlőség javítása az akadémiai oktatók és vezető tisztviselők között. A vezető intézmények további költségvetést kapnak, amelyet a kiemelkedő posztdoktori ösztöndíjakra, és a matematika, az informatika és a mérnöki területek doktoranduszainak ösztöndíjaira fordítanak.

Az elmúlt években nőtt az arab hallgatók aránya is a felsőoktatási intézményekben, és tavaly az egyetemisták 18%-át tette ki számuk, szemben az egy évtizeddel ezelőtti 11%-kal. A mesterképzésben az arab hallgatók aránya az elmúlt évben 15% volt. A doktori képzésben az arab hallgatók aránya továbbra is lényegesen alacsonyabb a lakosság arányához képest, idén ez 7%-ot tett ki.