A törvényhozók előzetes voksolásban megszavazták a kneszet feloszlatását, és ha a plénum további három olvasatban is hasonlóképpen dönt, akkor két éven belül negyedszer is előrehozott választásokat tartanak Izraelben – jelentette a helyi média szerdán.
Szerdán még csak az előzetes szavazáson döntöttek a honatyák 61-54 arányban a parlament feloszlatásáról, és új választások kiírásáról. A továbbiakban első, második és harmadik olvasatban is meg kell szavazniuk az indítványt ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjék. Az előzetes szavazás rendszere ugyanis annak a felmérésére szolgál, hogy az adott kérdés kivívja-e egyáltalán a képviselők érdeklődését. Ha ezen már elbukik az indítvány, akkor feleslegessé válik a további voksolás.
Azért alakult ki többség a kormánnyal szembeni bizalmatlanság (s ezáltal a jelenlegi parlament feloszlatása) kérdésében, mert a koalícióban résztvevő centrista Kék-Fehér párt is támogatta a jobboldali Likud párttal folytatott kormányzásának megszüntetését.
A párt élén álló Beni Ganz kedd este jelentette be, hogy pártja is támogatni fogja az indítványt, miután nem sikerült elérnie Benjámin Netanjahu ellenében a jövő évi költségvetés megalkotását.
A költségvetést elvileg már az új kormány felállása után száz napon belül, augusztus végén meg kellett volna szavaztatni a kneszetben, de mivel annak tervezete addigra nem készül el, kompromisszumként december 23-ra halasztották elfogadásának végső időpontját.
A költségvetést a Likudhoz tartozó Jiszrael Kac pénzügyminiszter a Kék-Fehér szerint szándékosan, Netanjahu utasítására nem készítette el, mert a Likud és a Kék-Fehér pártok között májusban megkötött koalíciós egyezmény szerint a koalíció felbomlása esetén Ganz vezetné az átmeneti kormányt a következő választásokig, kivéve akkor, ha a költségvetés meg nem szavazása miatt omlik össze a kormány.
„A Likudnak döntenie kell a büdzsé megszavazásáról, Netanjahunak elsődleges fealadattá kell tennie ezt, és akkor minden rendben lesz”- mondta Ganz szerdán újabb haladékot adva a végső kilépésig a koalíciós kormányzásból.
Ugyanakkor Ganz azt is kijelentette, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy a kneszetben tartsák meg a szavazást, mégpedig a végleges elfogadáshoz három olvasatban, vagyis számára az nem lenne elegendő, ha csak a kormány szavazna a költségvetésről a nyáron meghatározott határidőig.
A következő három hétben elvileg megállapodásra juthat Ganz és Netanjahu a költségvetés további halasztásáról, de ebben az esetben a legfelsőbb bíróság várhatóan tiltakozni fog, mert már eddig is sérelmezte, hogy nem tették meg a szükséges lépéseket a büdzsé december végi elfogadáshoz.
Ha Beni Ganz visszalépne követelésétől, akkor is csak néhány hónapos haladékra számíthatna a helyi politikai elemzők egyöntetű véleménye szerint, mert Netanjahu mindenképpen választásokat akar még mielőtt jövő novemberben át kellene adnia székét Ganznak a koalíciós megállapodásban rögzített rotáció szerint.
Ganzot mégis újabb kompromisszumra késztetheti, hogy nem sok jó vár pártjára a választások után a közvéleménykutatások alapján, s talán a következő hónapokban sikerülhet megerősíteni pozícióját.
A jelenlegi helyzet ellentmondásosságát jelzi, hogy Netanjahu szempontjából kedvezőbb, ha a kneszet megszavazza önmaga feloszlatását, mert ebben az esetben a képviselők dönthetnek az új választások időpontjáról, és nyomásgyakorlással elérheti akár a számára ideálisnak vélt júniusi választási időpontot is, amikor már az ország jelentős részét beoltották a koronavírus ellen, és kedvezőbb lesz számára a közhangulat.
Ha viszont nem születik döntés december végéig sem a kneszet feloszlatásáról, sem a költségvetésről, akkor a jelenlegi törvények szerint december 23-án, a költségvetés benyújtásának meghosszabbított időpontjában automatikusan feloszlik a 23. izraeli parlament, és automatikusan ki kell írni három hónap utánra, vagyis várhatóan március 21-re az előrehozott parlamenti választásokat.
Egyelőre nem világos, hogy mikor szavaznak ismét első, második és a harmadik olvasatban a kneszet feloszlatásáról.
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
