Van aki likeokban, megkeresett pénzben, együtt töltött időben, barátságokban, nevetésekben, közös főzésekben, lépésekben, megtett kilométerekben, és van aki fotókban. Az Izraelinfo és az Új Kelet fotósainak 2020-as képei.

Salamon Sára

Salamon Sára vagyok. Fotós.. voltam… vagyok… Március óta kevésbé. De édesanya száz százalékban. Az összegyűjtött tizenkét fotón szerintem látszik is. Az év elején még volt lehetőségem messzebb menni. A lakástól messzebb. Március óta háromszor voltam bidudban és szerencsére egyszer sem betegen. Vigyáztam. Vigyázok. Magamra és a családunkra. Hát így láttam ezt az évet, illetve ennyit láttam az évből… Life with Elá

Kallos Bea Bar

2020 nem életünk legrosszabb éve lett. Valójában engem, személy szerint 2019 sokkal jobban megtaposott, még ha nem is volt benne világjárvány, de úgy fest, ezt is, azt is túléljük. Kiderült idén, hogy a teljesen üres várost pont nekem találták ki, nem hiányoztak igazán belőle az emberek, a zsúfoltság, hogy tizenhat négyzetméteren két ember megeszi egymást, és hogy ha nagyon muszáj, akkor egészen komoly dolgokról is tudok beszélni héberül. Idén éreztem először, hogy igen, itt is fotóriporter vagyok, hogy itt is meg tudom állni a helyemet. Az én tizenkét képem kevésbé személyes, mégis mind a tizenkettővel úgy vagyok, hogy megfogalmaz valamit, ebből, amin idén mind keresztül mentünk.

Silló Sándor

Ez egy nemvolt év volt. Nem volt Purim, nem volt White Night, nem volt Pride, nem volt Utcaszínházi Fesztivál, semmilyen fesztivál nem volt. Online volt, Bibi volt, korona volt. Karantén volt. A szerelmes városom üres volt, halott volt. És egyszer kétszer azért is jól éreztük magunkat. A képek nem szaporodnak fogságban. Egy kis reményre valót azért összekapartam. Időrendben a kinyit-bezár hónapok.

Frank Péter

2020-ban nem voltak kedvenc képeim… Rengeteg szomorúsággal telezsúfolt magány volt ebben az évben, meg arctalan tömegek, számok, viharos indulatok. 2021 más lesz.