Igen is helye van a büszkeségnek, főleg, ha teljesítményünkkel, tudással érdemeltük ki.
Izraelnek és a zsidóknak áldásos része volt a koronavírus elleni oltások megszületésében, nemcsak a villámgyors össznemzeti vállnyújtással, hanem annak létrejöttében is. Ennek bizonyítására álljon itt két fontos szereplő:
Albert Bourla, a Pfeizer vezérigazgatója
Bourla holokausztot túlélő zsidó szülők gyermeke, Thesszalonikiben, Görögországban született és nőtt fel. A szaloniki Arisztotelész Egyetem Állatorvosi Iskolájában tanult, majd 34 éves korában feleségével együtt elhagyta Görögországot, s azóta négy különböző országban, hét különböző városban él. 1993-ban csatlakozott a Pfizerhez, először állatorvosként, és a vállalat görögországi állat-egészségügyi részlegének műszaki igazgatójaként dolgozott. Az évek során egyre jelentősebb feladatokat kapott a cégnél.
Az oltások globális vezetője volt, majd 2016-tól a Pfizer egészségügyi fejlesztési csoportjának elnöke. 2018. január 1-jén lett a Pfizer operatív igazgatója (COO), aki felügyelte a vállalat gyógyszerfejlesztését, gyártását, értékesítését és stratégiáját. Ian Read utódjaként 2019. január 1-jétől léptették elő vezérigazgatóvá.
Tal Zaks, a Moderna kutatási igazgatója
Zaks izraeli, édesanyja jelenleg is Raananán él. Ő maga a Beér Sévai Ben Gurion egyetemen végzett.
Zaks az Axios híroldalnak elmondta, hogy szeme előtt látja 80 év körüli édesanyját munkája végzése közben. Érte is követett el mindent, hogy a lehető leghamarabb elkészüljön az oltóanyag, és véget érjen annak tesztelése és elfogadtatása.
Zacks a Globes című izraeli lapnak elmondta, hogy miután befejezte orvosi tanulmányait a Ben-Gurion Egyetemen, az volt a célja, hogy gyermek onkológus legyen. “Orvosi szerepemmel párhuzamosan kutatói doktori címet is szereztem, így alkalmam nyílt dolgozni az amerikai Országos Rák Intézetben (NCI) Steve Rosenberg professzor felügyelete alatt. Ez három nagy év volt, de úgy éreztem, hogy orvosként jobban teljesítek, mint alapkutatóként” – mondta.
“Arra gondoltam, hogy talán több alkalmazott kutatást tudok végezni. Visszatértem a Pennsylvaniai Egyetem szakára, de amikor diplomát szereztem, rájöttem, hogy az orvostudomány fordulata valójában az iparban zajlik. Így kerültem a Sanofiba vezető alelnöknek és onkológiai vezetőnek. A Sanofiban dolgoztam. Új technológiákat kutattam, amelyek valódi változást hozhatnak az orvosi világban. Ekkor egy modern platformra bukkantam, amely az RNS-t használja sokféle gyógyszer és oltóanyag előállításához. A Modernáé egy olyan ajánlat volt, amelyet nem utasíthattam el. Feleségemnek, Meiravnak ez túlzott kockázatnak tűnt. Vezető alelnöki tisztség feladása egy nagyvállalatnál egy induló vállalkozás érdekében? De számomra valóban volt értelme, köszönhetően a technológiának és annak a képességének, hogy rövid idő alatt megvalósíthassam a potenciált a valóságban.”
Aztán megindult karrierje a Modernánál, és a többi már némi izraeli hucpával elegyített történelem: egy pici induló cég kenterbe veri a legnagyobbakat, és a Pfeizerrel egyszerre áll elő a sorsfordító időkben egy éppen olyan hatékony koronavírus elleni oltással.
Az Izraelben élő magyar zsidók ezúttal háromszorosan lehetnek büszkék: magyarként Karikó Katalinra, aki megteremtette az új technológia tudományos alapjait; zsidóként a görög zsidó fiatalra, aki a Pfeizer világcég élére került; és izraeliként Tal Zaks sikere dobogtathatja meg szívünket. És persze ne felejtsük az ország példamutatását a hihetetlenül gyors és sikeres oltási kampánnyal.
Újságíró
