Az Izrael Demokrácia Intézet (The Israel Democracy Institute -IDI) az államelnök, Reuven Rivlin jelenlétében idén is hivatalosan közzétette a 2020-as évre készített izraeli demokráciaindexet. A fontos felmérést az intézet kutatócsoportja immár 18. alkalommal végezte el, ezúttal is Tamar Hermann professzor vezetésével. Az éves kutatás fő célja az, hogy feltárják az izraeli társadalomban végbemenő azon folyamatokat, amelyek befolyásolják és meghatározzák az állami intézmények és az állampolgárokat képviselő szervek demokratikus, szakszerű működését. Ehhez az index nem csak átfogó információforrást ad, hanem alapot is szolgáltat az eredmények elemzésével a mélyreható és effektív társadalmi vitához.

A kutatás széles körű állampolgári felmérésen – a felnőtt izraeli lakosság reprezentatív aránya szerint 1101 zsidó/egyéb és 179 arab állampolgár megkérdezésén – és különböző, nemzetközileg elfogadott paramétereken alapult. Mivel év közben tört ki a koronavírus járvány, egyes felméréseket októberben újra elvégeztek, hogy a pandémia esetleges hatásait is ki lehessen mutatni. Sajnos az adatok azt mutatták, hogy a járvány előrehaladtával az addig észlelt negatív tendenciák felerősödtek.

Állampolgári ismeretek óra – online

Idén a járvány miatt nem a jeruzsálemi elnöki rezidencián adták át a jelentést, hanem a korszellemnek megfelelően – virtuálisan, így természetesen még többen jelen lehettek az ünnepélyes alkalmon. És mivel nem csak az IDI és Rivlin Facebook-oldalán közvetítették az eseményt, hanem Zoomon is, közel ezer gimnazista diák is részt vett Izrael-szerte, minden szektort képviselve, ezzel a demokráciaindex bemutatása egyben tanórává vált. A tanulók előtt országuk elnöke elemezte Izrael helyzetét és személyesen hozzájuk fordult. Rivlin kiemelte, hogy a hallgatók nem csak választásra jogosult állampolgárok lesznek, hanem a jövő parlamenterei, miniszterei, miniszterelnökei, és talán még a leendő államelnök is közülük kerül ki. Figyelmeztette is őket – a demokráciaindex adatait is figyelembe véve –, hogy ne vegyék sohasem magától értetődőnek jelenlegi helyzetüket, mindig törekedjenek annak jobbítására, tökéletesítésére, és arra, hogy eközben a köz érdeke lebegjen a szemük előtt. Mindezek a folyamatok – emelte ki Rivlin – nem egy varázsütésre zajlanak, hanem hosszan tartóak, és a legfontosabb, hogy a demokratikus mechanizmusoknak és az átláthatóság elveinek alárendelve történjenek – az ország és állampolgárainak javát szem előtt tartva.

Ezúttal nem a tanulók, hanem az izraeli demokrácia vizsgázott le, és ezek az eredmények:

Hogy vagyunk?

Idén második éve csökkenő tendenciát mutat – ezúttal élesen vissza is esett – azoknak az izraelieknek a száma, akik szerint Izrael általános helyzete “jó vagy nagyon jó”. A legnagyobb mértékben a magukat jobboldaliként definiálók körében tapasztaltak idén visszaesést, de még így is közülük kapott az ország helyzete nagyobb arányban pozitív megítélést. Tavaly még a megkérdezettek fele volt megelégedve az ország helyzetével, év elején 37%, év végén már csak 32%. Mindazonáltal még most is az izraeliek kétharmada (64%) gondolja úgy, hogy jó Izraelben élni (a tavalyi 76 százalékkal szemben).

Júniusban az izraeliek többsége (61%) volt megelégedve a saját helyzetével, de ez az arány is drasztikusan lecsökkent, mert két éve még 80% voltak ezen a véleményen.

Az arab megkérdezettek közül csak 44% válaszolta azt, hogy azonosul az országgal és annak gondjaival, miközben ez az arány a zsidó lakosoknál 88% volt.

A megkérdezettek nagy többsége (76%) azon a véleményen van, hogy az ország megfelelő biztonságot nyújt számára, de kevesebb mint egyharmada (31%) érzi úgy, hogy országa megfelelően gondoskodik róla megélhetésével kapcsolatban is.

Arra a kérdésre, hogy a kormánynak mely gazdasági kérdéssel kellene elsősorban foglalkoznia, a zsidó válaszadók elsőként a megélhetési költségek és a lakásárak csökkentésére szavaztak, ezután az egészségügyi rendszer javítása következett, harmadik helyen pedig a gazdasági különbségek csökkentése és a rászorulók helyzetének javítása állt. Az arab nemzetiségű megkérdezettek között elsősorban a munkanélküliség csökkentése, majd az oktatási rendszer javítása, a harmadik helyen pedig az egészségügyi ellátó rendszer javítása állt. Sajnos a válaszadók többsége – tehát az általános közhangulat – szerint ezen területek kezelésében az ország vezetése kudarcot vallott.

Az izraeliek féltik a demokráciát

A közvélemény 57%-a azt gondolta októberben, hogy Izraelben a demokratikus berendezkedés súlyos veszélyben van – ez növekedést jelent tavaly júniushoz (53%) és általában a korábbi évekhez képest. Idén (októberben) is a legtöbb zsidó válaszadó (60%) úgy vélte, hogy az izraeli rezsim demokratikus az ország arab állampolgárai számára is, míg az arab válaszadók többsége (58%) az ellenkezőjét gondolta – az ő szemükben nem elég demokratikus.

Az elmúlt évhez hasonlóan az izraeli közvélemény többsége idén is nagyon elégedetlen a politikai rendszer működésével és a választott tisztségviselőkkel.

Általánosságban az izraeli közvélemény állami intézményekbe vetett bizalma nagyon alacsony, kivételt képez ez alól a hadsereg, az államelnök és a Legfelsőbb Bíróság, bár itt is egyre csökken a bizalom mértéke az elmúlt évekhez viszonyítva. A kormányba vetett bizalom aránya mindössze 25%, a törvényhozás iránti 21% (itt óriási a visszaesés a júniusi 32 százalékhoz képest!), a politikai pártok iránti csak 15%. Az arab lakosság körében a fenti arányok még alacsonyabbak.

Jó hír azonban, hogy éppen a pandémia idején az izraeli lakosság nagy többsége elégedett a betegbiztosítási pénztárakkal és az általuk szolgáltatott egészségügyi ellátás színvonalával.

A korábbi évekkel szinte teljesen megegyezően

a megkérdezettek többsége (58%, a zsidó válaszadók közül ebből 87%) ebben az évben is úgy véli, az ország vezetése korrupt.

A politikai nézeteik alapján a centristák 74%-a, a jobboldaliak 43 százaléka van ezen a véleményen.

Nagyon rossz jegyet kapott továbbá az izraeli társadalom a szolidaritást mérő indexen: a zsidó válaszadók a 10-es skálán csak az elégségesnek számító 5,3, míg az arabok 4,8 pontot adtak. Októberre csupán 17% volt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik úgy érezték, hogy Izraelben jelentős mértékű a társadalmi szolidaritás, ez az évtized legalacsonyabb aránya, és körülbelül felére esett vissza a 2020 júniusában regisztrált 33%-hoz képest. Nem meglepő a mai világban, hogy az izraeli társadalom feszültségskálájának csúcsán is a jobboldal és baloldal közötti ellentét áll. Az index készítői szerint a koronaválság javította az Izraelben élő zsidók és az arabok kapcsolatát, ugyanakkor megrontotta a nem vallásosok és az ultraortodox közösség viszonyát.

Izrael és a nagyvilág

A nemzetközi összehasonlítások tükrében Izrael viszonylag jó helyen áll, de még mindig alacsonyan az OECD-országokhoz képest. Három paramétert vizsgálva – egyenlőség, az állampolgárok politikai részvétele, a javak egyenlőségen alapuló elosztása – Izrael helyzete javult, három területen azonban még jobban visszaesett: a politikai szabadságjogok, a korrupció megfékezése és annak meghatározása terén. A felmérés adatai alapján az ország világviszonylatban vezető, az OECD országokhoz viszonyítva viszont az utolsó helyen áll.

Mit tanuljunk mindebből?

A fenti adatokkal kapcsolatban az “állampolgári ismeretek órát” vezető Plessner professzor, az IDI elnöke és Rivlin államelnök is mély aggodalmának adott hangot, és mint kiemelték, ezen a téren sajnos az oltás sem segít Izraelen. A számok azt mutatják, hogy a közvélemény éppen azokban az intézményekben nem bízik meg, amelyek a demokratikus képviseletükre hivatottak: a pártokban, a képviselőkben és a parlamentben. Itt Rivlin kitért arra is, hogy – negyedik országos választás lévén – a politikai pártoknak már most, nem pedig csak a koalíciós tárgyalások és későbbi parlamenti munkájuk során – kötelességük a közös érdekekre, az ország jövőjére, nem pedig a megosztásra, a demokratikus intézmények elleni támadásokra helyezni a hangsúlyt, mert a keletkezett kárt később szinte lehetetlen kijavítani.

Természetesen a közvéleménynek, az állampolgároknak is jobban kellen vigyázniuk azokra az értékekre, amelyek a demokratikus berendezkedéshez elengedhetetlenek. Itt külön kitértek – talán a fiatal közönségre tekintettel – a médiára és a közösségi kommunikációra, ahol mind az igazságtartalomra, mind a tisztességes nyelvezetre elengedhetetlenül szükség van.

Az állampolgárokat képviselő tisztségviselők, közalkalmazottak felelőssége ebben a helyzetben felmérhetetlen – állapította meg Rivlin, és kiemelte, hogy Izrael állam története során már nem egyszer voltak komoly, megosztó viták, de véleménye szerint az abban résztvevők szeme előtt mindig is egy demokratikus-zsidó állam megalapítása és fejlesztése – tehát a köz-, és soha nem a személyes érdek állt. Minden oldal a saját meggyőződése szerint, de termékeny viták közepette kívánta a közérdeket szolgálni.” Tehát nem azt kell bebizonyítani, hogy a másik oldal téved vagy maguk a demokratikus intézmények romlottak – tette hozzá ehhez Plessner. “Nem kiütéses győzelemre van szükség egy demokráciában, hanem a demokratikus játékszabályok minél komolyabb betartására, ezen belül is a kisebbségek védelmére és a hatalmi ágak elválasztására és egyensúlyára, mindez egy minél szélesebb dialógus keretén belül, amely nem a megosztásra, hanem a konszenzusra törekszik. Kritika – igen, rombolás – nem.”

Összességében elmondható, hogy az értékelés alapján az izraeli társadalmat nem külső, hanem inkább egy nagyon komoly belső veszély, válság fenyegeti azért, mert az állampolgárok fokozatosan elveszítik a bizalmat a demokratikus intézményrendszerben és a jogállamiságban. Hiába volt Rivlin (kissé önmagától, szerepétől is) meghatva, szolidaritásra, közbizalomra és a közérdeket mindenek felett szem előtt tartó politikai felfogásra biztatott – tudjuk, kivel ellentétben… Nem hiszem, hogy renitens az a “hallgató”, aki úgy érzi, Rivlinnek, mint államelnöknek feladata lenne – nem csak szép szavakkal, hanem alkotmányos jogkörének gyakorlásával is – hozzájárulni ahhoz, hogy az izraeli demokráciát és intézményeit rombolók ne kaphassanak szerepet ebben a játékban.

A 2020-as demokráciaindex átadási ünnepségét itt lehet megnézni.