Megingott a nők munkaerőpiaci helyzete, jelentősen nőtt körükben a munkanélküliség Izraelben a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek miatt – jelentette a Háárec című újság honlapja pénteken.
A harmadik országos zárlat kezdete óta eltelt kevesebb mint három hét alatt a munkanélkülivé váltak 68,5 százaléka nő, és csak 31,5 százaléka férfi. A koronavírus okozta gazdasági válságban Izraelben már 84 493 ezer nő veszítette el munkáját, ami 2,2-szerese a munkanélkülivé vált férfiak számának.
Tavaly január-februárban a nyilvántartott munkanélküliek között még közel azonos arányban oszlottak meg a nemek, 50,6 százalékuk volt nő, és 49,4 százalékuk volt férfi.
Az első országos karantén idején, tavaly tavasszal a nemi különbség 56,4 százalék – 43,6 százalékra nőtt, és az ősszel kezdődött második zárlatban tovább nyílt az olló: már a munka nélkül maradtak 60,4 százaléka volt nő, és csak 39,6 százaléka férfi.
Az izraeli szakemberek ennek nyomán attól tartanak, hogy a járvány okozta gazdasági válság hosszú távú következményeként tovább növekedik a nemi egyenlőtlenség a munkaerőpiacon.
A nők kevésbé jövedelmező munkakörökben, szakmákban és iparágakban dolgoznak, amelyeket alacsonyabb foglalkoztatási feltételek és munkabiztonság jellemez. Az oktatási intézmények bezárása kritikus jelentőségű, mert a gyermekek gondozásának nagy része továbbra is a nők vállán nyugszik, és ezért kényszerű otthonmaradásuk a kisgyermekekkel tovább rombolta hátrányos munkaerőpaci helyzetüket – állítják a kutatók.
A legutóbbi, 2018-as felmérés szerint a férfiak átlagbére havonta bruttó 12 559 sékel volt (mintegy 1 193 105 forint), míg a nők 8546 sékelt kaptak (mintegy 811 870 forintot), ami 28 százalékkal csekélyebb.
Ezenkívül Izraelben továbbra is az anyák a gyermekek legfőbb gondozói, és átlagosan heti 22 óra fizetetlen háztartási munkát végeznek, szemben az izraeli férfiak által befektetett 8,6 órával.
Az oktatási rendszerhez tartozó intézmények nagy részének bezárása után sok háztartásban úgy döntöttek, hogy az alacsonyabb fizetést hazavivő házastárs maradjon otthon a gyerekekkel, ezért főként a nők veszítették el állásaikat.
A lapnak nyilatkozó Gal Zohar kutatása szerint a munkahelyek kényszerű elhagyása miatt hosszú távon károsodhat a nők szakmai fejlődése. „A munkaerőpiac minden ilyen elhagyásának következményei vannak. A nők gyorsabban térnek vissza a férfiaknál, de alacsonyabb bérek és kevésbé jó foglalkozási feltételek mellett. A nők munkanélküliségének leküzdése érdekében fel kell számolni a férfiak és nők közötti bérkülönbséget, meg kell szüntetnünk a munkaerőpiaci diszkriminációt.” – hangsúlyozta a szakember.
Jaara Mann, a Katznelson nevű társadalompolitikai alapítvány tudományos kutatója múlt hónapban nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint a válság nyomán nem csak a munkanélküliség terén mélyült el a nemek közötti szakadék. Megállapítása szerint tavaly december óta hatszor annyi nő adta fel önként munkahelyét a járvány miatt a gyermekek gondozása érdekében, mint férfi, és 30 százalékkal több nő változtatta részmunkaidőssé foglalkoztatását.
„Veszélybe került a nők munkaerőpiaci előrelépése, amelyet nagy erőfeszítésekkel, hosszú évek alatt értek el” – vélekedett Mann a lapnak, és állami terv megalkotását sürgette, amely növeli az izraeli nők munkahelyi biztonságát a koronavírus-járvány okozta válság után.
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
