Vésetekkel díszített, 120 ezer éves szarvasmarhacsontot fedeztek fel Izrael középső részén, Ramla közelében – jelentette a ynet.
A kutatók szerint az ábrázolás, amelyet egy ősi tehénfajhoz tartozó csontba véstek, az eddig ismert legrégebbi absztrakt szimbólum a Földközi-tenger partvidékén. A mintegy 4 centiméter hosszú bemetszéseket élesített kovakővel készítették.
A középső paleolitikumból nagyon ritkának számítanak a köveken vagy csontokon található szimbolikus ábrák.
A jeruzsálemi Héber Egyetem, a Haifai Egyetem és a CNRS francia kutatóintézet-hálózat kutatói együtt jutottak arra a következtetésre, hogy a mindkét oldalán törött csonton látható hat mély, hosszú és párhuzamos metszet szimbolikus vagy spirituális jelentéssel bír.
A metszetek meglepő módon teljes egészében megőrződtek Izrael középső vidékén, a Júdeai-felföld nyugati lejtőin, Ramla várostól keletre. Az emberi tevékenységből származó kőedények és állati csontok együttesében felfedezett csont a Levante vidékének legkorábbi, és a világ egyik legrégebbi eddig felfedezett vésett emléke.
A csontról írt tanulmányt a Quaternary International című tudományos folyóiratban tették közzé. A Neser-Ramla nevű régészeti lelőhelyet néhány évvel ezelőtt fedezték fel egy helyi kőbányában, ahol egy hat éve megjelent tanulmány szerint a moustieri kultúrához tartozó, a középső paleolitikumban élő vadászó-gyűjtögető csoport tagjai éltek.
Az ásatás helyszíne vadászati táborként vagy vadászat utáni találkozóhelyként szolgált, ahol az állatokat levágták. A csont egy ősi tehénfajhoz tartozott – a modern tehén korai rokonához –, egy olyan állathoz, amely ezen a területen nagyon gyakori volt akkoriban.
A tudósok háromdimenziós szkenneléssel, valamint hasonló vésetek mikroszkópos elemzésével és kísérleti előállításával elemezték a bemetszett csontot, és megállapították, hogy a véséshez kovakőből készült eszköz megmunkált csúcsát használták.
A leghosszabb metszés 42 milliméter, a legrövidebb 38 milliméter hosszú, és kizárt, hogy véletlenül kerültek a felületre. Rájöttek, hogy megalkotójuk jobbkezes volt, ahogy az eddigi kutatások szerint az abban a korban élők 90 százaléka.
“Az összes vágás azonos mélységű és alakú, és mindegyik ugyanabba az irányba mutat, ugyanazzal a mozdulattal készítették. Ez azt jelezheti, hogy a bemetszéseket egyazon személy készítette egymás után, együltében” – vélik a tudósok.
A metszett ábrát szándékosan hozták létre, de bármiféle látható haszon vagy szükségszerűség reménye nélkül. Célja nem világos: firkálás, illusztráció, numerikus jelölés vagy szimbolikus ábrázolás. A tudósok szerint absztrakt, szimbolikus ábrázolásról van szó, amelynek egykori jelentését egyelőre nem lehet megfejteni.
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
Köszönjük támogatásotokat, ez tart életben minket! Ha szerinted is szükség van az Izraelinfóra, csatlakozz a támogatóinkhoz itt. Minden más támogatási forma itt.
