Izraelben reform és konzervatív betértek is alijázhatnak

A legfelsőbb bíróság (Bagac) hétfőn kibővített, kilenc fős bírói testületével különösen jelentős döntést hozott, amely komoly siker az ortodox vallási monopólium ellensúlyozásáért folytatott harcban. Végre választ adtak, és ezzel pont került egy 15 éve beadott petícióra. 2005-ben kérték először ettől a grémiumtól, hogy terjessze ki a zsidók izraeli letelepedését garantáló “hazatérési törvényt” olyanokra is, akik Izraelben, de nem az ortodox rabbinátus révén, hanem a reform vagy konzervatív rabbitestületek előtt váltak zsidóvá.

Eddig ugyanis azok, akik Izraelben a reform- és a konzervatív irányzat keretében vették fel a zsidó vallást, nem kérhettek állampolgárságot, noha ha ugyanezt külföldön tették volna, akkor kérvényezhették volna letelepedésüket zsidóként Izrael államban. A visszatérési törvény alapján izraeli állampolgárságot kaphat minden zsidó, a betért is.

A legfelsőbb bíróság, a Bagac különösen fontos és iránymutató döntése megkérdőjelezi az ortodoxok zsidóság 1948 óta fennálló vallási hegemóniáját ebben a nagy horderejű kérdésben. A bírók azonban leszögezték, hogy nem akartak beleszólni vallási kérdésbe, ők nem arról határoztak, hogy zsidók-e a reform vagy konzervatív-betértek, hanem csak arról, hogy jogosultak-e izraeli állampolgárságra – ami véleményük szerint kizárólag jogi kérdés, amit a politikusok mindeddig képtelenek voltak törvényben megfogalmazni

A Bagac kimondta, hogy döntésük csak addig él, amíg a kneszet elkészíti szabályozását. Ha a honatyák megszavaznák, hogy a reform vagy a konzervatív irányzatnál betértek nem tekinthetők zsidónak, akkor döntésük érvényét veszti.

A liberális politikusok üdvözölték a döntést: Avigdor Liberman, az Izrael a Hazánk elnöke egyenesen történelminek nevezte, és Jair Lapid, a centrista Van Jövő párt elnöke és egyben a parlamenti ellenzék vezetője hasonlóképp. Szerinte a döntés ezentúl vallásszabadságot biztosít a zsidók számára. “Izraelben teljes jogegyenlőségnek kell lenni a zsidóság minden irányzata, az ortodox, a reform és konzervatív között” – hangsúlyozta Lapid.

“Egy épeszű kormány véget vet az olyan nevetséges helyzetnek, amely szerint Izrael a világ egyetlen demokráciája, ahol a zsidók számára nincs vallásszabadság” – vélekedett Jair Lapid. Merthogy mindeddig az ortodoxok voltak az izraeli “hivatalos” rabbitestületek, szinte teljes vallási monopóliumuk volt. Csakis az ő kezükben volt a döntés betérési, házasodási és a temetési ügyekben.

Az ultraortodox pártok, valamint a szefárd és az askenázi országos főrabbik mélyen elítélték a bírói végzést. Az askenázi főrabbi Joszef Lau kijelentette, hogy szerinte a bírói döntés ellenére sem tekinthetők zsidónak azok, akik nem az ortodoxoknál tértek be a zsidóságba.

Naftali Bennet, a Jobbra párt elnöke szerint a legfelsőbb bíróság túllépte hatáskörét. Bennet és pártja tagadják, hogy a modern demokratikus berendezkedésben a bíróságoknak fontos szerep jut a kormány hatalmával szembeni fékek és ellensúlyok megteremtésében, és politikájában korlátozná a bíróságok jogait.