“A magyar zsidóság történetében példátlanul, külföldi bíróságon támadja a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség (MAOIH) a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (Mazsihisz)” – közölte a Mazsihisz. A szervezet szerint “a két hitközség közös keresetet nyújtott be a Jeruzsálemi Főrabbinátus bíróságához, kérve a magyar kormány által a magyarországi zsidó felekezeteknek nyújtott örökjáradék elosztásának felülvizsgálatát.”
“Zsidó vallási közösségek lévén magától értetődik, hogy az Izraeli Rabbinátus vallási bíróságához fordultunk igazságszolgáltatásért” – reagált máris a Magyar Nemzet kérdésére a MAOIH vezetője. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a Mazsihiszen kívül a magyar állam is alperes ebben a keresetben. De mi is ez az Izraeli Főrabbinátus mellett működő bíróság? Elmagyarázzuk:
Gulyás Gergely vallási bíróság előtt?
Mindenekelőtt fontos kiemelni, hogy a keresetet nem rendes, állami bíróság előtt nyújtották be. Még csak nem is az Izraelben egyébként a zsidó személyes státuszban (házasság, válás és az ahhoz kötött polgári jogvitában) hatáskörrel rendelkező rabbinikus bíróság előtt. Ezekben természetesen nem is lehetne ilyen jellegű pert érvényesíteni.
Ez az intézmény az ortodox, haredi közösség belső, tehát magánbírósága, ahol kizárólag a halacha, a tórai vallásjog alapján ítélkeznek. Egyfajta választott bíróságról van tehát szó, ahol csak azokban a jogvitákban dönthetnek, ahol a felek ezt előre kikötötték, illetve aktívan elfogadták ennek a választott vallási bíróságnak a hatáskörét egy bizonyos polgári peres ügyben.
Ezért természetesen nem lehet ezt az intézményt “izraeli bíróságnak” sem nevezni. Megtévesztő, ahogyan az erről szóló hírek a magyarországi médiában megjelentek: ez olyan lenne, mintha a Mazsihisz rabbinikus bíróságát, a bész dint – amely például a zsidó vallásba betérők befogadását kimondja – “magyar bíróságnak” neveznénk.
Sok haredi zsidó nem ismeri el Izrael állam létét, nem fogadják el az izraeli állami intézményeket, ezen belül az izraeli bíróságokat sem. Ők gyakran éppen azért indítanak keresetet ilyen magánjellegű vallási bíróság előtt, hogy amennyiben a másik fél nem hajlandó ott pereskedni, ezt a vallási bíróság nekik igazolja, és ezzel mintegy felmentést, engedélyt kapnak a rendes, állami bíráskodás igénybe vételére az azt egyébként nem elfogadó harediek.
Kinek az érdeke?
Sem a magyar államnak, sem a Mazsihisznek nem fűződik ahhoz érdeke, hogy egy ilyen ezoterikus, archaikus bíróság előtt lépjenek fel, és egy olyan jognak vessék alá magukat, amely nem része a hatályos jogrendszernek, és amit állami, nemzetközi jogszabályok nem hogy nem kötnek, de alapból nem is érdekelnek.
Választott bírósági eljárást egyébként akkor szoktak a felek egymás között kikötni, ha olyan döntőbírót akarnak kinevezni ügyükben, aki egyrészt természetesen neutrális, másrészt az adott jogterületen autoritásnak, de legalábbis szakértőnek számít. Ez természetesen erről a vallási bíróságról, különösen ebben a Magyarországon belüli kérdésben nem mondható el. Arról nem is beszélve, hogy a magyar zsidóságnak fontos, és az őket képviselő neológiát pont ez a bíróság, és az ezt működtető közösség el sem ismeri, szemében maga a vörös posztó. Nem fogadják el a neológ rabbik zsidóság-igazolásait, nem ismerik el a 150 éves, Európában jól ismert, a zsidóságnak nagy tekintélyű rabbikat és tóratudósokat adó magyar neológiát még zsidónak sem.
A keresetben sérelmezett, az örökjáradék felosztásáról szóló 2012-es megállapodás, ami egyben a 1120-as számú Kormányhatározat alapja, a magyar Polgári Törvénykönyvet rendeli alkalmazni az abban nem rendezett esetekben. Sem ehhez, sem az egész ügy alapját képező örökjáradéki történethez ez a vallási bíróság természetesen semmit sem ért, a magyar nyelvet, kultúrát, jogrendszert sem ismerik.
Ennek fényében úgy tűnik, a keresetlevél és az azt övező hisztéria egy mesterségesen gerjesztett ügy. Az alperesként a vallási bíróság elé citált Mazsihisz nyilván nem fogadhatja el ennek a bíróságnak az illetékességét, hatáskörét. A másik alperes, a magyar állam… Nos, amennyiben ők elfogadnák, abból azonnal kiderülne, hogy egy jól összehangolt trükkről van szó a kormányrendelet befagyasztására, a Mazsihisz és vele a neológia tönkretételére, amit – nem először! – egy fiktív zsidó/izraeli alapra hivatkozva tennének meg.
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
