Perzsa-zsidó származású izraeli énekesnő?
A kilencvenes években mindenki rávágta volna a megoldást: Rita. Manapság viszont már az unokahúga az, akinek meg kell tanulni a nevét: Liraz.
A két díva családja Iránból alijázott Izraelbe, néhány évvel az 1979-es iszlám forradalom előtt. Rita ott született, unokahúga már itt, Ramlában.
Liraz Charhi a teljes neve.
A 2020 végén megjelent ZAN (nők) című lemeze hónapokig trónolt a Word Music top-listák élén. Érdemes végigpörgetni az életrajzát, mert kiderül belőle, hogy nem a producerek gyártmányai közül felbukkanó perc-sztárról van szó.
Öt évesen kezdett énekelni. Izrael nemzeti színházában, a Habimában debütált gyerekszínészként. Tizenegy évesen már rendszeres fellépője volt a társulatnak. A legjobb helyen, a Beit Zvi Színpadi Művészeti Iskolában tanult. Filmszínész karrierje a katonaévei után indul el meredeken felfelé. 2002: a Ha-Masa’it tévésorozat és az Izraeli Filmakadémia (Ophir-díj) jelölése. 2004: a Világ végén balra (Sof Ha’Olam Smola) című film. 2010-ben Hollywoodba költözik: Sean Penn mellett főszerep a „Fair Game” című filmben. 2012: a “Late Quartet” című film, amelyekben Philip Seymour Hoffman partnere. A nemzetközi ismertséget a francia Revivre című minisorozat hozza el.
Hazatelepül.
Az énekesi karrierje itt indul 2018-ban a Naz című lemezzel. A filmmel sem szakít: Mossad ügynököt játszik a Teherán című kém-sorozatban. Az áttörést azonban a tavalyi lemeze hozza el.
A dalok indíttatásáról így mesél: “Az iskolában héberül, otthon fárszi nyelven beszéltünk. Szüleim dalaiból, történeteiből sokat megtanultam a múltunkról. Ők az izraeli létért küzdöttek, de az iráni gyökereiket nem felejtették el. Nekem már gyerekként lyukat ütött a szívembe a kérdőjel: Ki vagyok? Honnan jöttem? Mikor Los Angelesben éltem, a hatalmas amerikai-iráni közösség megismertetett Irán kultúrájával.”
Az első albumán, a „Naz”-on is voltak lázadó dalok. Iránban a nők rátaláltak ezekre. A közösségi mediákon Liraz is láthatta, ahogy éneklik a dalait.
Még soha nem járt abban az országban, ahol szülei születtek, de sikerült találkoznia néhány iráni művésszel. A következő albumához ambiciózusabb tervei voltak. Iráni zenészek közreműködésével akarta felvenni a második lemezt.
Megkeresett – online – néhány énekest, zeneszerzőt és tradicionális perzsa hangszereken játszó muzsikusokat. Mind izgatottan várták az együttműködést, de azt kérték, hogy ne a valódi nevükön szerepeljenek majd. Raman Loveworld iráni zeneszerző, aki dalokat írt és énekelt a lemezen, elmondta: „Sokkolt, mikor először meghallottam ezt az izraeli lányt, akinek perzsa gyökerei vannak… rengeteg érzelem, energia sugárzik a hangjából és a szemeiből.” Ő is az igazi neve elhallgatását kérte.
“Tudom, hogy veszélyes dolgozni ezen a projekten”
A két ország ősellenségnek tekinti egymást, gyakoriak a katonai akciók, és kémkedés vádjával mindkét kormány tartóztatott le embereket. Májusban a teheráni parlament elfogadott egy törvényt, amely bünteti az Izraellel folytatott együttműködés minden formáját, ideértve még az izraeli szoftverek használatát is.
Titkosított üzenetküldő alkalmazások segítségével, valamint egy harmadik országban – például Angliában és Törökországban találkozva – dolgoztak. Az énekesnő nem felejti, hogy hónapokig álmatlan éjszakái voltak attól tartva, hogy a zenésztársait letartóztatják.
“Technikailag nagyon nehéz volt, de érzelmileg sokkal nehezebb. Gyakran éreztem úgy, hogy veszélybe sodrom őket.”
Liraz nagyon jól ismeri az ellenségesség narratíváját mind a két országban, de elítéli ezt a politikát, annak ellenére, hogy erősen bírálja a iráni vezetést.
“Nem értek egyet azzal, hogy Iránt ellenségünknek tekintjük, mert én nem így élek. Minden munkámmal ez ellen küzdök.”
Valóban! Második perzsa nyelvű albuma, a ZAN igazi összefogás izraeli és iráni művészek között. A siker sem maradt el. A KEXP rádióadó stúdiójában fellépni ma az egyik legkomolyabb szakmai rang. Liraz a második olyan izraeli előadó, akit meghívtak ide.
A Glitterbeat Records által kiadott album a 70-es évek iráni pop-pezsgések reneszánsza is. A modern elektromos tánczenékhez illeszkedő dalai újraélesztik és átdolgozzák a Charhi-család emlékeiben élő ország zenéjét.
“A legnagyobb álmom az volt, hogy iráni zenét írjunk, irániakkal. Küldetés teljesítve.”
A lemezbemutató koncert a korona miatt mostanáig tolódott, de most, hogy már szinte minden koncertterem nyitva, buli nem tűr halasztást! Szerdán Tel-Avivban, a Barby-ban: Liraz!
Az írás megjelent a Mazsihisz oldalán is.
Színház- és filmrendező, díszlet-tervező. Tanult szakmák szerint: fotográfus, dramaturg. 16 év gyermekkor, 40 év színház, 30 év film és televízió, 5 év újságírás, 14 év tanítás, mégsem vagyok 105 éves!
2015 óta élek Izraelben…
