Izgalmas összefüggést tárt fel az egyik izraeli politikai portál itt. Eddig négy alkalommal robbant ki mit tesz ‘sten gázai hadművelet pont olyankor, amikor Benjamin Netanjahunak ezek a hadműveletek úgy kellettek, mint egy falat kenyér, mert különösen nehéz politikai helyzetbe került.
2014 óta eddig mintegy 170 olyan nap volt, amikor rakétákat lőttek Izraelre Gázából. Ezek a rakéták kétszer jutottak el egészen Tel-Avivig. Ki hinné, először 2019 novemberében, éppen Ganz kormányalakításra kapott időszakában, másodszor pedig Lapid kormányfő-jelöltsége idején.
Az „Erős szikla” hadművelet, 2014 óta négyszer lőttek ránk több mint 300 rakétát Gázából. Először 2018 novemberében, aztán 2019 májusában, 2019 novemberében és természetesen a múlt héten. Érdemes végignézni, miféle belpolitikai válságok idején következett szinte már automatikusan gázai hadművelet.
Eszkaláció 2018 novemberében
Különleges izraeli kommandó hatol be az övezetbe, az akció kudarcba fullad, kimentik őket, jön a több mint 300 rakéta egészen Asdódig és a Holt-tengerig, majd a tűzszünet. A rakétatámadás koalíciós válság közepette kapta el Izraelt, amely aláásta Netanjahu kormányának stabilitását. 2018 júliusában a kneszet első olvasatban elfogadta a jesiva hallgatók besorozási törvényét, az ellenzéki Jair Lapid és a koalíciós kormányban lévő Avigdor Liberman védelmi miniszter közös erőfeszítései nyomán. Az ultraortodox pártok hevesen tiltakoztak, Netanjahu visszavonatta az egészet. Ez harcra késztette Libermant, de a hirtelen gázai „menet” egy időre megakasztotta a koalíciós válságot, Netanjahu időt nyert önmaga és kormánya megmentésére. Liberman ellenezte a tűzszünetet, és egy nappal később, november 14-én lemondott, a koalíció 61 fősre csökkent. A kormány egy hónappal később megbukott a törvény körüli vita miatt. A következő évben, 2019 április 9-én megkezdődnek a végtelenített izraeli választási fordulók…
„Zárt kert” hadművelet
Kormányalakítási nehézségek, rövid, két napos erőszakmenet Gázával. Az Iszlám Dzsihád 690 rakétát lőtt a Gázai övezetre, Askelonra, Asdodra, Beer Sevára és környékükre, valamint Rehovotra, Javnéra és Gederára, valamint a Negev középső részére. Gyújtóléggömbökre válaszul Izrael gázai terrorállásokat lőtt, azok visszalőttek, megsebesítettek két izraeli katonát, mire Izrael lelőtt két Hamász harcost, és kerítésnél tüntetőt. Másnap megindult az Izrael elleni rakétatámadás Gázából. Ekkoriban Netanjahunál volt négy hétig, majd két extra hétig a kormányalakítás joga, de Liberman ragaszkodott a besorozási törvénytervezethez, és nem sikerült Netanjahunak többséget szereznie. Az arab pártok segítségével a Likud feloszlatta a kneszetet, s újabb választásokat írtak ki szeptemberre. Ezzel Netanjahu időt nyert, és megakadályozta, hogy a Kék-Fehér élén álló Ganzot is megbízzák a kormányalakítással. Kezdődhetett a második választási forduló.
A „Fekete öv” hadművelet
A 2019. szeptemberi választások után Netanjahunak nem sikerült kormányt alakítania a kapott 28 nap alatt, és Rivlin elnök Ganzot bízta meg ezzel. Ekkor, Ganz idején, november 12-én a hadsereg likvidálta Baha’a Abu al-‘Ata vezető iszlám dzsihád harcost, aki számos terrortámadásban vett részt Izrael ellen. Ez volt az első terrorista likvidálása Gázában az „Erős szikla” hadművelet, 2014 óta. Három nap alatt mintegy 450 rakétát lőttek Izraelre, majd jött a tűzszünet. A harcok előtt Ganz – két hónappal azután, hogy 33 helyet kapott a 2019. szeptember 22-i választásokon – lázas tárgyalásokat folytatott, amelynek során két lehetőséget vitattak meg: egységkormány a Likuddal, vagy a közös lista által támogatott kisebbségi kormány. Netanjahu elutasította Ganz egységkormányzásra szóló javaslatát, és médiakampányt indított a közös lista részvételével vagy támogatásával születő kormány ellen. A hadművelettel sikerült megakadályozni Ganz minden kormányalakítási kísérletét, és időt nyert, jöhetett a harmadik választási forduló.
„Falak őrzője” hadművelet
Netanjahu nem tudott többséget szerezni a márciusi választásokon, és nem tudott kormányt alakítani, noha ezzel őt bízta meg elsőként Rivlin elnök. Lapid kapott négy hetet a kabinetalakításra, már közel volt az ellenzéki egységkormány bejelentéséhez, amikor kitört a Falak őrzője hadművelet. A rakétaháború után Manszúr Abbász, az arab Raám párt elnöke bejelentette a tárgyalások felfüggesztését, és Naftali Bennet is visszatáncolt Netanjahu oldalára a tőle kapott (majd ezek után visszavont) ígéretek után. Úgy tűnik, meghiúsult a „változás kormánya”, Netanjahu időt nyert, jöhetnek az ötödik választások?
Ha Netanjahunak ötödszörre sem sikerül többséget szerezni a várhatóan szeptemberi, ötödik választásokon, akkor ajánlott a biztonsági erőket teljes készültségbe helyezni, és megint megnyitni az óvóhelyeket.
Újságíró
