Palesztin–izraeli háború: az ENSZ vizsgálatot indít emberi jogi bűncselekmények elkövetése miatt

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa csütörtökön úgy döntött, hogy nemzetközi vizsgálatot indít a megszállt palesztin területeken és Izraelben április óta elkövetett emberi jogi bűncselekmények ügyében. Az erről szóló határozatot 24 támogató, 9 ellenző és 14 tartózkodó szavazat mellett fogadták el a tanács rendkívüli ülésén, amelyet Pakisztán és a Palesztin Hatóság kérésére hívtak össze.

Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamasz szélsőséges palesztin szervezet 11 napos háborút vívott egymással májusban. A Gázai övezetben 248-an – köztük 66 gyerek és 39 nő –, míg Izraelben tizenketten – köztük két gyerek – vesztették életüket a konfliktusban.

Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa csütörtökön arról beszélt, hogy az izraeli hadsereg háborús bűncselekményeket követhetett el a Gázai övezet elleni legutóbbi támadásaival, amelyek miatt mintegy 74 ezren kényszerültek elmenekülni otthonaikból. 

Bachelet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának az izraeli–palesztin konfliktus miatt összehívott rendkívüli ülésén szólalt fel. Szerinte ezek a támadások „kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy Izrael betartja-e a megkülönböztetés és arányosság elvét a nemzetközi humanitárius jog értelmében”. Ha bebizonyosodik, hogy ezeket a támadásokat válogatás nélkül és aránytalanul hajtották végre, akkor azok „háborús bűncselekményeknek minősülhetnek” – mondta.

A Gázai övezetet uraló Hamasz palesztin radikális iszlamista mozgalom által kezdett támadásokra válaszul végrehajtott izraeli támadások nagymértékű pusztítást vittek véghez a polgári létesítmények, köztük lakhelyek, orvosi központok, humanitárius szervezetek és médiumok irodái körében – hangsúlyozta Bachelet. „Bár Izrael arra hivatkozik, hogy ezeknek az épületeknek a nagy részében fegyveres csoportok tartózkodtak, vagy katonai célokra használták őket, nem kaptunk még bizonyítékokat erre vonatkozóan” – mondta.

- Hirdetés -

Bachelet összevetette az izraeli és palesztin civilek helyzetét, jelezve, hogy miközben az előbbiek rendelkeznek a „Vaskupola védelmi rendszerrel és professzionális katonai erőkkel az önvédelemhez, a palesztinok nem rendelkeznek védelemmel a világ egyik legsűrűbben lakott térsége elleni légicsapásokkal szemben”. A 14 éve érvényben lévő szárazföldi, légi és tengeri blokád miatt pedig nincs hová menekülniük, tette hozzá.

Az ENSZ-főbiztos bírálta a Hamasz által alkalmazott taktikákat is, köztük azt, hogy sűrűn lakott polgári területeken helyeztek el katonai eszközöket, és rakétákat lőttek ki belőlük. „Ezeket a rakétákat anélkül lőtték ki, hogy különbséget tettek volna katonai és civil objektumok között, ami a nemzetközi humanitárius jog egyértelmű megsértésének minősül” – jelentette ki. „Mindazonáltal az egyik fél tettei nem mentik fel a másikat a nemzetközi jogi kötelezettségei alól” – tette hozzá.

Meirav Eilon Sahar, Izrael állandó genfi ENSZ-képviselője az ülésen felszólalva azt mondta, a Hamasz 4400 rakétát indított izraeli civilek ellen palesztin otthonokból, kórházakból és iskolákból, „minden egyes ilyen rakéta háborús bűncselekménynek minősül.” Izrael ENSZ-hez akkreditált nagykövete a Hamaszt vádolta a konfliktus kirobbantásával, és azt hangoztatta, hogy országa mindent megtesz a feszültség csökkentéséért. „Nem lehetnek palesztinpártiak, ha nem ítélik el a Hamaszt” – tette hozzá. A diplomata szerint a határozatnak „semmi köze a valósághoz, a jogokhoz, illetve az izraeliek és a palesztinok közötti párbeszéd előmozdításához”.

Izrael azzal vádolja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy elfogult vele szemben, és rendszeresen visszautasítja az együttműködést nyomozóival.

Rijád al-Máliki palesztin külügyminiszter pedig arra kérte a tanácsot, hogy vizsgálják ki „az illegális izraeli megszállást a palesztin területen”, amely szerinte a térségbeli erőszak forrása. A palesztin külügyminiszter azzal vádolta meg Izraelt, hogy a palesztin nép elnyomásán alapuló, apartheid rezsimet működtet. Az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) határozattervezetet nyújtott be, amelynek elfogadása esetén állandó bizottságot állítanának fel a jogsértések jelentésére Izraelben, a Gázai övezetben és Ciszjordániában.

Az Egyesült Államok csütörtöki közleményében azt írta: mélységes sajnálattal vette tudomásul a tanács határozatát, amely szerinte veszélybe sodorja az eddig elért eredményeket. Az izraeli külügyminisztérium leszögezte: nem fog együttműködni a vizsgálóbizottsággal azért, hogy tisztára mossa a Hamaszt.

A radikális palesztin szervezet egyik szóvivője üdvözölte az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának határozatát, legitim ellenállásnak nevezte a Hamasz tetteit, és Izrael mielőbbi felelősségre vonását követelte.

- Hirdetés -