Hova tűntek a fordítók?

Írta:
Szalai Anna
-
Kazinczy Ferenc magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, 1780

Az új évezredben voltak évek, amikor a héberül megszólaló magyar irodalom szinte elárasztotta az izraeli könyvpiacot – de ez a jelenség az utóbbi időben megszűnt. Amosz Oz, David Grossman, Judith Rotem, Etgar Keret, Aharon Appelfeld, A. B. Jehosua, Meir Shalev és író- vagy költőtársaik is folyamatosan megszólalhatnának magyarul.

A magyar nyelvújítás száz évvel megelőzte a héber nyelvújítást, és a köznyelv, az irodalmi, a tudományos és az egységes nyelv megteremtését, a szókincs bővítését többek között idegen nyelvű művek magyarra fordításával kívánta szorgalmazni. Kazinczy és kortársai példát mutattak görög, latin, olasz, francia, német, angol művek „copírozására”, sokszínűségre törekedtek, hogy „teremtésben és szólásban” [alkotásban és élőbeszédben] az ízlést nemesítsék.

Az idegen nyelvű irodalmi művek magyarra fordításának történetéből csak két kiemelkedő példát említek. Arany, Petőfi, Vörösmarty „nagy vállalkozását”, Shakespeare színpadi műveinek fordítását (a terv a történelmi események miatt csak részben valósult meg) és Babits olasz díjjal jutalmazott Dante-fordítását. Elegendő ez a két példa ahhoz, hogy lássuk, a nyelvújítás fordítást kezdeményező és támogató szemlélete folytatódott, az írók alkotómunkájához hozzá tartozott, hogy a világirodalom remekeit tolmácsolják olvasóiknak: prózát, lírát, színműveket.

A magyarul megszólaló művek közül nem hiányoztak a héberből átültetett alkotások sem. Makai Emil, Patai József, Kardos László a héber költészetből válogatott.

  • Patai József – A középső kapu

A 19. század végén született kétnyelvű nemzedék pedig vagy a családból hozta a héber nyelvtudást, hagyományt, kultúrát, vagy a hagyományos zsidó oktatás keretei között ismerkedett meg mindezzel. Az 1920-as évektől megnyíltak a zsidó gimnáziumok Erdélyben, Felvidéken, Debrecenben, Budapesten, az iskolák diákjai a modern héber nyelven keresztül is közeledtek a cionizmushoz, sokan közülük a magyar irodalom első (erec-)izraeli fordítói, magyar-héber-magyar szótárok és nyelvkönyvek szerzői, és hébernyelv-tanárok lettek: Mordechai Avi-Shaul, Avjgdor Hameiri, Feuerstein Emil, Jehuda Edelstein, David Giladi, Eliezer Grosz, Aharon Rosen, Mordechai Barkay, Grosz Ernő, Mannheim-Ishbéthy Mór, Diamant Elemér – rövid névsor a teljesség igénye nélkül.

A fordítások sora nem szakadt meg később sem, az államalapítás utáni évtizedekben is eljutottak a magyar költők, színpadi szerzők, prózaírók művei a héber olvasóközönséghez, többek között Petőfi, Ady, Radnóti, Molnár Ferenc, Karinthy Frigyes.

Babits Mihály: Jónás könyve

Az új évezredben is voltak évek, amikor a héberül megszólaló magyar irodalom szinte elárasztotta az izraeli könyvpiacot. Egy évtized alatt (2002–2012) huszonhárom kötet jelent meg: Babits Mihály, Nádas Péter, Déry Tibor, Kertész Imre, Márai Sándor, Szabó Magda, Szép Ernő, Pap Károly, Krasznahorkai László, Szerb Antal, Vámos Miklós, Gelléri Andor Endre, Dragomán György, Róbert László művei. És a fordítók? Rami Saari, Miriam Algazi, Avi Dekel, David Tarbay, Itamar Jaoz-Keszt, Ruti Glick, Mordechai Barkay, Jehuda Lahav.

Ez a változatos és kíváncsiságkeltő sor megakadt, amikor Forgách András Zehuze és Spiró György Fogság című terjedelmes regényének héberre fordítását csak azok tartották fontosnak, akik a regényeket magyarul olvasták.

Az utóbbi időben egyre többen érdeklődnek: ki fordítaná le a nagypapa családnak írt visszaemlékezését héberre, a nemrég felfedezett költőrokon verseit a leszármazottak csak héberül értenék meg, az egyik pesti kiadó szívesen kiadna egy már több nyelvre lefordított héber regényt magyarul, egy másik pedig egy kevéssé ismert magyarországi témáról szóló héber nyelvű tanulmányt, egy izraeli költőnőnek már magyarul is megjelentek versei, újabb versfordításokat vár tőle egy magyarországi folyóirat.

Ki fordítja le mindezt? Hova tűntek a fordítók?

Izraelben, ahogy Magyarországon is vannak kétnyelvű írástudók, akik már fordítottak magyarról héberre vagy héberről magyarra, vagy ha még nem, némi előgyakorlattal a fordítás alapszabályát tiszteletben tartva átvehetnék azok helyét, akik eddig közvetítő (leginkább angol) nyelv segítségével fordítottak, és a mű eredeti nyelvéből dolgoznának. Amosz Oz, David Grossman, Judith Rotem, Etgar Keret, Aharon Appelfeld, A. B. Jehosua, Meir Shalev – hogy csak néhány nevet említsek – és író- vagy költőtársaik folyamatosan megszólalhatnának magyarul is.

Nem a fordítók hiányoznak, hanem a támogatás: magánszemélyek és intézmények közös erővel létrehozhatnának egy alapítványt, amely folyamatosan gondoskodhatna arról, hogy a fordítók munkáját ne szakítsák állandóan félbe a mindennapi megélhetés gondjai.

PATREON

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL