Oroszország kész közreműködni a közvetlen izraeli-palesztin párbeszéd beindításában – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután csütörtökön Moszkvában fogadta izraeli hivatali partnerét, Jair Lapidot.
„Üdvözöljük, hogy Izrael normalizálta kapcsolatait egy sor arab állammal, támogatjuk e folyamat folytatását. Abból indulunk ki, hogy ennek elő kell segítenie egy átfogó közel-keleti rendezést. Megerősítettük Oroszország készségét, hogy a továbbiakban is elősegítse az izraeliek és a palesztinok közötti közvetlen párbeszédet, mind kétoldalú csatornákon keresztül, mind pedig a nemzetközi közvetítők kvartettjének tagjaként” – mondta Lavrov a Lapiddal közösen megtartott sajtótájékoztatóján.
Lavrov közölte, hogy Moszkva a szolgálatai mellett a területét is kész rendelkezésre bocsátani az izraeli-palesztin párbeszédhez. Elmondta továbbá, hogy az amerikai kormányzat részéről lát készséget az Oroszországból, az Egyesült Államokból, az Európai Unióból és az ENSZ-ből álló „kvartett” munkájának felújítására. Az orosz diplomácia vezetője szerint Moszkva érdekelt abban, hogy a négyek hosszú szünet után mielőbb ismét összeüljenek.
Lapid szerint nem szerepel a tervek között, hogy a közel-keleti „kvartett” az ENSZ-közgyűlés 76. ülésszakának jövő heti megnyitása alkalmából, mert „egyelőre nincs mit megtárgyalni”.
Elmondása szerint Lavrov egyetértett izraeli vendégével abban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2254-es, Szíria szuverenitását, egységét és területi épségét, valamint a szíriai nép önrendelkezési jogát támogató határozatát maradéktalanul végre kell hajtani. Lavrov hangsúlyozta Szíria humanitárius segélyezésének, a lerombolt polgári infrastruktúra helyreállításának és a Damaszkusz ellen egyoldalúan, a BT-határozatával ellentétesen bevezetett nyugati szankciók visszavonásának fontosságát.
Lapid kijelentette, hogy Izrael nem folytat béketárgyalásokat Szíriával.
„Nincs különösebben miről tárgyalnunk. Vannak biztonsági tárgyalások, de Izrael nem hajlandó visszaszolgáltatni a Golán-fennsíkot, ezért nincs miről tárgyalnunk” – mondta.
Az izraeli diplomácia vezetője hangsúlyozta hazájának az iráni nukleáris program miatti aggályait, rámutatva, hogy Teherán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kedden közzétett jelentése szerint a 2015-ös atomalkuban engedélyezett mennyiséghez képest jelentősen megnövelte a magas fokon dúsított uránkészletét. Sürgette, hogy a NAÜ Kormányzótanácsa hozzon határozatot Iránnal szemben.
Lapid arra figyelmeztetett, hogy az ellenőrzés híján gyorsan fejlődő iráni atomprogram újabb fegyverkezési versenyhez vezet, amely „az egész világ problémája”, ezért a világnak meg kell akadályoznia, hogy Teherán nukleáris potenciálra tegyen szert.
„Ha a világ nem lesz képes ezzel megbirkózni, akkor Izrael fenntartja magának a cselekvés jogát. Izrael nem fogja megengedni Iránnak, hogy nukleáris hatalommá váljon” – hangoztatta.
Elmondta, tisztelettel emlékezik vissza arra, hogy apját a budapesti gettóból 76 évvel ezelőtt a Vörös Hadsereg mentette ki, amely felszabadította a világot a nácizmus alól. (Az Újvidéken született Tomi Lapid rangos újságíró lett Izraelben, aki 2003-2004-ben a miniszterelnök-helyettesi és az igazságügyminiszteri posztot is betöltötte.)
Jair Lapid méltatta, hogy a Szovjetunió a második világháborút követően támogatta Izrael létrejöttét. Felhívta a figyelmet arra, hogy októberben lesz a 30. évfordulója az izraeli-orosz diplomáciai kapcsolatok felvételének.
