Nemrég az amerikai Kongresszus demokratái 1 milliárd dollár kihúzását vették fontolóra Izrael Vaskupola nevű légvédelmi hálózatának újratöltéséből. Ezzel nem omlott volna össze a zsidó állam védelmi rendszere, de a felvetés önmagában rossz üzenetnek számított azok szemében, akik a két ország szilárd szövetségének hívei. A javaslat mögött nem csak a demokraták radikális balszárnya állt, hanem az a kényszer is, hogy más területeken is spórolni kell ahhoz, hogy Joe Biden amerikai elnök gigantikus fejlesztési tervére jusson elegendő forrás. Az írás korábban az Euronews oldalán is megjelent.
Végül ritkán látott kétpárti egyetértés mellett 290-8 arányban leszavazták a Vaskupola feltöltését ellenzőket, azaz támogatták a légvédelmi hálózat 1 milliárd dollár értékű újratöltését. Naftáli Bennett izraeli miniszterelnök a Twitteren nyilvánosan megköszönte a támogatást, név szerint kiemelve Nancy Pelosit (házelnök), Steny Hoyert (demokrata többségi vezető), Kevin McCarthyt (republikánus kisebbségi vezető), Rosa DeLaurót és Kay Grangert.
#BREAKING: US house approves 1 Billion for Israeli Iron Dome missle defence system pic.twitter.com/GjAND5a4Yu
— Amichai Stein (@AmichaiStein1) September 23, 2021
Miért fontos ez a fegyver?
Már májusban felmerült, hogy előfordulhat, az USA nem segít Izraelnek a Vaskupola légelhárító rendszer feltöltésében, vagyis a kilőtt (elhasznált) eszközök pótlásában. A washingtoni kormány akkor megkerülte a kérdést, hogy mi a terve a Vaskupola további támogatásával, és ebből sejteni lehetett, hogy az elnök Covid-védekezés forrásainak biztosítása és más kiadási tervei megnehezíthetik a finanszírozást.
A rendszer lassan már 10 éve Izrael nemzetbiztonságának kipróbált és bizonyított pillére. Fontossága nemcsak abban rejlik, hogy emberéleteket és vagyont óv meg a Gázából (és ritkábban Libanonból vagy Szíriából) érkező iszlamista támadásokkal szemben (rakéták, aknavetők, tüzérségi lövedékek), hanem abban is, hogy birtokában Izrael kevésbé kényszerül durvább ellen-eszközök bevetésére és a konfliktus teljes eszkalálására, mint ahogy 2014-ben is történt, nemzetközi válságot vonva maga után. A 7 hetes konfliktus akkor 2200 palesztin és 67 izraeli életet követelt, 17 ezer otthont döntött romba és 8 milliárd dolláros kárt okozott az övezetnek, felemésztve 3 éves teljes nemzeti jövedelmüket.
Ez év áprilisában Lloyd Austin amerikai és Beni Ganc izraeli védelmi miniszter a rendszer teljesfokú közös működtetését erősítette meg, hangsúlyozva, hogy a magas színvonalú védekezés rontja az agressziók esélyeit.
Az izraeli hírszerzés becslése szerint a militáns iszlám csoportok 30 000 rakétát és aknavető lövedéket rejtegetnek Gázában. A rakéták hatósugara változó és növekvő, de még nem rendelkeznek egységes irányítási rendszerrel. Célra tartó pontosságuk viszont javult az elmúlt években. Messze van még az a pillanat, amikor a fenyegetettség megszűnése kimondható.
A kérdés súlyát az afganisztáni kivonulás végrehajtásának fiaskója is tetézi. Az Egyesült Államok katonai pozíciója a Közel-Közép-Keleten erősen megroppant, ezért jogos felvetés, hogy érdemes volna-e 1 milliárd dollár megspórolásával tovább rontani ezen a helyzeten.
Bill Hagerty republikánus szenátor arra figyelmeztet, hogy az ilyen felvetések felbátorítják a terroristákat (a gázai Hamász és az Iszlám Dzsihád), ami áttételesen amerikai érdekeket is veszélyeztet.
By blocking funding to replenish Iron Dome, Democrats are choosing Hamas terrorists over our ally Israel. When I visited Israel in June, I saw how Iron Dome saved Israeli & Palestinian civilians from Hamas rockets. It’s a shame the Left is again choosing terrorists over allies. https://t.co/ipaTofalR4
— Senator Bill Hagerty (@SenatorHagerty) September 21, 2021
Nikki Haley, Trump elnök ENSZ-nagykövete is osztja a véleményt, hogy Izrael amerikai életeket is véd, amikor védekezik a sötétség erőivel szemben, és ebben a harcában nem szabad magára hagyni.
A The Wall Street Journal azt emeli ki, hogy a radikális demokraták, akikre „gyárilag jellemző az Izrael-ellenesség, csapdába ejtették Nancy Pelosi házelnököt”, akinek első számú feladata most az elnök 3,5 ezermilliárdos fejlesztési tervének keresztül passzírozása a Kongresszuson. Ha a határidők eredménytelenül telnek el, akkor fenyeget egy kormányzati leállás lehetősége is (Shutdown), ami a mindenkori elnök első számú rémálma, mert megbénítja az államapparátus működését és milliárdos károkat okoz. Az előző évtizedekben Bill Clinton kényszerült 21 napos leállásra, majd Barack Obama (16 nap) és Donald Trump (35 nap) szenvedett el ilyen szégyent.
Az események láncolatában felsejlik az elnök személyisége is. Mind többet olvashatni Joe Biden csökönyösségéről és hogy nehezen meghozott döntéseihez szinte görcsösen ragaszkodik. Ebben az ügyben a Politico okfejtése szerint az is tetten érhető, hogy az elnök szeretné inkább Ukrajnát felszerelni a Vaskupolához hasonló rendszerrel. Ez a terv viszont a legmerevebb orosz ellenkezésbe ütközik, hiszen a rendszer amerikai rakétákat is tartalmaz, ami Moszkva szemében a legdühítőbb kihívásnak számít.
Mit szólt Izrael?
Az első izraeli reakciók az ijedtség, a harag és a csalódás keverékét mutatták. Yair Lapid „tartalék-miniszterelnök”, aki a koalíciós alku szerint Naftáli Bennett kormányfőt fogja váltani két év múlva, bízik az amerikai demokrata frakcióvezető ígéretében, hogy ez csak egy ‘technikai halasztás’ vagy még az sem. Az ő felfogása szerint Netanjahu előző kormányfő túlzott Trump-barátsága idegenítette el a demokratákat Izraeltől, és időbe kerül ennek helyrebillentése, de helyre lesz billentve.
שוחחתי הערב עם סטני הוייר, מנהיג הרוב בבית הנבחרים ביחס לסיוע האמריקאי למערכת כיפת ברזל.
— יאיר לפיד – Yair Lapid🟠 (@yairlapid) September 21, 2021
בשיחה עלה כי מדובר בדחייה טכנית שנבעה מהויכוח בקונגרס סביב תקרת הגירעון בתקציב האמריקאי.
Steny Hoyer demokrata többségi vezető is a támogatás folytatását támogatja, de jelzi, hogy ehhez kétpárti háttér szükséges. Lefordítva ez azt jelenti, hogy a demokrata szélsőségesekkel szemben a jövőben folyamatos republikánus támogatásra lesz szükség a Vaskupola és az izraeli biztonság megóvására.
Kevésbé derűlátó Rafael Jerusalmy izraeli védelmi szakértő, a hadsereg korábbi hírszerző tisztje, aki szerint a Vaskupola meggyöngítésének puszta felvetése a jelen béke és egyensúly veszélyeztetése. Ő is arra mutat rá, hogy egy újabb nagyobb támadás esetén – mint amilyen a nyár folyamán is zajlott – Izrael kénytelen lenne erős visszacsapással válaszolni.
Az első 100 napját eddig viszonylag békésen kitöltő új izraeli kormány számára ez az első komolyabb nemzetközi fejfájás, ráadásul mindjárt fő szövetségesével. Elsősorban azért, mert bizonytalanságot éreznek mögötte. A kabuli repülőtér elleni terrortámadás vészes óráiban éppen Washingtonban időző Bennett miniszterelnök azzal az ígérettel a zsebében térhetett vissza Jeruzsálembe, hogy Joe Biden elnök megerősítette az USA elkötelezettségét Izrael felé. Ebben nem várható végzetes törés a két ország között, de óvatosságra inti az izraeli kormányt az amerikai kötelezettségvállalások megbízhatóságát illetően, látva a kurdok és Afganisztán példáját.
A radikális palesztin vezetők számára viszont (Hamász) egy nagyobb ellencsapás kiprovokálása kifejezett siker lenne, mert megnövelné fontosságukat és megszilárdítaná súlyukat a Palesztin Önkormányzaton belül. Ez a befolyás a tavasszal ismét elhalasztott palesztin elnökválasztás után erősen lecsökkent, de egy háború esetén visszaállhatna.
A The Jerusalem Post szerint a finanszírozás remélhetőleg meg fog oldódni, de elsősorban nem pénzkérdésről van szó. A jelzés a fontos, mert a Radikális Kvartett nem nyugszik. Négy szélső-demokrata alsóházi tagról van szó, Ilhan Omar minnesotai képviselőnő vezetésével, akik rendre Izrael-ellenes lépésekre, bojkottra, kereskedelmi tilalmakra, illetve a palesztinok fokozott támogatására hívják fel az elnököt és a Kongresszust, mivel azokat Donald Trump szinte az utolsó fillérig befagyasztotta.
A demokraták vékonyka hajszálnyi kongresszusi fölényének láttán a republikánusok nem óhajtják megmenteni őket a kormány leállásától – még akkor sem, ha ez Izrael Vaskupola-utánpótlásának késleltetését vonja maga után. A progresszivista követelések tehát nem voltak hatástalanok, belpolitikai értelemben.
Ez a szárny erősen veszélyezteti a mérsékelt demokraták esélyeit az olyan szorosabb választókörzetekben, melyek nem élesen ‘kékek’, mint Bronx vagy Detroit. A csapat sorai 2020-ban felduzzadtak, és a Vaskupola-incidens azt is jelzi, hogy elég eszes politikusok ahhoz, hogy kihasználják saját pártjuk gyöngeségeit, még külpolitikai kérdésekben is. Izrael szemszögéből ez azt jelenti, hogy a Ház mérsékelt demokratáival és a republikánusokkal kell egyszerre fenntartani a jó kapcsolatokat, és lehetőleg félreugrani a két csoport ütközetei elől. Számukra csak így érhető el a szélső-demokraták befolyásának csökkentése.
A támogatás tehát jelen állás szerint benne is van a tervekben, de hiányzik is belőlük. A demokrata frakcióvezető szerint a Ház meg fogja ‘fontolni’ a költséghelyet, és megkísérli ezt kétpári támogatással elérni. Néhány héten belül ez is kiderül.
Irán a kertek alatt
A komplex amerikai külpolitikai szemlélet hézagait jelzi, hogy eközben tapodtat sem halad az Iránnal való nukleáris egyezkedés, ami viszont direkt hatással lehet az izraeli magatartásra is. A júniusban megválasztott új iráni vezető, Ebrahim Raiszi az Iszlám Köztársaság történetének eddig ismert legradikálisabb programját viszi, napról-napra közelítve a katonai szintű urándúsítás eléréséhez. Jelen állás szerint ennek megfékezése nem tart sehol, és az USA nem is kezeli a kérdést semmilyen nyilvánosan látható szinten.
Az Irán proxy-haderejének tekinthető húti mozgalom Jemen felől több rakéta és dróntámadást intézett az elmúlt egy évben szaúd-arábiai célpontok ellen, fokozva a Közel-Kelet egészének instabilitását. Teherán állt a július végi támadás mögött is az izraeli érdekeltségű Mercer Street tankhajó ellen, ami két matróz halálát okozta az Ománi-öbölben.
Raiszi elnök időhúzása és teljesíthetetlen követeléseinek ismételgetése világosan mutat arra, hogy kész helyzetet akar teremteni egy befejezett atomfegyver bejelentésével. Ez a tény megsokszorozza a Vaskupola fejlesztésének fontosságát.
Austin amerikai védelmi miniszter és Blinken külügyminiszter augusztusban személyesen nyugtatta meg az izraeli miniszterelnököt, hogy az USA biztosítani fogja a védelmet Iránnal szemben, és garantálták az 1 milliárdos Vaskupola-támogatást is. Jeruzsálem most eltöprenghet azon, hogy egy hónappal később az elnök saját pártja vajon miért támadja meg a kormány kötelezettségvállalását. A miniszterelnök ezt most azzal ütötte el, hogy az összekötő pontokra kell fókuszálni és nem a szétválasztókra, de a szemöldökök még a magasban maradnak.
Mindehhez hozzá kell számolni, hogy Irán lesz az egyik nagy behatoló az afganisztáni vákuumba, amivel további nyomást gyakorolhat a nagytérség egészére. Végül leszavazták a Vaskupola feltöltését ellenzőket, azaz támogatták a légvédelmi hálózat újratöltését, viszont az alapfeszültségek ezzel együtt fennmaradnak.
