A palesztinok elutasítják a legfelső bíróság döntését Sech Dzsarra lakónegyed kilakoltatásairól

A ház, ahonnan a Legfelsőbb Bíróság végzésével evakuálták az al-Kurd családot - Fotó: Wikipedia

A helyi palesztin családok elutasították a legfelső bíróságnak a kelet-jeruzsálemi Sech Dzsarra lakónegyed kilakoltatásai ügyében hozott kompromisszumos döntését, amely szerint védett bérlőként otthonaikban maradhatnak, s legalább 15 évre befagyasztják az ellenük szóló kilakoltatási és bontási végzéseket – jelentette kedden a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál.

“Ez a kiegyezés előkészíti a terepet a földhöz való jogunk elvételéhez” – áll a családok közleményében.

Az elmúlt hetekben palesztin családok megpróbáltak konszenzusra jutni a megállapodásról a legfelsőbb bíróságon, de egyesek ellenezték a kompromisszumot, mások viszont engedékenyebbnek mutatkoztak, miközben  nyomás nehezedett rájuk az ajánlat elutasítása érdekében.

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamasz terrorszervezet vezetője, Iszmail Hanije néhány napja arra kérte az érintett családokat, hogy  utasítsák el az ajánlatot.

- Hirdetés -

Ebben a kelet-jeruzsálemi lakónegyedben a Nahalat Simon nevű zsidó csoport arra törekszik, hogy jogi úton kilakoltassa a palesztin lakosokat. A Nahalat Simon célja, hogy – amennyire csak lehetséges – kiterjessze az arab lakónegyedbe ékelődött zsidó telepescsoportot, és ezzel, úgymond, “judaizálja” a környéket.

A nacionalista zsidó csoport felvásárolt számos házat, és megkérdőjelezte számos palesztin család tulajdonjogát évtizedek óta lakott otthonaikhoz az olyan épületeknél, amelyek 1948 előtt zsidók tulajdonában lévő földeken épültek. A kilakoltatásokért évek óta zajló jogi küzdelem miatt számos tüntetés és összecsapás zajlott az óvárostól északra található lakónegyedben.

A telepesek olyan izraeli törvényre hivatkoznak, amely lehetővé teszi az 1948-as háború előtt zsidók tulajdonában lévő ingatlanok visszakövetelését, miközben a palesztinok számára a törvény nem biztosít hasonló jogokat.

Ebben az arab többségű, jómódúnak számító jeruzsálemi lakónegyedben már a 19. század második felében földet vásároltak zsidó szervezetek és mecénások, többek között megvették Simon HaCadik (“Igaz Simon”) hagyomány szerinti sírját és annak környékét.

A palesztin családok elutasító döntése után az ügy visszakerül a legfelsőbb bírósághoz, amely jóváhagyhatja a kilakoltatásokat, és előkészítheti a következő hetekben történő végrehajtásukat.

Az Ir Amim nevű jeruzsálemi városvédő civil szervezet szerint az izraeli kormánynak számos eszköze lenne a kilakoltatások késleltetésére vagy leállítására, ezeket azonban mindeddig nem alkalmazta.

A tervezett kilakoltatások ellen Sech Dzsarrában zajló tüntetések jelentős szerepet játszottak annak a 11 napig tartó májusi fegyveres konfliktusnak a kirobbanásában, amely Izrael és a Hamasz között zajlott a Gázai övezetben.

- Hirdetés -