Arról fogalmuk sem volt, miként fogja megállítani Iránt az atomegyezmény felmondása

Állítja Raviv Drucker oknyomozó újságíró a Haaretz mai számában.

Körülbelül egy hónapja publikáltam egy cikket az új konszenzusról, miszerint szörnyű hiba volt, hogy Benjamin Netanjahu bátorítására Donald Trump kilépett az Iránnal kötött nukleáris megállapodásból. A szerkesztő ennek a Koncepció összeomlása címet adta.

Másnap felhívott egy magas rangú tisztviselő, aki mélyen benne volt az Irán megállítását célzó izraeli erőfeszítésekben: “Van egy hiba a cikkben. Nem bukott meg semmilyen koncepció, mert nem volt koncepció.”

Ez nem szemantikai megjegyzés volt. A forrás néhány percben felvázolta Netanjahu Iránnal szembeni politikáját 2015-2018 között, vagyis a nukleáris megállapodás aláírásától az abból való kilépésig.

- Hirdetés -

“Nem volt politika, sok beszéd volt és voltak akciók, de senki sem gondolta végig egyetlen pillanatig sem, mi lesz, ha nem lesz megegyezés. “Nézze meg Netanjahu napirendjét azokban az években” – mondta. „Nincs egyetlen magas szintű megbeszélés az Iránnal szembeni stratégiáról.

Netanjahu fantasztikus kapcsolatokat ápolt a Trump-kormányzattal: tárgyal velük és a találkozó közepén azt kéri, hogy beszélhessen Pompeóval vagy Boltonnal, akik perceken belül a vonalban voltak, de nem volt semmiféle egyértelmű irányelv, hogy mindez hová vezet. Netanjahu egy “háromszögben” működött Ron Dermerrel (Izrael amerikai nagykövete) és Joszi Cohennel (a Moszád akkori vezetője) – és minden más valójában blöff volt.”

Ez a leírás szinte túlzónak hangzik. Hiszen ez Netanjahu életének fő hivatása, miként lehetett ezt ilyen hanyagsággal és arroganciával irányítani?

Beszéltem azon kevesek egyikével, akik közel voltak a dolgokat irányító “háromszöghöz”. “Dermer szó szerint otthon volt a Fehér Házban. Nagyon lenyűgöző volt” – mondta a bennfentes.

„Egyszer találkozott velünk, amikor a nukleáris megállapodással és Trump viselkedésével kapcsolatos stratégiákról tárgyaltunk. Dermer majdnem kinevetett minket. Nem értitek, hogy ez a döntés már megszületett, Trump kivonul. Meglepődtünk, senki sem tartott naprakészen minket, és senki sem gondolt arra, hogy miként állítjuk meg Iránt a kilépés után.”

Külön-külön beszéltem két vezető tisztviselővel (akik a politikai szpektrum más-más oldaláról kerültek tisztségükbe) akik teljes elképedésemre egybehangzóan állították, hogy Netanjahu Izrael érdekeivel ellentétesen cselekedett, miközben a teljes biztonsági vezetés a saját szemével látta, hogyan irányítja ezt Netanjahu egyes egyedül.

“Olyan állapotba került, – mesélte a másik vezető tisztviselő – , hogy egyikünkre sem figyelt, a kabinetből sem tartott senkit semmire, láttad, hogy miként nézi le őket.”

“Az atomalku tele volt lyukakkal – tette hozzá az első magas rangú tisztviselő, de legalább tíz évet adott nekünk, hogy más dolgokkal foglalkozzunk, hogy felkészülhessünk.”

„Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között leszerelési megállapodások is időtartamhoz kötöttek voltak – figyelmeztet a másik tisztviselő – de az időszak vége felé a nagyhatalmak új tárgyalásokba kezdtek, és meghosszabbították a megállapodást.”

“Nincs oka, hogy itt is ne tették volna meg, és végső soron semmiféle kiváló moszád akció sem érheti el azt, amit ez a megállapodás elért. A dúsított anyag hajóra pakolása Irán kezdeményezésére és elküldése Oroszországba, a centrifugák letiltása, a szigorú felügyelet – ezek hihetetlen dolgok, amiket csakis a megállapodás ért el. Ezt az egyezményt meghosszabbíthattuk volna 2035-ig és tovább. Tudod, mi az a 15 év a Közel-Keleten?”

Ugyanazt a nyilvánvaló kérdést tettem fel a két vezetőnek. “És most mi lesz?”

Izrael egészen a közelmúltig arról álmodott, hogy erősebb és hosszabb távú megállapodás születik Iránnal.

Múlt pénteken Irán bejelentette, hogy példátlan mennyiségű uránt dúsított – 25 kg-ot 60%-os dúsítási szinten – ezzel minden eddiginél közelebb áll az első atombomba elkészítéséhez.

A hónap végén folytatódnak a nukleáris tárgyalások, miután Irán beleegyezett, hogy visszatérjen a tárgyalóasztalhoz.

Nem nehéz elképzelni, hogy ki került rosszabb helyzetbe, és ki érzi magát megerősödve. A tisztviselők, akikkel beszéltem, nem láttak más módot Irán megállítására, csakis egy új megállapodás révén. Még Naftali Bennett miniszterelnök is tudja, hogy valójában nincs más lehetősége.

Trump kilépése a megállapodásból azt eredményezi, hogy az új megállapodás – ha lesz – gyengébb, és rövidebb távú lesz.

- Hirdetés -