Most, hogy tényleg itt a tél, és a hőmérő higanyszála a 15 fokot csak alulról súrolja napközben, eljött a kiadós, forró levesek ideje.
Ezt a levest egy venezuelai barátomnál ettem először Budapesten. „Mexikói feleségem családi receptje, de az én nagyanyám is gyakran csinálta” – mesélte Francisco. „Ő sütőtököt tett bele, nem krumplit, és ettől édesebb volt kicsit.”
A leves enyhén csíp, gazdag és testes, igazi komfortot ad és abszolút főétel, csakúgy mint a magyar gulyás leves, amivel, azon kívül hogy van krumpli és marha, más hasonlóságot nem nagyon mutat. Lassan készül, nem egy „dobjunk össze valamit gyorsan” típusú étel, de megéri a várakozást. Nem is szaporítom tovább a szót, jöjjön a recept.
Hozzávalók:
- 500 gr kockára vágott marhahús
- 300 gr marhacsont (vagy lehet egy szelet osso bucco)
- 1 fej hagyma
- 4 gerezd fokhagyma
- 1 kisebb, hegyes erőspaprika / 1 db jalapeno
- 2 szárított, füstölt chipotle
- 3 nagy szál szárzeller
- 2 közepes cukkini
- 2 közepes sárgarépa
- 2 kisebb krumpli (lehet vegyesen, vagy akár helyette teljesen 1 közepes batáta)
- 1 bő evőkanál őrölt koriander
- 2 cső kukorica, vagy egy kis doboz kukoricakonzerv
- 5-6 szál sáfrány
- só, bors ízlés szerint
- tálaláshoz opcionális friss koriander vagy petrezselyem
A nagy leveses lábosban (legalább 5-6 literes) pici olajat melegítek és átforgatom rajta a húst, hogy egy kis színt kapjon. Hozzáadom egyben a hagymát, a nagyobb darabokra vágott csípős paprikát, a chipotlét, 2 szál felkockázott szárzellert és a fokhagymát, összeforgatom, sózom, majd felöntöm hideg vízzel, hogy legalább 3-4 ujjnyira ellepje a húst. Alacsony lángon kb. 2-3 órán át főzöm a levest – ez az alaplevünk.
Amikor az alaplé készen van, a cukkinit, a krumplit, a répát és a maradék zellerszárat megpucolom és nagyobb darabokra vágom, a kukoricacsöveket ujjnyi vastagra szeletelem.
Egy másik lábosban vagy serpenyőben a zöldségeket lepirítom, hozzáadom az őrölt koriandert, és az alapléhez adom. A sáfrányt kevés vízzel egy mozsárban leforrázom, összetöröm, majd a leveshez adom. Közepes lángon addig főzöm, amíg a zöldségek meg nem puhulnak.
Forrón tálalom, a tetején friss korianderrel vagy petrezselyemmel megszórva. Hagyományosan mexikói rizst esznek mellé és forró kukorica tortillát, a kósert nem tartók pedig sajtos quesdilliát.
Beteavon!
képipari szakmunkás, gasztrogeek, a diétázás fedett-pályás bajnoka, örök ulpanista, az Izraelinfo fotó- és gasztro rovatának vezetője, a Shomrim és a Haaretz fotóriportere
