2022-ben kilencven éves fennállását ünnepelheti majd a Tel-Aviv Művészeti Múzeum. Ezt egy különleges projekttel kíséri a múzeum kilencven héten keresztül, egészen a kerek évfordulói napjáig. A jelenleg online térben zajló projekt a múzeum logóját idézve a Négyzet nevet viseli. A Négyzet oldalán minden héten felbukkan a múzeumi gyűjtemény egy-egy ismert és ikonikus darabja. Kilencven héten keresztül időrendi sorrendben – a múzeum 1932-es megnyitásától a projekt 2022-es végpontjáig – egy-egy alkotást ismerhetünk meg közelebbről. Ebben a sorozatunkban a kilencven alkotásból válogatunk kedvünkre.
Yitzhak Danziger: Dzsamusz
Dzsamusz, 1949
Ceruza kartonpapírra, 38,9×51 cm
Palesztinában / Erecben valaha őshonos, és arab neve után itt dzsamuszként ismert állat – magyarul egy vízibivaly látható ezen a ceruzarajzon. Amikor Yitzhak Danziger 1949-ben finom ceruzavonalakkal felvázolta egy dzsamusz elülső felét, egyben valamiféle emlékművet is állított ennek a lassan kihalásra ítélt állatnak.
Izrael állam megalapításáig a dzsamusz a helyi táj része volt, különösen a Hula-tavak és a Jarkon folyó vizeiben hűsölt ez a nagytestű állat. A Brit Mandátum alatt megkezdett, majd a cionista projekt keretében az 1950-es években végrehajtott grandiózus tájátalakítás részeként a Hula-völgy mocsarainak kiszárítása következtében a dzsamuszok szinte teljesen eltűntek – a körülöttük mindaddig létező teljes ökoszisztémával egyetemben.
Danziger és jómódú német származású családja az 1920-as években telepedett le Jeruzsálemben. Képzőművészeti tanulmányait Londonban végezte, majd Tel-Avivban élt és alkotott, leginkább szobrászként lett elismert. Pályája kezdetén az úgynevezett kánaánista mozgalommal szimpatizált. Ez a kulturális és ideológiai mozgalom az 1940-es évek közepén volt a legaktívabb. Tagjai úgy vélekedtek, hogy a Közel-Kelet nagy része a múltban egy héber nyelvű civilizáció volt. Törekvésük az lett volna, hogy újjáélesszék ezt a héber kultúrát, és ez a megújult civilizáció a zsidó múlttól elszakadva egy “héber nemzetet” hozzon majd létre, amely magába olvasztja a Közel-Kelet arab lakosságát is. Nem a judaizmus, a zsidó örökség, hanem a nyelv és a föld adja egy nemzet – így Izrael állam – alapját, hitték.
Ez az 1949-ben megrajzolt, megtörten álló dzsamusz-torzó ennek fényében nemcsak a természet feletti emberi hatalomátvételt szimbolizálja, hanem a cionista vállalkozásnak a környezetre, a bennszölöttekre – az emberekre – kiható következményeit is megörökíti a múzeum gyűjteményében.
Danziger később a modernista Új Horizontok képzőművészeti irányzathoz csatlakozott, idősebb korában nagy hatással volt művészetére Joseph Beuys, akivel baráti kapcsolata is volt. Danziger maga is modern land art installációikat, szobrokat készített, melyek Izrael-szerte parkokban, köztereken láthatóak a mai napig.
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
