Naftali Bennett izraeli miniszterelnök kedden úgy vélekedett a virtuálisan megrendezett davosi Világgazdasági Fórumon, hogy Izrael „hidakat építve” jó úton halad, s a koronavírus-járvány teremtette kihívások új gazdasági lehetőségeket is hoznak.
Bennett a „hidak építése”, a regionális és a világmérető együttműködés mellett érvelt beszédében, s hangsúlyozta, hogy ebben kiváló úton halad Izrael eddigi legsokszínűbb kormánya, melyben nyolc, vallásos és világi, bal és jobboldali, valamint egy arab hagyományőrző párt is együttműködik.
Az ország helyzete bizakodásra ad okot, 7 százalékos a GDP növekedése, s virágzik az IT-szektor – mondta Bennett. Közölte azt is, hogy az országban nem voltak zárlatok a nyár végén kezdődött delta, illetve a jelenleg is zajló omikron járványhullám idején, s ehhez egyedi módszereket dolgoztak ki, amelyeket örömmel megoszt más országok vezetőivel.
Az izraeli kormányfő elismeréssel szólt az utóbbi években kialakított új regionális kapcsolatokról, a Bahrainnel és az Egyesült Arab Emírségekkel – a Donald Trump elnöksége idején – megkötött Ábrahám Egyezményekről, s mint mondta, „Izrael robusztus módon pozitív irányban halad”.
Kiemelte, hogy hivatalba lépése után egyik első lépése volt a kapcsolatok javítása Jordániával és Egyiptommal, valamint a palesztinokkal. Tízezerre emelte, és tovább szeretné növelni a Gázai övezetből naponta beutazó vendégmunkások számát, s Ciszjordániából is naponta több tízezren érkeznek dolgozni Izraelbe.
Hangsúlyozta, hogy célja az életminőség javítása a térségben mindenki számára, mert gazdasággal, munkahelyteremtéssel, közös palesztin-izraeli ipari övezetek létrejöttével, az izraeli IT-szektorban palesztinok alkalmazásával fenntartható módon elérhető a stabilitás. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy „tudatában kell lenni az állandó palesztin terrorfenyegetésnek”.
A terror kapcsán kiemelte Irán szerepét, amely szerinte az egész közel-keleti térségbe exportálja terrorgépezetét, de valójában sérülékeny, gazdasága süllyed. „Korrupt és kudarcos rezsimnek” nevezte Iránt, s kifejtette, hogy a velük megkötendő egyezmény fejében le kell mondaniuk a nukleáris fegyverkezésről.
A koronavírus-járvány lehetőségeket is teremt a nemzetközi és a nemzeti információ-áramlásban és feldolgozásban, és Izraelben ötvözik az információs technológiák eredményeit, hogy megfelelően orvosolják a járvány okozta kihívásokat – mondta.
Bennett hangsúlyozta, hogy a járvány adatokat is jelent, melyek megfelelő értékelésével módszereket találhatnak a pandémia kezelésére. Izrael például az omikron variáns megjelenése után néhány hétre lezárta határait, s ezzel időt nyert, megismerhette más országok tapasztalatait, s ezek nyomán kidolgozhatta saját további járványkezelési stratégiáját.
A pandémia másik tanulsága az izraeli miniszterelnök szerint, hogy a világ már távirányítással is képes működni, ahogyan a davosi találkozó is az interneten zajlik. Mint mondta: a távmunkavégzés új lehetőséget teremt akár külföldi munkavégzésre is, viszont sérülékenyebbé is válhatnak iparágak a kibertámadásokkal szemben.
A jövendő nemzetközi és helyi távmunkavégzéshez ezért megfelelő kibervédelemre van szükség: jelenleg már Izraelben történik a világ kibervédelmi technológiai befektetéseinek több mint a fele – jegyezte meg.
Bennett kifejtette, hogy személyesen vezeti a nemzeti Covid- munkacsoportot, hogy gyors döntéseket tudjon hozni a változások alapján akár naponta, s ezeket végre is hajtsák, mert „a lassúság vesztést jelent a pandémiával szemben”, és mert nem csak egészségügyi, hanem társadalmi, gazdasági, oktatási, sőt, logisztikai, interdiszciplináris kihívásokkal kell szembenézni.
Izraelben jelenleg mintegy 450 ezer embert, közel a lakosság 5 százalékát tesztelik naponta, s ezért is magas az esetszám. A tesztelések révén azonban elkülöníthetőek a fertőzöttek, és ezzel képesek lassítani a járványt – hangsúlyozta az izraeli miniszterelnök a davosi beszédében.
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
