Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.

Egy izraeli startup cég a világon elsők között állított elő állati közreműködés nélkül létrehozott „műhúst”. A Nes Ziona-i étteremben és a hozzá tartozó kis laborban a vendégek megnézhetik, hogyan készül, és meg is kóstolhatják. Sőt egyelőre még fizetniük sem kell a ropogós csirkeburger menüért, „fizetségként” csupán meg kell osztaniuk tapasztalataikat, véleményüket a gyártókkal. A laboratóriumban előállított húsról Shir Friedman, a SuperMeat kommunikációs vezetője beszélt.

Olvastam a cég történetéről, és rögtön többet akartam megtudni róla meg a csirkementes csirkehúsról. Mit lehet és mit kell tudni az úgynevezett laborhúsról?

Először is a laboratórium kifejezés kicsit félreérthető. Pontosabb kifejezés az üzemi előállítású élelmianyag, mert az állati sejteket rozsdamentes acéltartályokban készítjük.

Akik még sosem hallottak róla, azok nevében kérdezem: ami létrejön, az valami vegán húspótló? És hogyan kell elképzelni a gyártási folyamatot?

Szögezzük le: ez nem egy vegán termék, nem a hús alternatívája. Ez hús. A végtermék ugyanolyan, mint az élő csirke húsa. A gyártási folyamat valahogy úgy vázolható, hogy a csirke sejtjeiből biopszia segítségével apró mintát veszünk ki. Ez a minimális sejttömeg úgy kezd osztódni, szaporodni, ahogy egy seb begyógyul. Ezek a sejtek tudják, hogy hogy váljanak hússá, mivel a csirkéből valók. Vagyis önmegújulásba kezdenek, folyamatosan osztódnak mindenféle beavatkozásunk nélkül. Nem történik genetikai módosítás sem. Rozsdamentes acéltartályba tesszük, folyadék formájú tápanyagot adunk hozzá, ami vitaminokat, aminosavakat és proteint stb. is tartalmaz. Innentől a sejtek dolga, hogy szaporodjanak, izomszövetté váljanak. Ezek után leválasztjuk a folyadékot, és kész is a csirkehús, szemre olyan, mintha darált lenne.

- Hirdetés -

Mennyi idő telt el az első ötlettől addig, amíg étterem asztalára került?

A mesterségesen létrehozott hús már egy évszázadnál régebbi. A SuperMeat céget pedig öt éve alapítottuk. A sejtszaporítás exponenciális folyamat, hiszen minden egyes sejtből kettő lesz és így tovább, vagyis a sejtek mennyisége igazán gyorsan növekszik. Tehát nem az a fő kérdés, hogy mennyi idő volt eljutni erre a szintre. Most már itt vagyunk, ezen a szinten, megvannak a hússejtek szaporítására alkalmas eszközeink, a tartályok, vagyis néhány óránként komoly mennyiségű „szuperhúst” tudunk előállítani.

Segítheti ez az eljárás a környezetvédelmet?

Máshol kell kezdeni. Az állatok nem hatékony hústermelők, mármint szeretnénk, ha azok lennének, de máshogyan fejlődtek. Vegyünk példának egy csirkét. Ha egy csirkével megetetünk 9 kalóriányi tápot, akkor csak egy kalóriányi húst kapunk vissza. Minden öt egység után kapunk egy egység proteint. Viszont a teljes műveletre tekintve csaknem 4000 liter vizet pazarolunk el minden egyes kilogramm csirkére. Hiszen a csirke nemcsak izmot növeszt, hanem mellette csontot, tollat, csőrt és étkezési célra alkalmatlan beleket stb. De ehhez ugyanúgy energiát (kalóriát) fogyaszt. A mi célunk, hogy specifikusan olyan hús-, vagyis izomszöveteket növesszünk, amiket majd megenni szeretnénk. Ezzel a módszerrel sejteket és szöveteket állítunk elő, rengeteg erőforrást takarítunk meg és csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Egy ilyen termék kósernek tekinthető?

A mi termékünk nincs még forgalomban, de a kérdést természetesen meg kell válaszolni. Több rabbival beszéltünk, akik azt mondták, hogy ez a termék lehet kóser. Hogy húsos vagy párve lesz-e a végtermék, arról még megoszlanak a vélemények. Dov Lior rabbi úgy látja, mivel a hús kóserságának egyik alapfeltétele az, hogy ne járjon fájdalommal az állatnak a feldolgozása, ezért a laboratóriumi hús kósernek tekinthető. Yuval Sharlo rabbi azt mondta, hogy fontos, hogy a kóser húsnak az előkészítése tiszta kell legyen, és nem járhat az állat bántásával – ami napjaink tömeges csirkeketreceit elnézve nem valósul meg tisztán és fájdalommentesen –, ezért a laboratóriumi hús elkészítése tisztább és kóserebb is lehet a hagyományos kóser vágásnál.

Arról a kérdésről, hogy az így előállított hús párvénak vagy húsosnak tekintendő-e, Shlomo Aviner rabbi szétválasztotta a folyamatot és a végterméket. Azt mondta, a kérdésfeltevés hasonlít ahhoz, hogy vajon a gumicukor kóser-e, és ha az, akkor húsos vagy párve. Ha a végeredményt nézzük, a labor-hús kóser, mert ugyanolyan, mint a hagyományos hús. Ha a folyamatot nézzük, ami nagyjából mindenben eltér a hústermelés hagyományos módjától, a laboratóriumi hús szerinte párve, hisz csak egy sejtet használ az egy élő állatból, mint például a tojás párve. A három rabbi egyetértőleg azt mondta ki, hogy halacha szerint a termék párve, méghozzá azért, mert egy átalakított, „új arcot” kapott a feldolgozás során és mert nincs benne szerv.

Fotók: SuperMeat