Átlógunk a márciusba muzsikálni 

Február 27. VASÁRNAP

Szinte megszokott, hogy a Kuli Alma-ban indul a hét.

(A többi klub rápihen a hétvégére.)

Apifera 

Virtuóz jazzmuzsikusok, elektronikus hangszereken, pszichedelikus post-jazzt játszanak. Sok billentyű, és a ma legtrendibb 70-es évek sound. Gyertek, és kóstoljátok meg a Los Angelesben rögzített második album anyagát.

Rejuiser – billentyűs hangszerek

Jonathan Albeck – gitár, basszusgitár

Nitai Hershkovitz – billentyűs hangszerek

Amir Bressler – dobok

Február 28. HÉTFŐ

Jeruzsálemben folytatódik a Télvégi Lárma. 

A második hétfő a Becalel-é. 

A művészeti iskola épületeiben, az utcán, a Montefiori hotelben, a Nocturnoban pörög majd az este. Persze hogy lesznek kiállítások, vizuális happeningek, táncszínház és természetesen élőzene is. 

Az Autarkic zenekart választottam. 

Retro-orient-pszihedelika nélkül nem lehet Izraelben komoly fesztivált rendezni.

Hétfőn, a Bezalel utca télvégi zajában: Autarkic.

Mindig megörülök, mikor a net hullámai feldobnak egy koncertet az Inbalban.

Ez az a színházterem, ami a népzenei alapokra építő kortárs hangzások bemutatkozó helye.

Ravaszan bekategorizáltam az Amitai Aricha D-One Project-jét. Ehhez már csak azt kell hozzátennem, hogy ez a bázis Amitai Aricha-nál az ősi jemeni zenei világ.

MÁRCIUS 1. KEDD

…aztán egyet lapozok (napozok, sőt hónapozok) az Inbal kínálatában, és rögtön még egy koncert, amit szívesen ajánlok…

Paris & Mark Eliyahu

Mark Eliyahut mindenki ismeri, aki szereti az izraeli etno-crossovert, mert szóló projektjein kívül számos formáció tagja, vendége, és szorgalmasan koncertezik.

Most az édesapja, Piris Eliyahu és a mamája, Larissa Eliyahu partnere lesz a családi zenekarban.

A negyedik muzsikus nem rokon, ő Liat Saba, aki csellón játszik.

Piris Eliyahu Közép-Ázsia, Irán és a Kaukázus vidékének népzenéjét kutatja, tanítja, és zeneszerzőként is ezt a világot szólaltatja meg az Eliyahu család élén. Ő az, aki a mai zenei műfajokkal kacérkodás nélkül is a modern zene rangjára tudja emelni ezt az ősi zenei világot.

MÁRCIUS 2. SZERDA

Shay Hazanról már sokszor írtam. Az izraeli improvizatív zene egyik legimpulzívabb figurájáról van szó. Bőgős, aki a freejazztől a szefárd folklórig mindent kipróbált már a saját formációiban, és más együttesekben vendégeskedve. Új projektje tulajdonképpen a Shay Hazan Quintet kibővítése, egy ütőhangszeressel, egy billentyűssel, egy gitárossal és egy basszusgitárossal. A basszust azért kellett megerősíteni, mert Shay Hazan most főleg gimbrin játszik majd. A gimbri a marokkói gnawa zenekarok “bőgője”, egy tevebőrrel bevont doboz három kecskebélhúrral. A készülő lemez címe: Reclusive rituals.

Az új kompozíciók az afrobeat, az afrojazz műfaja felé tartanak. 

A modern hangzás és az autentikus észak-afrikai zene különleges koktélja az új lemez. 

Élőben a Barbyban szerdán még nagyobbat fog szólni.

Shay Hazan – gimbri

Ben Aylon – “One Man Tribe“ ütőhangszerek

Shahar Haziza – dob

Shaul Eshet – billentyűs hangszerek

Tal Avraham – trombita

Eyal Netzer – szaxofon

Uriah Witztum – gitár

Nitzan Levi – basszusgitár

Fotó: Isgav Dotan

Március 3. CSÜTÖRTÖK

Kóruskoncertre nem túl gyakran invitálom a rovat olvasóit. Ennek az az oka, hogy ritka az ilyesmi.

Az Izraeli Énekegyüttes turnéja viszont különleges eset. Yoni Rechtert látják vendégül, de úgy, hogy az egész estét az ő dalainak szentelik. Yoni Rechtert azok kedvéért címkézném, akik nem követték a 70-es évek végén indult rock progressziót, aminek Yoni az egyik központi figurája volt.

Mára már persze élő legenda, nagy klasszikus, de a dalai, ha előugranak egy-egy rádió műsorfolyamából, nem lógnak ki nagyon a friss indi számok közül. Az Izraeli Énekegyüttes műsora Yoni Rechter régi, ismerős dalaiból és a „Zenei képek Pirkei Avot-ból” ciklus darabjaiból áll majd.

A turné a Raananai Művelődési Központból indul majd.

Közös felvétel a kórussal még nincs a neten, jöjjön akkor egy régi Yoni Rechter video:

Joy of Jazz ! 

Napra pontosan egy hónapja írtam:

Haifa Moriah 105 a cím és a hely neve.

A Modern Jazz Trio a fellépő 

Jevgenyij Shabelzon – gitár

Yair Levinson – nagybőgő

Rotem Yellin – dob

„Lazulás a bebop korszak vége, Miles Davis, Bill Evans, Thelonius Monk szellemében.”

Kétszer nem lehet ugyanabba a jazzbe lépni! Hiába volt ez február 3-án, március 3-án egy új Modern Jazz Trio vár ránk a Moriach 105-ben, Haifán.

Yossi Sassi bulija a Rishon Lezion-i Bella Ciaoban a tel-avivi születésnapi koncert ismétlése lesz.

Yossi Sassi 30 évvel ezelőtt az Orphaned Land zenekar egyik alapító tagja volt. Az ő pályája messze hajlott az OL metáljától. Zenekara – a The Oriental Rock Orchestra – nehezen sorolható be valamelyik műfaj keretei közé. Progresszív rock, nagyon sok etnikus elemmel. Néha kemény, néha balladisztikus, de mindig erősen átitatva az orientális zenei kultúrák hatásaival. 

Az egészet Yossi Sassi egészen kivételes impulzív gitárjátéka fogja össze.

A gyerekeink elnézően csóválják a fejüket, amikor mi modernek akarunk lenni, és primitív, egynapos szavatosságú villanyzenéket hallgatunk. Ők már bölcsebbek, és olyan zenékre indulnak be, amelyek már kiállták az idő próbáját. Kedvenc klubjaik pedig új, független zenekarokkal vannak tele, muzsikusok játszanak hangszereken…

Mert ezek a zenék leginkább élőben működnek, és nem a kütyükön zizegtetve. Gyerekeink újra elkezdtek vinyl lemezeket gyűjteni, és analóg erősítőre spórolnak – mert az nem egyheti zsebpénz –, és mert hallják a különbséget. 

Mi meg modern dinoszauruszok büszkén menetelünk az amúziába, amiből ők már megjöttek. Hajrá fiatalok!

Mindezt egy Angliából érkező sztárvendég és az izraeli vendéglátója kedvéért írtam le. 

Ozric Tentacles (GB) és a Tini Fingerz 

Az Ozric Tentacles 1983 óta ugyanazt a stílust  játssza, és a divatok mindig leigazodtak hozzájuk. Mikor megalakultak, ezt a zenét progresszív rocknak hívták, aztán űrrocknak. Később az elektronikus zenék is nyomot hagytak rajtuk, és a jazz is. Az etnohullám idején a srácok rájöttek, hogy az a világ is ott bujkál az OT muzsikájában. Később az ambient fan-ok is rákattantak, sőt úgy érezték, a dub-ba is befér néha, amit hallanak. A pszichedelikus zenék feltámadása megint a divatba hozta a zenekart. 

Szó sincs persze nosztalgiáról. Ők 17 lemezen át mindig megújultak, és most frissebbek mint valaha.

Electronic a turné címe, amivel a Gagarinba jönnek. 

Féltem, hogy romba döntik az elméletemet és szimpla villanyzene lesz, de belehallgattam, és megnyugodtam. A ritmusszekciót otthon hagyták, és azokat rábízták a kütyüikre.

Az elektronikus háttér tetején ott ficánkol majd apa és fia a tőlük megszokott invenciózus élő muzsikát varázsolva a loopok fölé.

Ed Wynne – gitár, billentyűk, koto, szitár

Silas Neptune – billentyűk, szintetizátor

Technósok gyertek azért! Nektek is tetszeni fog.

A Tini Fingerz a vendéglátójuk is több mint “előzenekar”. Ők még tinik: csak 14 éve működik a zenekar. Akár az angol vendégük, ők is a prog-rockból startoltak, és begyűjtötték hozzá a szuperintenzív és a pszichedelikus jelzőket.

A megjelent 6 albumon és két koncertfilmen ehhez még élő elektronikát is kevernek a dubstep, és az industrial irányok felé is kitolva a határokat.

Na ki lehet hagyni egy ilyen estet? 

Csütörtök Gagarin Tel-Aviv

Március 4. PÉNTEK

A BaliThali étterem ebédidőben beköltözik a Gagarinba, 11-től 18 óráig. Artistákkal és muzsikával körítve tálalják majd az indiai ételcsodákat. A rádzsák és maharadzsák menüjét csak sejtem, de a zenei étlapot ismerem. 

A DJ-k:

Rokk 

Aborigiman 

Edison

Az élő buli viszont – ami benyomta az eseményt az ajánló-rovatba – a Blint el Funk. 

Az egyik első izraeli koncertélményem volt a – korona alatt végleg bezárt – Pasažban. Akkor még nagyon furcsa volt nekem a jemeni dallamokkal, ritmikákkal átitatott dögös funky. A műfajt megkedveltem, őket pedig már nagyon rég nem hallottam.

Na majd most…

11-18 óra között pénteken BaliThali fesztiválján a Gagarinban.

Március 5. SZOMBAT

Noya Sol

Ha behunyom a szemem – nagy hiba lenne! –, egy érett fekete blues hangot hallok. Ha kinyitom a szemem, egy gyönyörű, fiatal, szőke dívát látok, aki minden showbiz pakolás nélkül bluest énekel. Szombaton a Shablulban:

Noya Sol

A posztpunkba minden punk után keletkezett zenét be lehet suszterolni, minden deviáns előadót, aki csak egy kicsit is kilóg a sorból. Sok hallgatható, táncolható, igényesen hangszerelt zene fér ide, csupán mert a banda kicsit karcosan viselkedik a klipeken és a koncerteken. Ilyen a Shortparis zenekar is, akik nevük dacára moszkvaiak.

Posztszovjet posztpunk. Igazi minőségi zene, a pár perces dalaik komoly szerkesztett kompozíciók, és mással összetéveszthetetlenül egyediek.

Szombaton a Barbyban.

Én meg két klipet is posztolok, mert egyik jobb mint a másik.