Van egy kedvenc zöldségesem a Haalija utcán. Egy teltebb, szőke, bő negyvenes nő ül a kasszánál, és jókedvében dalol. Hol mi jut eszébe. A minap például legnagyobb meglepetésemre egy magyar népdalocska volt soron – a mondóka pár sora: “Rika, rika, rika, rika, paprika, haragszik a feleségem Marika”.
– Tudod mit jelent, amit énekelsz? – kérdeztem. Meglepődve nézett rám.
– Jajj, már megint kihallatszott, hogy éneklek, ne haragudj. Ma reggel eszembe jutott a régi szomszédunk, egy öreg bácsi, aki gyerekkoromban mellettünk lakott, a Joszi. Ő énekelgette minden reggel, miközben ment a piacra.
Elnevettem magam. – Akkor megmondod, mit jelent?
– ריקה ריקה ריקה ריקה פלפלים ,אשתי מריקה כועסת עליי –, majd egy mozdulattal a mérlegre tettem azt a 8 szem mosolygós, piros kaliforniai paprikát, amit venni készültem, hogy krémleves legyen belőle.
Hozzávalók a leveshez:
- 8 db piros kaliforniai vagy kápia paprika (lehet vegyesen is)
- 2 chili paprika
- 6 db közepes paradicsom
- 2 fej fokhagyma
- 1 kis fej hagyma
- 1 konzerv paradicsom passata
- 1 evőkanál füstölt pirospaprika
- 1 evőkanál csípős paprika
- 100 ml (növényi) főzőtejszín
- só
- bors
Elkészítés:
A paprikákat, a chilit, az egész fokhagymákat és a paradicsomokat sütőpapírral bélelt tepsire teszem, és a sütőben addig sütöm, amíg a paprika héja meg nem feketedik. (A legjobb persze akkor csinálni, ha épp grillezik az ember, de még nem indult be a grill-szezon.) Mivel a chilik kicsik, hamarabb megsülnek, az első 10 perc után érdemes kivenni őket, és műanyag dobozba tenni. Majd ahogy sorban megsül a többi zöldség, azokat is forrón a dobozba teszem, lefedem, és megvárom, hogy kihűljenek. Amíg a sült zöldségek hűlnek, a hagymát finomra vágom, és egy kisebb lábosban 2-3 evőkanál olajon megdinsztelem. Közben a megsült zöldségeknek lehúzom a fekete bőrét, és nagyobb darabokra vágom, kivéve a fokhagymát, amit elsőnek adok a megdinsztelt hagymához. A gerezdekből a krémmé sült fokhagymát a lábosba nyomkodom, hozzáadom a piros paprikákat, alaposan elkeverem. Majd a megsült, feldarabolt sültpaprika, chili, paradicsom, és legvégül a paradicsom passata kerül a lábosba. Mindez közepes lángon, kb. 10 perc alatt felforr, ekkor leturmixolom, és közben lassan csorgatva adom a leveshez a tejszínt. Végül sózom, borsozom az ételt. Focacciával vagy pirítóssal tálalom. Vigyázat, csípős!
Végül olyan sok leves készült, hogy a maradék másnap reggel új életre kelt, és egy kis pesztó segítségével őrületesen jó pizzaszósz lett belőle, de szerintem egy kis tésztán is megállja a helyét.
Beteavon!
képipari szakmunkás, gasztrogeek, a diétázás fedett-pályás bajnoka, örök ulpanista, az Izraelinfo fotó- és gasztro rovatának vezetője, a Shomrim és a Haaretz fotóriportere
