Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.

Megkezdték a Szent Sír-templom padlózatának két évig tartó régészeti feltárását és restaurálását Jeruzsálemben, melynek végeztével a dokumentálás után várhatóan visszatemetik az esetleges leleteket, hogy megőrizzék a status quót, a megállapodásokkal rögzített helyzetet – jelentette a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság honlapja.

Ez a templom helyreállítási munkálatainak már a második szakasza, miután 2016-17-ben az Athéni Műszaki Egyetem interdiszciplináris szakembercsoportja feltárta és felújította a hagyomány szerint Jézus sziklasírja fölé emelt Edicule kápolnát, amely a görög ortodox patriarchátus felügyelete alatt áll.

A padlózat munkálatait a Szentföldi Ferences Kusztódia irányításával végzik, együttműködve a görög ortodox patriarchátussal és az örmény patriarchátussal, ennek a templomnak a három, történelem során kialakult őrzőjével.

Szerepüket az 1852-es megállapodás rögzíti, amely meghatározta a keresztény egyházak területi felosztását a templomban és más keresztény szent helyeken.

- Hirdetés -

“Nem tudjuk, mi található a padló alatt” – mondta a lapnak Giorgio Piras professzor, a Római Sapienza Egyetem ókori tudományok tanszékének igazgatója, aki a régészeti feltárásáért felel a padló helyreállítása során.

“Soha nem ástak itt szisztematikusan, így nem tudjuk, mit fogunk találni. De fel kéne lelnünk legalább néhány dolgot még Nagy Konstantin templomának maradványaiból is” – vélekedett az időszámítás szerinti 306-tól 337-ig uralkodó császárra utalva.

“Reméljük, hogy megértjük ennek a nagyon szent helynek a szerkezetét, és talán lesz néhány lelet még Hadrianus templomából is” – tette hozzá az időszámítás szerint 117-138-ig regnáló Hadrianus római császárról szólva, akinek az idejében Jupiternek vagy Vénusznak szentelt templomot emeltek ezen a helyen.

A padlózat jelenlegi köveit a középkortól a múlt századig, különböző korokban tették le. A legtöbb a XIX. század elejéről való, más részeket a keresztes korban építették (a XI.-XIII. században), és egy csekélyebb rész, különösen a templom alatt akár Nagy Konstantin korából is származhat, amit majd a kövek tudományos elemzése fog megállapítani.

Francesco Patton atya, a Szentföldi Ferences Kusztódia képviselője elmondta, hogy a padló helyreállítási munkálatait korábbra tervezték, de elhalasztották a koronavírus-járvány miatt. A feltárást szakaszosan végzik, hogy közben látogatható maradjon a templom, és lehetőség szerint a régi köveket fogják visszahelyezni, de a törötteket hasonló helyi kövekre cserélik.

A templom helyén az időszámítás előtti I. századig kőbánya állt, melynek nyomai láthatóak a mai templom alatti kápolnákban. Jézus idejében az akkori Jeruzsálem falain kívül volt ez a terület, melyet a Jézus keresztre feszítésének, a Golgotának a keresztény evangéliumokban leírt helyeként azonosít a keresztény hagyomány.

Hadrianus császár a Róma elleni Bar Kochba felkelés leverése után a lerombolt Jeruzsálem helyén római várost épített időszámítás szerint 135 és 136 között Aelia Capitolina néven, ahol ezen a helyen a szakemberek szerint római templomot emeltetett.

Nagy Konstantin 326-ban kezdte meg a bizánci keresztény templom építtetését, amely 335-ben fejeződött be. 614-ben a perzsák felégették, de utána helyreállították, és 1009-ig épségben állt, amikor a kairói muszlim kalifa ismét szinte teljesen elpusztította a templomot.

1042-ben IX. Konstantin bizánci császár újra felépítette, de területe a korábbinál jóval kisebb lett. A jeruzsálemi keresztes királyság 1099-es megalakulása után bővítették és átalakították, majd 1142-ben felszentelték a nagyjából a mainak megfelelő építményt.

A Szent Sír-templomot jelentős kár érte az 1808-as tűzvészben és az 1927-es földrengésben.

A jelenlegi felújításról mintegy 30 évig tartottak a három egyház között a tárgyalások, s most a történelem során először régész szakemberek is tanulmányozhatják a maradványokat.