egy téli délután jeruzsálemben

barukh és cili
a via dolorosán
az osztrák hoszpisz épületének tetején
a café triest teraszán vitatkozik

jóféle vita ez

tiszteletlen

nincsenek meghatva sem a témától
sem egymás véleményétől

cili huszonegy éves
vándor arameus
párizsból

a szüleivel
és az öccsével
nyaral izraelben
ők is ott ülnek vele a teraszon

barukh
holnapután lesz
negyvenkilenc éves
juditot kíséri a találkozóra

cili nincs meghatva barukhtól
sem a korától
sem a határozottságtól
amivel barukh
izraellel kapcsolatos véleményének
ad hangot

mert izraelről vitatkoznak

illetve jeruzsálemről
és a világ megjavításáról

a lábuk alatt
a város

a világ közepe

cili elszánt cionista
a zsidóság fővárosát látja
amikor lenéz

barukh idegesítő öregember
egyidős cili szüleivel
aki mindenféle istentelenséget
hord össze
jeruzsálemről

cili megoldást keres
a világ végleges megjavítására

azokat a lehetőségeket veszi végig
amik békét teremthetnének
jeruzsálemben
izraelben
palesztinában
és a közel-keleten

párizsban él
franciák és arabok között
és szeretné hinni
hogy a világ zsidóságának
így neki is
joga van
egy zsidó izraelhez
és egy zsidó jeruzsálemhez

barukh jeruzsálem szélén él
zsidók
és keresztények
és muszlimok
között

ha körbenéz
az asztalon
maga előtt
európából érkezett
julius meinl kávés csészét lát
odébb
egy szerzetest
aki az imént még
az osztrák hoszpisz kápolnájában
imádkozott

hallja a müezzint
(mindenki hallja)
aki délutáni imára hívja
a muszlimokat
a szomszédos mecsetbe

és belélegzi a szentséget
amit az emberek
a világ minden tájáról
hordtak és hordanak ide

barukh nem hiszi
hogy izrael
most már örökre
a zsidók országa marad
túl sokat látott azóta
hogy annyi idős volt
mint cili

barukh azt sem hiszi
hogy a zsidóknak
több joga volna
az egyesült jeruzsálemre
mint a keresztényeknek
vagy a muszlimoknak

cili felszisszen
amikor barukh ezt mondja
de barukh folytatja

azt sem hiszi
hogy a világ
benne jeruzsálemmel
izraellel és palesztinával
egyszer s mindenkorra
megjavítható lenne
ahogy cili szeretné hinni
vagy ahogy kis barukh hitte
huszonegy éves korában

mert nincs
egy minden problémát megoldó
végső megoldás
illetve van
de azt
endlösungnak hívják
és amikor utoljára
megpróbálták megvalósítani
hatmillió ártatlan halt bele
a sors különös fintorából
éppen zsidók
hatmillió zsidó

cili emiatt is gondolja
emiatt a hatmillió miatt
hogy most már
nem a zsidóknak
nem nekünk
kellene engednünk
a békéért

hanem a többieknek

barukh viszont
akit már nem hajt
a harci kedv
azt mondja
hogy a békéért
és az igazságosságért
mindannyiunknak
fel kell adnunk valamit

így vitatkozgatnak
oda-vissza
oda-vissza
amíg le nem megy a nap
a házak mögé
és egészen le nem hűl a levegő

akkor abbahagyják
kabátba bújnak
és a társasággal együtt
elindulnak gyalog
a mahane jehuda piac felé

ott majd pitát vesznek
keleti fűszereket
és friss epret

már egészen sötét lesz
mire a társaság hazaindul

a piaccal szemben
a kis zsinagóga előtt
a villamos sín mellett
zsidó férfiak hajladoznak majd
kint az utcán

mellettük
csuhás szerzetesek
és hidzsábos nők babakocsikkal
ügyet sem vetve
a zsidók esti imájára

barukh.org

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.