Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.

Nem kétséges, hogy a kormánykoalíció eddigi legsúlyosabb és legkomolyabb veresége volt, hogy nem sikerült elfogadtatnia a ciszjordániai telepesek jogi helyzetét szabályozó törvény meghosszabbítását.

De miért ennyire fontos ennek a jogszabálynak a meghosszabbítása? Kisokos.

Egy jogszabály, amely csak Ciszjordániára vonatkozik

Moshe Dayan védelmi miniszter 1967. július 2-án, röviddel a hatnapos háború befejezése után életbe léptetett rendelete képezi a jelenlegi törvény alapját. Ebben szabályozták a hatnapos háborúban Izrael által elfoglalt és ennek révén ellenőrzése alá került – de nem az ország részeként kezelt – területeken kialakult jogi helyzetet. Akkor ez a Golán-fennsíkot, Júdea Szamáriát (Ciszjordánia), a Gázai övezetet és a Sínai-félszigetet jelentette. Ma már csak Júdeára és Szamáriára vonatkoznak, mivel Izrael kivonult a Gázai övezetből és a Sínai-félszigetről, a Golán-fennsíkot pedig hivatalosan annektálta.

A jelenlegi, úgynevezett „Júdea és Szamária jogszabályt”, teljes nevén “Az ideiglenes rendeletek érvényességének meghosszabbításáról szóló törvény (Júdea és Szamária – Rendelet a bűncselekményekről és a jogi segítségnyújtásról, 5767-1976) tehát kezdetben a hivatalosan kihirdetett vészhelyzeti szabályozás részeként fogadták el, és mint ilyen, csakis ideiglenes lehet, de azóta először évente, majd ötéves időszakokra mindig meghosszabbítja a Kneszet.

- Hirdetés -

A törvény célja

A törvény célja annak az egyedülálló helyzetnek a kezelése, amelyben Izraelnek olyan területen van fennhatósága, amely nem az ország része, és ahol ezért nem érvényesítheti a saját jogrendszerét. Az évek során létrehozott számtalan ciszjordániai izraeli település miatt a valóságban egy olyan helyzet alakult ki, hogy

izraeli állampolgárok élnek a területeken – ami azonban jogilag Izraelen kívüli területnek számít.

Valójában a területeken és Izraelben két külön jogrendszer létezik: a területeken egyrészt a jordán jog, másrészt a katonai fennhatóság által hozott rendeletek az irányadóak. Egyes katonai rendelek izraeli jogszabályok alkalmazását is kimondhatják – és még tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ez utóbbiak, valamint izraeli jogszabályok egy része (mint pl. a szóban forgó) csakis az ide települő izraeliekre (értsd: zsidókra) vonatkozik, a palesztin helyi lakosokra nem.

Az izraeli törvényhozás tehát úgy szeretné kezelni a telepes izraelieket, mintha “valóban” izraeliek lennének.

Ennek megfelelően az ideiglenesnek számító jogszabályokat mindig meghosszabbították és fokozatosan bővítették. Ez a törvény meghatározza, hogy az izraeli katonai megszállás alatt álló területeken élő izraelieket az abban felsorolt jogszabályok szempontjából “izraeli lakosoknak” kell tekinteni, mind a jogaik, mind a kötelezettségeik tekintetében. Ilyen például az adózás, a katonai szolgálat, az egyes – engedélyekhez kötött – foglalkozások gyakorlása (pl. ügyvédek, orvosok), valamint a társadalombiztosításhoz és az állami egészségbiztosításhoz kötődő jogok és kötelezettségek. Ezek tehát csak a zsidó telepesekre vonatkoznak, ideiglenesen, évtizedek óta. Ezt azonban időnként jogszabállyal meg is kell hosszabbítani.

Mit tesz még lehetővé ez a jogszabály?

Először szabályozza és hatáskört ad a büntetőeljárási cselekmények alkalmazására olyan izraeliekkel szemben, akik bűncselekményt követnek el a megszállt területeken. Ennek megfelelően izraeli bíróság előtt – és nem a területeken hatáskörrel rendelkező katonai bíróságok előtt – lehet vádat emelni és eljárást lefolytatni ellenük, annak minden további, a területeken nem mindig egyenlő mértékű állampolgári alapjogok biztosításával egyetemben (jogi képviselet, törvényes vádemelés etc.). Másrészt lehetőség van a törvény révén arra is, hogy egy Izraelben fogva tartott palesztint a megszállt területeken elkövetett bűncselekmény miatt a megszállt területek katonai bíróságának adják át. Azt is meghatározták, hogy ha az elítélt palesztint börtönbüntetésre ítélik, azt Izraelben lehessen végrehajtani.

Mi lehet a következménye, ha a törvényt nem hosszabbítják meg?

A fenti jogszabály e hónap (június) végén lejár. Amennyiben a lejárta előtt nem hosszabbítják meg, valóban problémák hosszú sorát idézheti elő az ott élő izraeliek mindennapi életében. Mivel emiatt az izraeli bíróságok hatásköre velük szemben megszűnik, nem csak büntetőperben, de nem tárgyalhatnak például a területeken élő izraeliek örökösödési ügyeiben sem (hacsak nem Izrael területén lévő hagyatékról van szó). Az izraeli bíróságok által kiadott végrehajtási eljárások sem lesznek majd foganatosíthatók emiatt a területeken élő izraeli telepesek ellen. De ugyanígy a megszállt területeken lévő katonai bíróságokon börtönbüntetésre ítélt palesztinokat, akiket mindeddig izraeli területen lévő börtönbe szállítottak, a jogsegély megszűnése után elvileg csakis a területeken található intézménybe vihetik, ilyen pedig csak egy van, ami nem kis „fejfájást” jelenthet a börtönhatóságnak.