Izrael az Ázsiai Tigrisszúnyog Invázió ellen

Zzzzz… Egész éjjel nem tudtam aludni, most meg vakaródzok. Pedig bekentem magam a legjobbnak hirdetett riasztó kulimájsszal. Konnektorba dugós izét vettem, aztán kéken világító gyilkos ketrecet szereltem fel ellenük. Zzzröhögve elkerülték. A villamos árammal ölő teniszütő működött a legjobban, hajnalban már jobb formában voltam mint Djokovics. De ezek zünnyögtek tovább.
A szúnyog riasztószerek növekvő piacán, 2020-ban több mint 4 milliárd dollár fordult meg, de ez a tény sem enyhítette a kínjaimat. Sőt az sem, vigasztal, hogy sok ezer izraelivel osztozom a vakaródzásban.
Tudják melyik a világ legveszélyesebb állata? A szúnyog.

Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint a szúnyogok évente nagyjából 2,7 millió ember haláláért felelősek. A Földön található több billió szúnyog nemcsak kellemetlen, de halálos betegségeket is terjeszthetnek. Egy nőstény szúnyog egyetlen csókja is elég, hogy kellemetlen mikroszkopikus látogatókat juttasson a véráramba.

Már 80 millió éve élnek a Földön. És akár tetszik, akár nem, itt is maradnak.

Izraelben az éghajlat nem nagyon kedvezett nekik. Mostanáig. Jó volt nevetve kérkedni: Izraelben alig van szúnyog.

- Hirdetés -

Mi változott?

A tél nem olyan volt, mint szokott, belenyúlt a tavaszba és nagy hideggel, sok-sok esővel ért véget. Aztán egy hőhullám jött. Ez jelentősen befolyásolta a szúnyogpopuláció nagyságrendjét. A szúnyogszezon jobban érezhető, mint valaha.

Ezek az idén sokkal mozgékonyabbak és ellenállóbbak a vegyi anyagokkal szemben. És agresszívek!

Mik ezek a szörnyek?

Egy rendkívül invazív faj, az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) az egyik legdrasztikusabban terjedő faj szerte a világon.

Nehezebb ellene a harc, mert sokkal ellenállóbb, mint a többi faj.

Ezek a szörnyek rendkívül gyorsan és hatékonyan válnak rezisztenssé. Nemzedékről nemzedékre egyre érzéktelenebbek a peszticidekre, melyekkel védekeztünk ellenük az elmúlt években. Nincs szükségük nagy vízfelületekre a peték lerakásához. Elég egy 2-3 cm vízmélységű pocsolya, de a virágok tálkája is, a parkok öntözőrendszere is megteszi. Kis rejtett fészkeiket nehéz megtalálni.

Ilyenkor mindig feltúrom a netet. Az nem létezik, hogy az izraeli tudósok nem kutatják még a problémát.

De!

Dr. Jonathan Bohbot, a jeruzsálemi Héber Egyetem Robert H. Smith Mezőgazdasági, Élelmiszer- és Környezetvédelmi Karának entomológus adjunktusa évek óta dolgozik ezen az innováción. A társas rovarok és a szaglás útján történő kémiai kommunikáció érdekelte, és most a kutatása felértékelődött a modern szúnyogveszély kapcsán. Bohbot és csapata a szúnyogok szaglóérzékét vizsgálja. Ez a kulcsfontosságú darabja annak a puzzle-nak, amelyen kirajzolódik majd, hogy mely molekulák riasztják el és melyek vonzzák ezeket a rovarokat.

“Ez a kutatási terület egyre inkább fontosabb lesz. A globális felmelegedés tovább növeli majd a szúnyogpopulációt – minden eddiginél nagyobb szükség lesz biztonságos és környezetbarát szúnyogriasztó megoldásokra. Mindannyian akik ezzel foglalkozunk, próbálunk olyan anyagokat találni, amelyek befolyásolják e rovarok viselkedését. Kutatócsoportunk célja a szúnyog orrának vizsgálata, de nemcsak azért, hogy a szúnyogokat elriasztó szagokat kutassunk, hanem azért is, mert kitűnő szaglásukról szerzett tudásunkat a bioszenzorok fejlesztésére is felhasználhatjuk. Ez egy nagyon versenyképes kutatási terület.” – mondja Dr. Bohbot a Nocamel-nek adott interjúban.

Ráadásul a szúnyogok közutálatnak örvendenek, ezért a kísérletek eddig nem ütköztek etikai aggályokba.

Korábban felfedezték már a szúnyogcsalogató anyagokat. Az ember által kilélegzett szén-dioxid az első a sorban. Az élesztő és egyéb gombák alkoholos erjedésének szaga áll a második helyen. A szúnyogok által követett illatforrások több ezer szaganyagot bocsátanak ki, amelyek közül sok ismeretlen. Kérdés az is, hogy a szúnyogok ezek közül az illatanyagok közül melyiket észlelik. Dr. Jonathan Bohbot és csapata számos empirikus módszer és algoritmus alapú elemzés segítségével próbálja a vonzó és taszító illatanyagokat feltérképezni.

A szúnyogok orrocskájának teljes neuronális anatómiája is nagyon sok kérdést tartogat még.

A közelmúltban a kannabisz is fókuszba került. Az entomológiát (rovartan) is elérte ez a kíváncsiság, a kannabisz kémiai funkcióinak összetételének és illatanyagainak vizsgálata. “Ez olyan vegyületek kincsesbányája, amelyekkel a rovarok kölcsönhatásba léphetnek” – állítja az izraeli tudós.

Dr. Jonathan Bohbot közel áll egy olyan molekula felfedezéséhez, amely majd potenciális szúnyogriasztóként szolgálhat.

Addig persze lesz még egy-két rossz szúnyog-szezonunk itt Izraelben az ázsiai fenevaddal, aki csíp és egyelőre nem érdekli a szúnyogszemiokémia.

- Hirdetés -