Az egész Biden látogatás legkedvesebb jelenete az, mikor az amerikai elnök – a protokoll által megszabott időt jóval átlépve, izraeli elnököt, miniszterelnököt és a teljes zsidó-arab konfliktust késleltetve – túlzottan sokáig beszélget a két holokauszt túlélő nénivel a Jad Vasemben, mire valaki odaküldi Blinkent, hogy válassza őket szét; a külügyminiszter udvariasan közbeavatkozik, nem sok sikerrel, odahúzzák Herzogot, Lapidot és a jól helyezkedő Ganzot is, aki a beszédesebb nénihez hajolva azt súgja magyarul (23:00): „én is prime minister”, aztán felegyenesedve hozzáteszi: „nem tudom beszélni magyar”. „Nem tudom” – helyesel Lapid is. Biden egyébként – viselkedése alapján – mintha többször azt hinné Ganz védelmi miniszterre, hogy ő a miniszterelnök, hisz a legmagasabb a vezér – különösen a Vaskupola mellett, miközben Lapid a háttérben szorong statisztaként, „mint egy kerti törpe”, talán arra gondolva, minek hívta meg ezt a langalétát, végül még leváltja. A találkozó végén utolsónak maradva Ganz még azt mondja: „köszönjük szépen” (24:20). De egyáltalán, tudtak a hölgyek magyarul?
Salátakísérletező fotós grafikus túrázó blogger, az Izraelinfo alapító főszerkesztője
