Azt írja az újság…, hogy itt a nyár, és ilyenkor akármennyire meleg van, néha kicsit ki kell vinni a gyereket a játszótérre. Ott a legjobb keresni egy másik hasonló korú és súlyú gyereket, és felültetni őket a mérleghintára. Így elfoglalják egymást, és szerencsés esetben egyedül lemászni se tudnak róla, szóval egy kis ideig nyugalom van.
Minden országban vannak hintás gyerekdalok. Magyarországon a legismertebb a népi eredetű ‘Hinta-palinta’ mondóka:
„Hinta, palinta, régi dunna, kis katona, ugorj a Dunába!” (zsuuuupsz)
Már többször elgondolkodtam ezen a szövegen, mi is ennek az egésznek az értelme, de semmire se jutottam.
Izraelben a gyerekdalok jó része műdal, melyek az utóbbi mintegy százötven évben a zsidó újjászületés jegyében íródtak. Az egyik legismertebb izraeli gyerekdal – a ‘Hinta-palinta’ párhuzama – a nemzeti költőnek számító Chaim Nachman Bialik (1873-1934) műve, Nádnéda (hinta) címmel. A szövegét nagyjából így lehetne visszaadni:
„Hinta, hinta
Le fel, fel és le
Mi van fönt? Mi van lent?
Csak én, én és te.
Egyenlők vagyunk a mérlegen
A Föld és az Ég között."
Úgy első ránézésre ennek sincs sok értelme. Nemrég azonban valaki megfejtette nekem, hogy mi áll ennek a libikóka dalnak a hátterében.
Ehhez természetesen a hagyományos zsidó irodalmat kell elővennünk, hiszen fiatal korában Bialik is jesivákban tanult. Nyissuk fel tehát a Misna Hagiga traktátusát (2:1).
„Aki e négy dologgal foglalkozik, annak jobb lett volna meg sem születnie:
Mi van fönt? Mi van lent? Mi van előttünk? és Mi van mögöttünk?”
A Misna tudósai szerint tehát nem szabad azon spekulálni, hogy ‘Mi van fönt’ – az Isten felfoghatatlan lényéről, ‘Mi van lent’ – a túlvilágról, ‘Mi van előttünk’ – az a jövő megjóslása, illetve ‘Mi van mögöttünk’ – az a teremtést megelőző világ.
És mit mond a költő minderről? Bialik körülnéz és felteszi a kérdést: Mi van fönt? Mi van lent? A válasz: Csak Te és Én. Isten és túlvilág nélkül. A mérlegen mindnyájan egyenlőek vagyunk. A feladatunk, hogy itt az Ég és a Föld között egyensúlyban éljünk egymással.
És ehhez ajánlom a ‘Hullámos Égbolt’ süteményt.
Hozzávalók:
a tésztához:
- 2.5 dl víz
- 15 deka vaj
- 15 deka liszt
- 5 tojás
a krémhez:
- 5 dl tej
- 2 csomag vaníliás pudingpor
- 10 deka vaj
- 10 dkg porcukor
a habhoz:
- 2.5 dl habtejszín
- 1 csomag vaníliás cukor
kész csokoládéöntet
Elkészítés:
- A vizet a vajjal felforraljuk és belekeverjük a lisztet. Jól elkeverjük és összefőzzük.
- Hagyjuk kicsit kihűlni, majd a tojásokat egyenként, alaposan eldolgozzuk benne.
- Egy tepsit kivajazunk és rásimítjuk a tészta felét. 180 fokra előmelegített sütőben aranybarnára sütjük. A maradék tésztát is ugyanígy kisütjük.
- A krémhez a tejben sűrűre főzzük a pudingporokat. A vajat a porcukorral alaposan kikeverjük, majd a kihűlt pudingos krémet is hozzáadjuk és azzal is habosítjuk még kicsit.
- A tejszínt felverjük a vaníliás cukorral, és 3 evőkanálnyit belekeverünk a pudingos krémbe.
- Összeállítjuk a habos sütinket: az alsó lapra rákenjük a vaníliás krémet, majd erre rásimítjuk a habot és betakarjuk a másik tésztalappal.
- Csokoládés öntettel gazdagon díszítjük.
Harapós demi-vierge, kinek a jelszava: a regényeket nem írni, hanem csinálni kell