A budapesti Zsidó Kulturális Fesztiválról írtam már. A hazai fellépőket nem kell bemutatnom a magyar közönségnek.
Lesznek viszont izraeli vendégek is, őket jól ismerem és szívesen ajánlom.
Elsőként Lala Tamart.
Pár éve, egy pici klubban hallottam őt először. Néhány barátja előtt énekelt. Az a kedves, kicsit szégyenlős produkció mára egy erős, profi, önbizalmat és mediterrán napsütést árasztó nagyszerű előadássá változott.
Az Israel International Showcase Festivalon a nemzetközi szakemberekből álló vendégsereget is meggyőzte ezzel. A kanadai kollégának, a japán rádiós szerkesztőnek éppúgy a kedvence volt, mint a kelet-európai koncertszervezőknek.
Ma már gyakori vendég az etno fesztiválokon szerte a világon.
Zenéje nagyon mélyen gyökerezik Lala marokkói családjának kultúrájában. A haketia nyelvet ma már csak néhány kis közösség beszéli Marokkóban. Ez a nyelv az észak-afrikai szefárdoké, egyik elágazása a ladinonak, amit az Ibériai-félszigetről Afrikába menekült zsidók beszéltek.
Hogy jut eszébe egy huszonéves lánynak, akinek már a szülei is Izraelben születtek olyan dalokat énekelni, amelyek ehhez, a szinte halott nyelvhez és zenei kultúrához köthetőek?
„Nem a hagyományőrző, értékmentő szándék vezetett. Az első találkozásom a marokkói zenével olyan elementáris volt, hogy azonnal tudtam: ez az enyém” – nyilatkozta.
Hallgatva tényleg azt érezni: anyanyelve ez a zene.
Lala Tamar nem akart autentikus népzenét játszani. Mai, élő muzsikává akarta varázsolni ezt az ősi zenét. Sikerült. Az észak-afrikai ritmusok, az andalúz és a ladino dallamok igényes popzenévé váltak Lala Tamar és zenekara előadásában.
A popkarrier sem volt elég neki, kutatott tovább. Mélyebbre ásott a múltban. Marokkóban a gnawa zenét kutatta, mert ez is hatott az ott élő zsidók kultúrájára.
A gnawa, a „marokkói blues” extatikus lélekzene, az iszlám szufi ágának muzsikája, Maliból és Mauritániából érkezett Marokkóba. Olyan muzsikusok szerettek bele, mint Robert Plant, Jimmy Page vagy Jimi Hendrix, akiknek ez csak egzotikum volt, de a szefárd gyökerekkel rendelkező izraeli énekesnő Lala Tamar a zenei anyanyelve részének tekinti a gnawát is.
Ezzel az inspirációval tért haza nem régen Marokkóból.
Következő útja a pesti Rumbach-zsinagógába vezet majd, és ez a kaland is beleépül majd ebbe a mosolyba, ebbe a napsugaras muzsikába, ami Lala Tamar.
Magyar Zene Háza 2022. szeptember 5.
A következő vendég a Nigun Quartet lesz.
A Nigun Quartetet is jól ismerem. Ők az egyik legszorgalmasabban koncertező jazz-zenekar Izraelben. Az ősi haszid nigunokat (vallásos dalok, énekelt imák) modern jazz muzsikává párló kvartett is fellép majd a a Zsidó Kulturális Fesztiválon.
A kilencvenes évek nagy etno-feltámadása idején, amikor felfedeztük a kubai, az afrikai, a balkáni zenék erejét, a new yorki zsidó zene is rákapcsolt. A Hassidic New Wave, a Klezmatics, John Zorn és sokan mások kezdték a haszid zene motívumait, és persze a teremtő erejét átmenteni a rock, a világzene, a jazz és a kortárs zene világába. A korszak sztárja volt New Yorkban a szintén izraeli Daniel Zamir is.
A haszid jazz mára már nem kuriózum. A műfaj egyik legkiválóbb zenekara az izraeli Nigun Quartet.
A zenekar tagjai:
Tom Lev – szaxofon;
Moshe Elmakias – zongora;
Opher Schneider – nagybőgő;
Yosi Levy – dobok, ütőshangszerek.
Opher Schneider alapította a zenekart. Hivatásos zenészkarrierje szépen ívelt felfelé – jazzt játszott New Yorkban és Izraelben is –, de 36 évesen teljesen felhagyott a zenével, és egész életét a judaizmusnak szentelte.
Egy idő után aztán feltámadt benne a vágy: újra muzsikálni! Mindent meg akart tudni a kelet-európai hagyományos klezmerről és a zsidó zene más formáiról, és lassan visszatért a színre. Néhány évvel ezelőtt egy esküvői zenekarban találkozott két zenésszel, Tom Lev szaxofonossal és Yosi Levivel, a kvartett 53 éves dobosával. Később a zongorista Moshe Elmakias is csatlakozott hozzájuk.
Az első Nigun Quartet albumot 2019-ben rögzítették élőben, koncerten, de csak nemrég jelent meg. A kilenc szám mindegyike, minden nigun, különböző haszid közösségből származik. Ritkán nyilatkoznak, de azért ki tudtam emelni az interjúkból néhány gondolatot, amely közelebb hozza őket.
„Mielőtt elkezdenénk zenélni, röviden elmeséljük a nigunok eredetét.” – meséli a zenekarvezető, Opher Schneider. „Például a második szám a lemezen az „Ashreinu”, amelyet egy breslov haszid dallam ihletett, egy csapat magyar fiúról szól, akik kis híján megszöktek az auschwitzi gázkamrákból, de rájuk találtak. Boldogan táncoltak a Simchat Tórá napján. Ez a holokauszt történet transzcendens kölcsönhatást teremt a hallgatóval,és ez mélyebb jelentéssel ruházza fel az improvizációt. Nagyjából úgy működik, mint egy filmzene egy elképzelt történethez.”-
„A jazzben komoly hagyománya van a spirituálitásnak, és ez semmiképpen sem korlátozódik John Coltrane vagy más amerikai muzsikusok műveire. Ahogy az afro-amerikai zene úgy a nigunok is megfelelő impulzusuk a zenei spiritualitáshoz. Ebben a kvartettben nagyon jó zenészek vannak, hatalmas tudással, és spirituális háttérrel a dalokhoz és a történetekhez.” – folytatja Moshe Elmakias.
„Ez a zene most történik, most születik ebben a pillanatban, a hallgatók előtt. A jazz erről szól. Ami a lelkedben zajlik, azt adod hozzá a többiekéhez és osztod meg a közönséggel.” – teszi hozzá Tom Lev. „Szinte mennyei állapot szállhat le a teremre, ez a jelenlét a zenében, itt és most.”
A Nigun Quartet áttörésében komoly szerepet játszik, hogy nyitottak minden zenei együttműködésre. Gyakran vendégeskednek a koncertjeiken az izraeli jazz-színtér híres muzsikusai Daniel Zamír, Eli Degibri és még sokan mások.
Nemrég egy rap-spoken word előadóval Yonathan Kunde-val közös projekttel lepték meg a hallgatóikat.
A haszidok világa az izraeli jazz rajongóknak is távoli kultúra, hiába a mindennapjaink része az életük. A Nigun Quartet nemcsak távoli zenei világokat, de hatalmas társadalmi távolságokat is átölel.
Az izraeli koncertjeiket gyakran hirdetik így: ancient future.
Irígy vagyok a Nigun Quartetre az ősi jövő kifejezés miatt. Pontosan leírja a zenéjük lényegét. A haszid dallamvilág és modern jazz együtt él a Nigun Quartet muzsikájában.
A Rumbach utcai zsinagóga lesz a legtökéletesebb hely találkozni ezzel az ősi jövővel.
Rumbach utcai zsinagóga 2022. szeptember 6. 19:00
Színház- és filmrendező, díszlet-tervező. Tanult szakmák szerint: fotográfus, dramaturg. 16 év gyermekkor, 40 év színház, 30 év film és televízió, 5 év újságírás, 14 év tanítás, mégsem vagyok 105 éves!
2015 óta élek Izraelben…
