Lengyel-izraeli jazzhíd, harmadszor

Az idei már a 3. Lengyel JazzFest Tel-Avivban.

Kedd–szerda–csütörtök. 3 nap, 6 koncert, a lengyel jazz körül. 

Tavaly – még a korona beutazási nehézségeitől szorongatva – volt a második. Már akkor sejthető volt, hogy ebből hagyomány lesz. 

Nekem a Lengyel Kultúra egy életre szóló kötődés. Ez a szívem dobban meg, mikor azt olvasom: 

3. Lengyel Jazzfest Tel-Aviv 

Az izraeli szívemnek pedig külön öröm, hogy a mi zenészeinkkel együtt muzsikálva épül majd ez a zenei ív. Írtam már erről a jazzhídról, és most idemásolom, mert tavaly sikerült megfogalmaznom ezt az elfogult rajongást.

Nagyon szubjektív leszek és messziről indítok, egy régvolt kamaszkorból, egy távoli helyről, a Varsói Szerződés Magyarországából.

Lengyel Kultúra. 

Ez nemcsak egy bolt volt a Népköztársaság útján, hanem Andrzej Wajda, Roman Polanski filmjei, igazi modern színház, képzőművészet és nagyon-nagyon jazz. Voltak színház rajongók, akik Wroclávig Krakkóig zarándokoltak, hogy láthassák a szentjeiket: Tadeusz Kantor, Henryk Tomaszewski, Józef Szajna ,Jerzy Grotowski, vagy Andzej Wajda előadásaiért vonatoztak egy napot. Mi meg csóró kölkök belógtunk az itthoni vendégjátékaikra, ha sikerült. (Azt hiszem csúcstartó vagyok!)

A „nagyok”  minden évben elzarándokoltak a Varsói Jazz Jamboree-re. Mi meg minden pénzünket a Polish Jazz lemez-sorozat darabjaira költöttük. Szobáinkban a Lengyel Kultúra Boltjában kapható színházi- cirkuszi- és jazz-plakátok ordították a falról: Mást akarunk! Nem ezt a zsibbadt szart. Irigyeltük a lengyeleket a pezsgő művészeti életükért. Irigyeltük őket Gdansk miatt, később a 80-as években a Solidarność miatt, és drukkoltunk, hogy annak a tökös népnek sikerüljön, mert akkor hátha nekünk is… 

Ki a fene gondolta, hogy nem a ‘tök’ meglétén múlik. Később mi is nekifutottunk, bár eléggé fosztóképzősen, már ami a ‘tököt’ illeti… 

Aztán később a két jó barát, a Legvidámabb Barakk és a Legrenitensebb újra összeborult az átcímkézett diktatúrákban. 

Kicsit elkalandoztam a jazztől, a bakelitektől, de azok a tárgyak nemcsak zenét, de metaforikus tartalmakat is hordoztak. 

Azokon a fekete korongokon a szabadság ígéretét rögzítették, és ez a rejtjeles üzenet akkor még csak a Lengyel Kultúrában volt fogható.

A lengyel jazz!

Az SBB első három lemeze, az (akkor még) progresszív jazz-rock alapvetése. Czesław Niemen: a nagy nyugati szintetizátor varázslókkal vetekedő billentyűs volt. „Katharzis” című lemeze ágyazott meg a fejemben az elektronikának. A pszeudó-ősi Ossian is nagy kedvencem volt. (Csak névazonosság a magyar metál zenekarral.)

És persze a modern jazz istenei: Krzysztof Komeda, Zbigniew Namislowski, Michael Urbaniak, Tomas Stanko…

És már itt is vagyunk a tel-avivi 3.Lengyel Jazzfest első koncertjénél: Marcin Wasilewski Trioja a mesterük, pártfogójuk, Tomas Stanko géniusza előtti tisztelgés. 

Az egész keleti tömb, de talán Európa legradikálisabb jazz muzsikája volt Stanko trombita játéka. 

Egy jazz-nemzedék nőtt fel a zenéjén. Ehhez a generációhoz tartozik Marcin Wasilewski zongorista is, akinek megadatott az a szerencse, hogy a 2000-es évek elején együtt játszhatott a Mesterrel. Ezeknek az éveknek az emléke lesz a Marcin Wasilewski Trio első tel-avivi koncertjének anyaga.

Egyik utolsó közös koncerjük klipjével ajánlom a koncertet.

Gray Tel-Aviv szeptember 13. kedd 20:00.

Rögtön utána Marcin Wasilewskiék még egy koncertet adnak, de ezen már a trió saját legfrissebb kompozíciói szerepelnek majd, az „En Attendant” című lemezük anyaga. 

Gray Tel-Aviv szeptember 13. kedd 21:30.

A 3. fesztivál második napja már a jazzhíd izraeli pillérje. 

A téma Chopin, a lengyel romantikus zene óriása. 14-én a Gray Tel-Avivban az első koncerten két izraeli trió is kidolgozza majd a témát. 

A zongorista Daria Mosenzon klasszikus zenei tanulmányai során összebarátkozott már Chopinnel, de aztán a jazz és az észak-afrikai zene határa felé vette az irányt. Most régi barátját viszi el ide. 

„Chopin Maghrebben”

A trió: 

Daria Mosenzon – zongora

Shirley Sabbah – oud

Mattan Caspi – darbuka, ütőhangszerek

Ez a koncert 2az1-ben.

A másik Chopin-nel birkózó zenekar az Ofer Mizrahi Trio a „Chopin a bálna gyomrában” címet adta a produkciónak, utalva Ofer saját építésű bálnagitárjára. A Whale gitár maga a crossover: a 24 húros hangszer az indiai slide gitárt és a Földközi-tenger népeinek húros hangszereit egyesíti. Persze elektronikus hangszer is egyszerre, így jól illeszkedik a modern etno zenekarok hangzásához is. 

Ofer Mizrachi az egyik legeredetibb figurája az izraeli jazznek. Kaukázusi, török, indiai zenével oltja be az improvizációit. És ez a mediterrán bálna most még a lengyel Chopint is elnyeli.

Ehhez a kultúrák felett ívelő muzsikához tökéletes társak a csellista, Mayu Shviro és a bőgős, Hagai Bilitsky.

Szerda este a Grayben lesz még egy koncert, és itt már semmi nosztalgia, a legfrissebb lengyel jazz-hullám érkezik.

A Marta Wajdzik Quartet. „My Planet” a cím.

Egy hölgynek nem illik a korát firtatni, kivéve akkor, ha 21 évesen már egy tucat zenei díj birtokosa, és Lengyelország határain túl is elismert, muzsikus, zeneszerző. 

Marta Wajdzik szopránszaxofonos, de néha alton, fuvolán és furulyán is játszik.

Besorolnám szívesen a mainstreambe, de olyan érett, energikus és eredeti szólista, hogy magával húzza az egész kvartettet a meglepetések, a féktelen játék, műfajok feletti szférájába. Egy mai divattrendbe sem illeszkedik, de nem is akar kilógni, kitörni sehonnan. Élő modern zene, de persze hallani rajta a lengyel jazz korábbi generációinak örökségét.

A Marta Wajdzik Quartet. 21:45-kor kezd a Gray Tel-Avivban.

A 3. Polish JazzFest harmadik napja: csütörtök.

Az első koncert nemcsak a lengyel és az izraeli zene között híd, hanem a műfajok között is. Piotr Steczek vonósnégyese éppen az ilyen kísérletekről híres. Nemrég megjelent lemezükön jazz bluesok hallhatók, akusztikus gitárt, zongorát kísérnek.

Most két izraeli szólista ül be a kvartettbe ötödiknek és hatodiknak.

Uriel Herman zongorista és Maayan Doari az ütő hangszereivel.

A klipen a lengyel kollégákkal készült felvételen látható a Piotr Steczek Kwartet.

20:00 Gray Tel-Aviv.

A harmadik este és egyben a fesztivál utolsó koncertje egy szellemidézés. 

Bronislaw Kaper lengyel-zsidó zeneszerző volt. A hollywoodi filmzene történetét nem lehet megírni nélküle. A harmincas évektől a hetvenes évekig rengeteg filmzenét komponált többek között a Marx fivérek, Georg Czukor, Orson Welles, műveihez. „Gázláng”, „Lázadás a Bountyn”, „Botrány az Operában”…

Jazz standerdek tucatja fűződik a nevéhez. Miles Davis, John Coltrane, Eric Dolphy, Sarah Vaughan, Quincy Jones vitték sikerre a dalait. 

A legismertebb szám címét – „Green Dolphin Street” – kölcsönözte Amit Friedman Quartet ahhoz a koncerthez, amelyben Bronislaw Kaper muzsikáját játssza majd a Gray Tel-Avivban a 3. Lengyel Jazzfesten.