Az izraeli pártok benyújtották képviselőjelöltjeik listáját a november elsejére kiírt parlamenti választásokra – jelentette a helyi média csütörtökön.
A pártlisták átadásának első napján, szerdán már 18 párt jelezte indulását. Az elsők közt jelentkeztek be a jobboldali Vallásos Cionisták, valamint a Kalózpárt, amelynek vezetője kalózsapkában érkezett, s szintén feliratkozott a marihuána teljes legalizálást követelő párt, amelynek elnöke hároméves börtönbüntetését tölti kábítószer terjesztéséért. Beni Ganz és Gideon Szaár Nemzeti Tábor nevű, egyesült-centrista-jobboldali tömörülése is az első napon adta át jelöltjeik nevét.
Csütörtökön adta be képviselőjelöltjei listáját a jobboldali Likud, amelynek első helyén Benjamin Netanjahu áll. A névsort a helyi médiában részben azért bírálták, mert az első tíz között mindössze egy nő található, és az első húsz helyen is csak három nő szerepel. Emellett bírálják Netanjahut amiatt, hogy kiket jelöl azokra a helyekre, amelyekre mint pártelnök jelölhet. A 16. képviselői helyre Idit Szilmant jelölte, aki a Jobbra (Jamina) koalíciós párt képviselőjeként a jelenlegi kneszetben a kormány ellen fordult, és távozásával a koalíció elvesztette többségét, ez vezetett a kormány bukásához.
Ezért a Merec párt azt követeli a legfőbb ügyésztől, hogy indítson vizsgálatot annak kiderítésére: a Likud törvényellenesen képviselői helyet ígért-e Szilmannak cserébe a kormánykoalícióból való kilépéséért.
Netanjahu másik választása, a 14. helyet kapó Amichaj Sikli szintén a Jobbra képviselőjeként került be a jelenlegi kneszetbe, ahol azonban pártja ellen fordult, amikor az belépett a Netanjahut és pártját a kormányzásból kihagyó nagykoalícióba.
A Likud elnöke számára különösen nagy a tét, mert nem biztos, hogy a mostani választáson – amely immár az ötödik három és fél éven belül – ismét megpróbálkozhat a 120 honatyából legalább 61-nek a támogatása megszerzésével.
Netanjahu mögött jobboldali és vallásos pártok állnak, amelyeknek az erejét sikerült maximalizálnia, ugyanis magába olvasztotta a tőle jobbra álló, szélsőséges kis pártokat, hogy biztosan bejussanak a kneszetbe, és ne veszhessenek el a rájuk leadott jobboldali szavazatok. Ezért is bírálták, ugyanis ezzel bizonyossá tette az LMBTQ-ellenes és az arabellenes rasszista politikai erők megjelenését az izraeli parlamentben.
A várhatóan második legnagyobb párt, a centrista Van Jövő listáján alig történt változás az előző választás óta. Jair Lapid miniszterelnöknek, a párt elnökének minden erőfeszítése hiábavalónak bizonyult: nem sikerült összehoznia a szociáldemokrata Munkapárt és a baloldali liberális Merec közös listáját, pedig külön-külön indulva, ha nem sikerül átlépniük a 3,25 százalékos bejutási küszöböt, akkor kieshetnek a kneszetből, és ezzel elveszítenek sokezer baloldali szavazatot.
A Munkapártot vezető Merav Michaeli az utóbbi hetekben több leszerelt tábornoknak is fölajánlotta a második helyet pártjának listáján, hogy ezzel javuljon imázsuk biztonsági ügyekben, de a tábornokok elutasították kérését a Maariv című újság értesülése szerint.
Az előző választásokhoz hasonlóan a hagyományőrző arab Raám párt külön indul, miközben a többi arab politikus ezúttal is a több kisebb párt Közös Listájába tömörült a biztos bejutás érdekében. Manszur Abbasz, a párt elnöke a lista leadásakor kijelentette, hogy ezúttal talán miniszteri tárcát is vállalnak az új kormányban, s ezzel Izrael történetében először egy arab párt politikusa is aktív szerepet játszana az ország kormányzásában.
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
