Mint minden zsidó újév előestéjén, idén is közzétette a Központi Statisztikai Hivatal az ország lakosságával kapcsolatos legfontosabb adatokadat.
Gyarapodunk
Izrael lakossága jelenleg 9 593 000 főre becsülhető. Az adatok szerint nemsokára, 2024 végén Izrael lakossága átlépi a 10 millió főt, 2048-ben a 15 milliót és – ha minden így megy tovább – 2065-ra 20 millióan leszünk.
A Hivatal adatai azt is kimutatják, hogy Izrael jelenlegi lakosai közül 7 069 000 a zsidó (a lakosság kb. 74%-a) és mintegy 2 026 000 az arab állampolgár (kb. 21%), a többiek pedig más közösségekhez tartoznak – nem arab keresztények, illetve egyik valláshoz sem sorolhatóak a bejegyzett adatok alapján. A 20 év feletti zsidók közül 45,3%-a szekulárisnak, 19,2%-a hagyományőrző-nem igazán vallásosnak, 13,9%-a hagyományőrző-vallásosnak, 10,7%-a vallásosnak és 10,5%-a ultra-ortodoxnak vallja magát.
Az elmúlt – héber naptár szerinti – évben megközelítőleg 187 ezer fővel, azaz 2%-kal nőtt Izrael népessége: 177 ezer csecsemő született, és hozzávetőleg 49 ezer új bevándorló érkezett az országba, valamint mintegy további 2000 izraeli tért vissza hazájába külföldről. Ugyanakkor mintegy 53 000 ember halt meg Izraelben ebben az időszakban, közülük mintegy 4400-an a Covid fertőzés miatt. Ezen kívül több ezren el is hagyták az országot, legtöbbjük ideiglenesen – például tanulmányi céllal.
Lakik is – dolgozik is
Az izraeliek lakóhelyéről is közöltek adatokat: körülbelül 74%-uk városokban, 15%-a helyi önkormányzatokban, 10,4%-uk regionális önkormányzatokban, a többiek pedig önkormányzati státusszal nem rendelkező településeken élnek. Az adatok szerint az izraeliek 53,1%-a nem abban a városban dolgozik, ahol él. Vannak helyek, például Givatajim, ahol a lakosok 78,3%-a nem a saját városában dolgozik, ezzel szemben viszont például az eilatiaknak csak 11,2% talált a városon kívül munkahelyet.
Boldogok – még a szegények is
Összességében az adatok azt mutatják, hogy az izraeliek 89,3%-a meg van elégedve az élettel, ez a szám magasabb a zsidóknál (91,5%), mint az araboknál (70,7%). Azt is megmérték, hogy a zsidók 70,4%-a elégedett anyagi helyzetével, szemben az arabok 51,1%-ával.
Az izraeliek 12%-a tartotta magát „szegény”-nek az elmúlt évben, és itt is nagy az eltérés a zsidó és az arab polgárok válasza között. A zsidók körében ez az arány 6,2%, szemben az arabok 36,8%-ával. Az adatok azt is mutatják, hogy az izraeliek 25,9%-a nehezen tudja csak fedezni a háztartása havi kiadásait.
Nyelvében él a nemzet?
Mit mutatnak a beszélt nyelvekkel kapcsolatos adatok? Az ivrit nyelv csak az izraeliek felének – 55,2%-ának – az anyanyelve. 19,7%-ának az arab, 12,6%-ának az orosz, 2,1%-ának az angol, másoknak a francia, a spanyol, a jiddis és az amhari – vagy esetleg a magyar – az anyanyelve. Izraelben az alkalmazottak 86%-a beszél héberül a munkahelyén, míg a foglalkoztatott arabok 52%-a beszél arab nyelven a munkahelyén.
Épül-szépül
A Hivatal ingatlanokra vonatkozó adataiból az derül ki, hogy 2021-ben 57,8 ezer új lakás kelt el Izraelben (szemben a 2020-as 41,4 ezerrel). Idén tovább emelkedtek a lakásárak: a lakásárindex 13,1%-kal nőtt 2020-hoz képest, az új lakások árindexe pedig 13,6%-kal emelkedett. Egy lakás átlagos ára 2021-ben körülbelül 1,73 millió sékel volt. A bérleti díj árindexe 1,1%-kal nőtt, ebben az időszakban az átlagos havi bérleti díj 4092 sékel volt, de azóta az árak igencsak elszabadultak.
Idén 75,5 ezer lakásra adtak ki építési engedélyt. A megkezdett lakások száma 63,3 ezer, ebből: 19,7%-a állami támogatással épült. A befejezett lakások közül 2021-ben 46,8 ezer lakható lakás volt, megépítésük átlagosan 30,9 hónapot vett igénybe.
Rekord-alija
A Bevándorlási és Integrációs Minisztérium jelentése szerint tavaly Izraelben az alábbi városokban telepedett le a legtöbb új bevándorló: Tel-Aviv (6327), Haifa (6182), Netanja (6069) és Jeruzsálem (4300), ezeket követi Bat-Jam, Asdod, Rison Lezion, Naharia, Askelon és Beer Seva.
A legtöbb bevándorló (47%) Oroszországból, 25% Ukrajnából, 6%-a az USA-ból, 4%-a Franciaországból, 4%-a Dél-Amerikából, az új olék 2%-a pedig Etiópiából érkezett. Az visszatérési törvény alapján alijázók 63%-a munkaképes korú volt, 27%-uk 18-35 év közötti.
Pnina Tamano-Sata bevándorlási és befogadási miniszter ezzel kapcsolatban a következőket mondta a Ynet-nek: „Az Izraelbe irányuló bevándorlás két rekordévét jegyeztük, az előző ros hasanától a jelenlegiig pedig közel 60 000 új bevándorló ünnepel velünk Izrael államban.
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
