Az elmúlt évtizedekben szolgálatot teljesítő valamennyi főügyész (Barak, Zamir, Ben Yair, Rubinstein, Mazuz, Weinstein, Mandelblit), valamint a korábbi államügyészek (Beinish, Arbel, Ledor és Shander) közös nyilatkozatban tiltakozik Jariv Levin igazságügyi miniszternek a demokratikus igazságügyi rendszert szétromboló törvénycsomagjával szemben.
Nyílt levelükben azt állítják, hogy Jariv Levin igazságügyi miniszter terve „az igazságszolgáltatás lerombolásával fenyeget”.
„Mi, akik 1975-től a közelmúltig főügyészként vagy államügyészként dolgoztunk, megdöbbenve hallottuk Jariv Levin igazságügyi miniszternek az igazságszolgáltatási rendszer megváltoztatására vonatkozó tervét. Meggyőződésünk, hogy ez a terv nem a rendszer fejlesztését hirdeti, hanem azzal fenyeget, hogy megsemmisíti azt.”
„A terv megváltoztatja a bírák megválasztásának módját, így a Legfelsőbb Bíróság egy független, félelem nélkül és elfogultság nélkül ítélkező intézményből kvázi politikai testületté válik, amely a bírák elfogultságával gyanúsítható. A törvény a kormány javára jelentősen korlátozza a bíróság jogkörét, a bírák nem gyakorolhatják majd a kormány hatékony bírálatát, hogy az ne éljen vissza hatalmával, és lehetővé teszi a koalíciós többség számára, hogy a kormány bármely cselekedetét legalizálja, legyen az bármennyire helytelen és káros. A bíróság döntését hatályon kívül helyező záradékkal megakadályozhatják a kormányhivatalok jogi tanácsadóinak törvényességet felügyelő szerepét, noha az ő feladatuk a jogellenes döntésekre való figyelmeztetés” – írják.
A kneszet alkotmányozó és törvénykezési bizottságának elnöke, Szimcha Rotman (Vallásos Cionizmus) nyilvánosságra hozta az Alaptörvény módosításnak a főügyészre és az államügyészre vonatkozó tervezett szövegét: A kormány meg akarja változtatni az alkotmányosságot, a kormány és a kneszet javaslatainak törvényességét felügyelő jogi tanácsadók státuszát. A törvényjavaslat kimondja, hogy „a miniszterelnöknek, a kormánynak vagy annak minisztereinek adott jogi tanácsok nem kötelezik őket, és nem változtatják meg számukra a jogi helyzetet”. Elhatározták azt is, hogy az egyes miniszterek is elutasíthatják az ő minisztériumi jogtanácsosaik jogi szakvéleményét lépéseikről, és azzal ellentmondva járhatnak el.
A jogtanácsosok, a főügyész és az államügyész gyakorolta eddig a törvényességi felügyeletet, vagyis arra figyeltek, hogy a politikusok ne hozhassanak olyan döntéseket, melyek ellentétesek Izrael törvényeivel. Fontos kiemelni, hogy a minisztériumi jogtamacsosok eddig is személyes kinevezesek voltak, de akik a kormány hivatalok munkáját támogatták, de mindeközben a jogszabályoknak, nem pedig az őket kinevező tisztségviselőknek voltak alárendelve.
Ezentúl Netanjahu-Levin tervei szerint (amit a 120 tagú kenszetben kialakult 64 fős többségükkel megpróbálnak keresztülvinni) a jogi szakvélemények csak jelzésértékűek lesznek, semmire sem kötelezik a politikusokat.
(Ez nem muszáj).Ez miért antidemokratikus, miért vezet diktatúrához? Mert a demokrácia nem a többség ellenőrizetlen uralmát jelenti. A kisebbségek és az egyének jogait fékek és ellensúlyok védik, mint például Izraelben eddig a Főügyész, az államügyész, a minisztériumi jogtanácsosok. Ha a demokráciát az jelentené, hogy csak a törvényhozásban meglévő többség alapján születnek a törvények, akkor a hitleri Németország kiugróan demokratikus berendezkedésű lett volna.
