A régészek tárgyi bizonyítékokra bukkantak a selyemútra az Izrael és Jordánia közötti határ részét képező Aravában, a Holt-tenger medencéjétől délre fekvő régióban végzett ásatások során.
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA), a Ben-Gurion Egyetem, a Göttingeni Egyetem Hildebrandt és a Haifai Egyetem Nofar Shamir nevű kutatócsoportja Izrael korai muszlim korszakából (638–1099) származó pamut- és selyemszöveteket tárt fel, amelyeket Indiából és Kínából importáltak körülbelül 1300 évvel ezelőtt a selyemút mentén.
A selyemút egzotikus áruk kereskedelmi útvonalainak hálózata volt, amely a Kínából származó selyemtextíliák rendkívül jövedelmező kereskedelméről kapta a nevét. Fennállásának 1500 éve alatt a selyemút birodalmak felemelkedését és bukását, továbbá olyan jelentős eseményeket élt meg, mint a fekete halál vagy a mongol hódítások.
A kutatók olyan hulladékgödröket vizsgáltak az Aravában, amelyek az időszámításunk után 17. század végére nyúlnak vissza. Az ásatás nagy mennyiségű leletet hozott felszínre, köztük szöveteket, ruhadarabokat és bőröket, amelyek a száraz éghajlatnak köszönhetően jó állapotban maradtak meg, és bepillantást engednek a vidék népeinek anyagi kultúrájába és mindennapi életébe. Higiéniai cikkeket is találtak, például fülpucoló botokat, kötszereket, valamint bőrpántokat, zoknit, cipőtalpat, fésűt és ses-bes játékkockákat.
Korábbi ásatások már sikeresen tártak fel Indiából származó díszítő kelméket és kínai selymet, amelyekben a radiokarbon (szén-14) elemzés az időszámításunk után 7-8. század közötti időszakra datálta őket. A régészek szerint a pamutszövetek Indiából és Núbiából származhatnak, a selyem jelenléte pedig Kínával folytatott kereskedelemre utal.
A pamutszövetek némelyike az úgynevezett ikat technikával készült, amely a Közel-Keleten meglehetősen ritka, de megjelenik például az adzsantai (India) barlangok 6. századi falfestményein.
Más szövetek iráni behatást mutatnak: ezeknél fehér pamutot és színes gyapjút szőttek össze egy bonyolult technikával, hasonlóan a ma is Iránban és Közép-Ázsiában készült szőnyegekhez.
A korai muszlim korszakra a nabateusok által létesített tömjénúton már megszűnt a kereskedelem, a mostani felfedezések így arra engednek következtetni, hogy ebben az időben a Távol-Keletről és Indiából érkező javak az Araván keresztül érkeztek, valamint a Mekkába és Medinába vezető utakon keresztül kezdték el szállítani a Mediterráneumba.
„A leletek lehetővé teszik az áruk hosszú távú mozgásának, az emberek és eszmék földrajzi elterjedésének, valamint a termelési központok és a kereskedelmi útvonalak közötti, a történelmi és régészeti feljegyzésekben korábban nem (vagy csak részben) látható kapcsolatoknak a részletes vizsgálatát” – írták sajtóközleményben a kutatók.
