Chaim Levinson írása a Twitter fiókjában:
Sokan kérdezik tőlem: Chaim, honnan tudtad három héttel ezelőtti cikkedben, hogy a Likud hazugsággyárának következő célpontja az Izraeli Nemzeti Bank elnöke lesz (és ez még csak a kezdet)?
Az az igazság, a válasz egyszerű. A spanyolországi és olaszországi fasiszta mozgalmak történetének ismerete a kulcs. Ez egy az egyhez olyan, mint Izrael. A jegybankelnök ebben az értelemben csak egy példa.
Mi az alapja ezeknek a mozgalmaknak?
Ezek a mozgalmak egyensúlyban élnek. A mi és az ők, a társadalom kettéosztása. „Az elit” és a „nép”. Az állami intézmények a fasiszta mozgalmak nagy ellenségei, mert az “elittel” azonosítják őket, amely mindig is élősködő kisebbség lesz, mely leuralta a szerencsétlen “népet”.
A fasiszta mozgalmak nem vállalnak felelősséget. A többieket hibáztatják. Mindig van a „másik”, aki mindenért okolható, és csak akkor oldódik meg minden, ha előbb a “másikról” gondoskodnak. Ezért a főfasiszta, Ben-Gvir egész nap Omer Bar-Levvel van elfoglalva.
A helyettese, Jair Netanjahu pedig egész nap Soros Györggyel, a médiával, a baloldallal van elfoglalva, a Legfelsőbb Bírósággal, és mivel nem.
Ezek a mozgalmak alkalmatlan embereket juttatnak hatalomra. Ez a módszerbe bele van építve. Ha ezeknek az embereknek lennének képességeik, akkor nem lennének részesei ezeknek a mozgalmaknak. Elég látni Almog Cohent, és máris érthető. A gyűlölet terjesztésével vannak elfoglalva.
Utálják az intézményeket, mert utálják az intellektust és a szakértelmet. Számukra nincs különbség Tali Gottlieb és Aharon Barak között. (Barak a legfelsőbb bíróság kivételes képességű, híres és legendás egykori elnöke, Gottlieb pedig Netanjahu sófárkommandójának egyik leghangosabban kiabáló papagája, a szerk.) Éppen ellenkezőleg.
Ideológiai elképzelésük folyamatosan visszatér a „természetességhez” és a „népszerűséghez”. Valamiféle leegyszerűsítő gondolkodásért, a „tiszta”, „autentikus”, „hiteles” a „piaci árus” gondolatai jelentik számukra az okos gondolatokat, míg a szakértők bölcsessége „elitista”, „idegen tényezők által befolyásolt”, elszakadt a hétköznapoktól. Mindig le tudják vezetni, hogy a bölcsesség valójában miért „veszélyes”. Emlékszel még a Wexner alapítványra? (Egy képzési alapítvány, amely amerikai egyetemi éveket fizetett kezdő izraeli értelmiségieknek, s amely ellen boszorkányüldöző kampányt indított az egyik korábbi Netanjahu-kormány, mondván „baloldaliak”, a szerk.)
Pontosan erről van szó. Az oktatás, mint egy eszköz a nép ellen. Nem mint a nép fejlődésének az eszköze. Az oktatás, a tudás veszélyt jelent számukra. Rami Ben Yehuda és Orli Lev „hitelesek”, ők „a nép”, ők „a második és édes Izrael”. (Ők a Likud erőszakhadseregének mára hírhedtté vált tagjai, akik megafonokkal üvöltöznek az éppen ellenségnek kikiáltott állami tisztviselők háza előtt, pl. a Netanjahu-perben a vádat képviselő ügyésznő otthona előtt, vagy újabban a legfelsőbb bíróság elnöknőjének otthona előtt. A szerk.)
Az Izraeli Nemzeti Bank elnöke eltávolodott a néptől. Ezer sékelbe merek fogadni erre. Gyorsan rájönnek, hogy évei nagy részében nem Izraelben élt. Nem érti a hétköznapi izraelit. (A jegybankelnök szerdán figyelmeztette Netanjahut a diktatúrává válás pénzügyi veszélyeire, a szerk.)
A lakásárak? Az ő hibája. Amúgy mi itt a kérdés? Miért emeli a kamatot? Nincs ki minden kereke. Jobban törődik a barátaival a Wharton Egyetemen, mint veled, az izraelivel Kirjat Malachiból, aki nem jön ki a havi fizetéséből. „Találkozott **** ****-el”, írj be ide egy baloldali nevet. Ez lesz a bizonyítéka annak, hogy tagja egy olyan globális hálózatnak, amely el akarja pusztítani “a népet”.
Az intézmények megzavarják a fasiszta mozgalmak egy nagyon fontos elvét, a vezér kultuszát. A vezető nem az intézményekből, hanem a „népből” meríti hatalmát. Az intézmények akadályozzák. Nézd csak meg Netanjahu szerda esti beszédét. Nemcsak a klasszikus értelemben vett fasiszta, hanem keresztény-fasiszta. Ő az ország. Az ország ő.
Mi volt a beszédben? Én vagyok az egyetlen az univerzumban, akinek igaza van. Mindenki más mindig tévedett. Az összes szakértő tévedett ezekben az években. Teljesen mindegy, miről is van szó. Bármit is mondtak nekem, mindig bebizonyosodott, hogy csak nekem van igazam. A média mindig ellenem van. Valójában mindenki ellenem van. Erőmet az emberekből, bölcsességemet pedig Istenből merítem. Csak az a fontos és meghatározó, amit én döntök. A többiek el akarják pusztítani az országot.
Az igazság már nem fontos. Az igazság halott. Netanjahu beszédében azt mondta, mindenki figyelmeztette őt a befektető cégekkel szemben. De beindították a gazdaságot. A kibaszott Netanjahu maga személyesen azt állította a tévében, hogy a pénz öntése megindítja az inflációt. Aztán önmaga ellen ment, és itt is van az infláció. De persze a szakértők a hibásak!
Ben-Gvirt szerdán meginterjúvolják a rádióban, és azt mondja, hogy a rendőrfőkapitány kiváló, és csak azért bírálják, mert ő a miniszter, és nem a Bar-Lev. Semmi sem jelent már semmit. Bar-Lev idején maga Ben-Gvir volt a rendőrfőkapitány legfőbb kritikusa. (Bar-Lev a korábbi, Ben-Gvir a jelenlegi rendőrminiszter, a szerk.) De mit számít mindez? Találtunk egy áldozatot. Találtunk másikat. Arabok, zsidók, értelmiségiek. És a legjobb – a szövetség mindenki között, ellenünk.
Igaz, sokszor az intézmények degenerálódnak és reformokat igényelnek. A Hisztadrut (szakszervezet) is ilyen volt. Néha az intézményekben kialakul a kéz-kezet mos kultúra, amely állandósítja magát, a kiválóság kultúrája helyett. De ennek a csoportnak nem érdeke a Legfelsőbb Bíróság megjavítása, vagy az ország, vagy gazdaságának fejlesztése. A társadalmi és politikai válságok miatt kerültek hatalomra.
Az egészséges társadalmakban nincs létjogosultságuk. Újra és újra meg akarják rázni a hajót. Egész nap árulókat és ellenségeket jelölnek meg, mert anélkül rosszul érzik magukat. Ezért az Izraeli Nemzeti Bank elnöke csak a kezdet. Minden magas rangú tisztviselő a nép ellensége. Bízz Tali Gottliebben. Csak csavard le a hangerőt amikor beszél, kár a hallásodért!
