A Benjamin Netanjahu miniszterelnök vezette izraeli kormánykoalíció elutasította, az ellenzék viszont üdvözölte Jichák Hercog államfő szerda este bejelentett kompromisszumos javaslatát az igazságügyi rendszer átalakítására – jelentette a Jediot Aharonot című újság hírportálja, a Ynet.
Mindössze hét perccel azután, hogy Hercog elmondta minden helyi tévé által élőben közvetített beszédét, a Netanjahu vezette jobboldali Likud közölte, hogy a párt szerint Hercog javaslata egyoldalú, elfogult és ezért elfogadhatatlan. A koalíciós pártok két órával később kialakították közös állaspontjukat, és eszerint az államfő javaslata „az igazságszolgáltatási rendszer megváltoztatásának szükségességét teljesen figyelmen kívül hagyja”, sőt, még súlyosbítja is a mélyen gyökerező problémákat.
Netanjahu késő este a repülőtéren, Berlinbe indulása előtt adott nyilatkozatában azt mondta: szerinte az államfő javaslatai csak „állandósítják a fennálló helyzetet, és nem teremtik meg a szükséges egyensúlyt a hatalmi ágak között”.
A Likud szerint ugyanis a bíróknak, akik nem választás útján jutnak pozíciójukba, túl nagy hatalmuk van a végrehajtó hatalomhoz képest.
Jair Lapid, az ellenzék vezetője ezzel szemben gratulált Hercognak a javaslatáért, és kijelentette: mindent meg kell tenni „az ország ellenállóképességét súlyosan károsító gazdasági, biztonsági és társadalmi szétesés megakadályozására”.
A Beni Ganz vezette ellenzéki Nemzeti Tábor párt szintén elfogadta Hercog javaslatát, és gratulált neki azért, hogy „erőfeszítéseket tesz a nemzet egységének megőrzésére, valamint az alkotmányos válság és egy esetleges gyilkos testvérháború megelőzésére”.
A tüntetőmozgalom civil vezetői közleményükben ugyan üdvözölték Hercog terveit, de szerintük ezek nem garantálják kielégítően az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmét, nagyon súlyos engedményeket tartalmaznak, ami ellen harcolni fognak.
„Felszólítjuk a pártokat, hogy ne vigyenek bennünket zsákutcába. Nem fogunk beleegyezni a társadalom szétszakításába! Ez nem a mi utunk!” – szögezte le az önkormányzatok országos szövetsége, amely szintén támogatja az elnöki kompromisszumot és a konszenzusos megoldást az ügyben.
Az izraeli szakszervezetek vezetése kiállt Hercog javaslatai mellett, és hasonlóképpen nyilatkoztak a legnagyobb izraeli cégek vezetőiből és tulajdonosaiból álló Üzleti Fórum vezetői is.
Hercog javaslatának egyik pontja szerint a kormánynak nem lenne többsége a legfelsőbb bíróság tagjainak parlamenti kinevezésénél, mint ahogy a kormány akarja. A bírói kinevezéseket egy koalíciós és ellenzéki törvényhozókból, bírákból és közszereplőkből álló bizottság hozná meg. A kinevezésekhez széles körű konszenzusra volna szükség, és egyetlen párt sem vétózhatna.
Az államfő szerint kétharmados képviselői támogatás kell a sarkalatos törvények elfogadásához, nem pedig csak abszolút többség, azaz 61 szavazat a 120-ból, ahogy a koalíció szeretné. A legfelsőbb bíróság tagjainak kétharmados többsége megsemmisíthetne törvényeket, de nem a sarkalatos törvényeket, amelyek kvázi alkotmányként szolgálnak Izraelben. A kormány álláspontja az, hogy a kneszetben az abszolút többség felülbírálhatna minden legfelsőbb bírósági döntést.
A kormánykoalíció korábban bejelentette, hogy a kneszet húsvéti szünetéig szeretné elfogadtatni az igazságszolgáltatási rendszert átalakító törvényeket, amelyek ellen többszázezres tüntetések sorozatával tiltakozott az ellenzék az elmúlt hetekben.
Izraelben az államfőnek jórészt jelképes szerepe van, de a törvény szerint megtestesíti a nemzet egységét, és erkölcsi iránymutatást ad.
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
