A Josef Schlesinger könyvkereskedés és kiadó, valamint ma is működő utódja, a Sinai Kiadó története a burgenlandi hét községben kezdődött. A könyvkereskedés és kiadó alapítójának, Josef Gins-Schlesingernek az apja, Simha Bunim Gins nagymartoni (Mattersdorf) rabbi a poznańi hírneves rabbi, Akiva Gins Eger testvére.
A család több generáción keresztül rokonságba került a korszak legtekintélyesebb jesivája és a korabeli magyarországi ortodoxia vezetőjével, a világszerte ismert Tóra-tudóssal, a pozsonyi Hatam Szofer rabbival. Akiva Gins Eger rabbi lánya, a megözvegyült Szárá-Szoril lett Hatam Szofer második felesége. Szárá két lányt vitt a Hatam Szoferrel kötött második házasságába, egyikük, Fradel Rodisch Kalischer a könyvkereskedés és kiadó alapítójának, Josef Gins-Schlesingernek a felesége.
Josef Gins-Schlesinger hat évet töltött Hatam Szofernál, és amikor a jesiva vezetője rabbiállást kínált neki, azt kérte a korszak legnagyobb döntvényhozójától, engedje át neki kiadásra a döntvénytárát. Hatam Szofer engedett a kérésnek, és Josef Gins-Schlesinger a döntvénytár kiadásával kezdte meg könyvkiadói és könyvkereskedői pályáját, indította útjára a generációkon keresztül apáról fiúra öröklődő Josef Schlesinger kiadót és könyvkereskedést.
A döntvénytár évekig tartó folyamatos kiadása sikeres volt. Egy fennmaradt történet szerint Josef Gins-Schlesinger egyetlen alkalommal száz példányt adott el az egyik kötetből, annak ellenére, hogy egy-egy kötet tetemes összegbe, egy dukátba került. Pozsony mégsem bizonyult a könyvkereskedés és kiadó számára a legmegfelelőbb helynek, és az egyre bővülő könyvkereskedés alapítója 1860-ban átvitte a vállalkozást Bécsbe. Erről tanúskodik egy 1862-ben kelt levelének részlete.
Josef Gins-Schlesinger levele, 1862
Mivel a körülmények számomra kedvezőtlenné váltak, kénytelen voltam elhagyni korábbi, pressburgi lakhelyemet s kereskedésemet, és hajlékomat üzletemmel együtt a fővárosba, Bécsbe telepíteni, bár mint ismeretes, a hely nem dicsekedhet sem Tóra-tudással, sem istenfélelemmel.
1860-ban Bécsben nyílt meg a Schlesinger könyvkereskedés és kiadó (Verlag von Josef Schlesinger’s Buchhandlung) a Seitenstättengasse 5.-ben, a 19. század húszas éveiben épült zsinagógával (Stadttempel) szemben. Az üzlet virágzott, és sok munkát adott. Szombat vagy ünnep beállta előtt egy órával még árusítottak a könyvesboltban, a család onnan ment egyenesen a zsinagógába.
A könyvkiadó és könyvkereskedés elsősorban imakönyveket, Bibliát, Hagadat, zsoltárokat adott ki és forgalmazott egész Európában, de hamarosan a távoli országokat is ellátta imakönyvekkel, az ünnepekhez és a mindennapokhoz szükséges kegytárgyakkal, a szefárd imarendet követő kiadványai pedig eljutottak Törökországba, Görögországba, Tuniszba, Marokkóba, Algériába is. A héber imakönyveket több nyelvre lefordították, és kétnyelvű kötetekben is kiadták.
A Szentfölddel fenntartott kapcsolatot a megmaradt üzleti levelek tanúsítják.
Josef Gins-Schlesinger halála után fia, Akiva Gins-Schlesinger vette át az üzletet. A családi kapcsolat Hatam Szoferral folytatódott, Akiva felesége, Rosa-Rözl Strasser a híres rabbi dédunokája. Akiva halála után Rosa-Rözl egyedül nevelte a tizenhatból tizenhárom életben maradt gyerekét, és vezette a könyvkereskedést és kiadót részben idősebb gyerekeivel együtt.
1905-ben Rosa-Rözl Schlesinger két legidősebb fia, Josef Smuel Benjamin és Adolf Schlesinger fióküzletet nyitott Budapesten, a Király utca 1.-ben.
A Bécsben megjelent könyveket Jos. Schlesinger, a Pesten kiadott köteteket pedig Schlesinger József kiadásaként jegyezték.
Adolf a Wesselényi utcában lakott, és a Hevra Kadisa titkáraként a Kazinczy utcai ortodox templom közösségéhez tartozott. Az első világháborúban katona volt, megsérült, két szeme között a forradást élete végéig viselte.
A megmaradt katalógusok és üzleti levelezés szerint az akkor már mindkét fővárosban ismert üzlet egyre híresebb lett nemcsak könyvkereskedése, hanem kiadója révén is. Saját nyomdájuk ugyan nem volt, de bécsi és pesti nyomdák (Neumayer Ede, Kállai Ármin, Schmidl és Manheim nyomdája) látták el a bécsi, budapesti és a közelebbi vagy távolabbi országokban élő zsidó közösségeket a vallásos élethez, ünnepekhez, szertartásokhoz, zsidó ismeretekhez szükséges könyvekkel. Az első világháborúban a katonák számára imakönyvet és Hagadát, hanukára szóló füzetet adtak ki – Ferenc József győzelméért fohászkodó imával. Ünnepekre üdvözlőkártyákat nyomtattak, és az üzletben a szükséges kegytárgyakat is megvásárolhatták a vevők.
Antikvár könyvekkel, különleges és ritka kiadványokkal is foglalkozott a könyvkereskedés, ennek köszönhette a bécsi könyvesbolt a geri haszid rabbi, Avraham Mordechai Alter megtisztelő látogatásait.
Rosa-Rözl Schlesinger halála után fiai társként vezették a bécsi és pesti könyvkereskedést és kiadót, a bécsit Josef és Moritz, a pestit Adolf.
Josef Schlesinger felesége, a nagyváradi Ullmann családból származó Melissa Miriam – mivel gyerekeik nem születtek – férje halála után Budapesten lett sógorai, Adolf és Moritz Schlesinger társa az üzletben.
Az Anschluss idején (1938. március) Moritz Schlesingert Bécsben tartózkodó pesti unokaöccse, István mentette ki a rákényszerített, puszta kézzel végzendő járdatisztogatásból, ahova az üzletéből rángatták ki a környék többi zsidó üzlettulajdonosával együtt. A történet szerint István magyar katonai rangjelzést vett észre az egyik garázdálkodó katona egyenruháján, váltott vele néhány szót magyarul, miközben Moritz észrevétlenül eltűnt a helyszínről.
1940-ben Moritz Schlesinger feleségével, Olgával együtt Pestre költözött. Két gyereküket (Akiva és Trude) még Bécsből Erec-Izraelbe küldték. A Schlesinger testvérek közül legtöbben még időben távoztak Bécsből, és részben az akkori Palesztinában telepedtek le.
Az Anschluss és a tulajdonelkobzás vetett véget a bécsi üzlet történetének. Számtalan, több földrészen forgalmazott héber és kétnyelvű kötet szedését – több tízezer kiló ólombetűt – egy bécsi vállalat látszatösszegért felvásárolta, a németek Amszterdamon keresztül árverésen adták el az üzletet és raktárát.
Adolf Schlesinger a krakkói Dora Gutterrel kötött házasságot, két fiuk, Károly és István Budapesten született.
A testvérek a zsidó elemi után a nagymartoni, pápai, pozsonyi jesivában tanultak, Károly már húszéves kora körül a könyvesboltban dolgozott, Istvánt Németországba küldték kereskedelmi iskolába. Károly a Margit-szigeti sportklubban futballozott, evezett. Adolf és Dora Schlesinger nem tudott magyarul, ezért a családban németül beszéltek, de a két Schlesinger fiú büszke magyarnak képzelte magát, pesti fiatalkorukról mindvégig szép emlékeket őriztek.
A kellemes és vonzó fővárosi élet ellenére a fivérek, szülői beleegyezéssel, mégis elhagyták szülőhelyüket, és 1939 elején megnyitották a tel-avivi Sinai Kiadót. A merész lépés utólag igazolódott, a helyes döntésnek köszönhető a család megmentése. Ma már csak találgathatjuk, miért esett a választás Tel-Avivra – és példának okáért miért nem New Yorkra –, amikor a Schlesinger testvérek a könyvkereskedés új fiókjának megnyitását határozták el. Elképzelhető, hogy Schlesinger Károly Krakkóban született felesége, Perlberger Lotte billentette a mérleget a családi vállalkozás palesztinai folytatása felé.
Schlesinger Károly és felesége, Lotte 1935-ben járt először Erecben. Az Egyiptomban tett útról érkezett a sportkedvelő házaspár a zsidó sportolók világtalálkozójára, a második Makkabeára. Károly valószínűleg kihasználta az alkalmat arra is, hogy felmérje a könyvkereskedés egy új fiókjának helyi esélyeit.
Az ereci látogatás után a pesti üzlet zavartalanul tovább működött, de az egyre szorongatóbb európai események miatt Lotte úgy vélte, a zsidók helyzete mindenütt rosszabbodik, számukra az egyetlen hely az újjáépülő zsidó otthon.
1939 elején Schlesinger Károly egyedül tért vissza Erec-Izraelbe. Az akkoriban kisvárosnak számító Tel-Aviv legforgalmasabb utcájában, a Nahlat Binjamin 57.-ben bérelt üzletet. Június–júliusban öccse, István turistaként érkezett hozzá, és miközben az idősebb testvér Pestre ment, hogy magával hozza családját és mindazt, ami az itteni könyvkereskedés és kiadó beindításához szükséges, a fiatalabb gondoskodott az új könyvesboltról.
Az Európába való rövid visszatérés alatt Schlesinger Károlynak valószínűleg sikerült az árverésen értékesített bécsi üzlet egy ládákba csomagolt részét visszavásárolnia és Pestre juttatnia. 1939. szeptember 1-én, a világháború kitörésének napján Budapesten nem sokáig habozott, még aznap éjjel feleségével és néhány hónapos kislányával (Barbara) elhagyta Magyarországot, de testvére családját nem tudta magával vinni, mert István felesége – aki még nem tudta, hogy második lányával terhes – férje visszatérésére várt az ereci látogatásból. Nem így történt. Istvánnak kellett hat évig várnia a családjára Tel-Avivban.
A családtagok között a kapcsolat, amennyire a postaforgalom lehetővé tette, a háború éveiben sem szakadt meg. Levelek, fényképek, sőt István kislányának, Ruth hangjának egy 78-as fordulatszámú hanglemezre rögzített felvétele is életjelt adott a távolban levőkről.
A tel-avivi Sinai könyvesbolt hamarosan új helyre költözött. Schlesinger Károly felmérte, hogy a gyorsan fejlődő város üzletközpontja és főutcája az új és széles Allenby lett, és az üzletet átvitte a Nahlat Binjaminról az Allenby 72.-be, ahol csaknem hetven éven keresztül működött. A háborús évek itt sem voltak zavartalanok, a könyvkiadás a papírhiány miatt nehézségekbe ütközött, az üzlet forgalma csökkent, a külföldi kapcsolatok bizonytalanok lettek. A tulajdonosok nem az üzletben vártak a vásárlókra, barátaikkal a szemközti kávéházban ültek, és ha látták, hogy vevő érkezik, átmentek a könyvesboltba.
Az angol és ausztrál katonák megbízható klienseknek bizonyultak, játékokat, sakkot, héber és angol nyelvű bibliai térképeket, a számukra nyomtatott képeslapokat vásárolták.
A pesti üzlet a zsidóellenes törvények és megszorító intézkedések ellenére 1944. március 19-ig, a német megszállásig zavartalanul működött, még a tengerentúlra is eljuthattak kiadványaik.
1944. június 30-án Adolf Schlesinger feleségével és Schlesinger Sophie két kislányával felkerült a Kasztner-vonatra (Budapesti Segélyező és Mentőbizottság). Bergen-Belsenből 1944. december 6-án érkeztek Svájcba, onnan Schlesinger Sophie a két gyerekkel 1945 ros hasana előtt érkezett meg Erec-Izraelbe. Az idős házaspár egy év múlva követte őket.
Josef Schlesinger özvegye, Ullmann Melissa Miriam salvadori menlevelével szintén megmenekülhetett volna a Kasztner-vonattal, de félt elszakadni a családjától, és Budapesten az aggok házában vagy a gettóban gyilkolták meg.
A háború után ismét megnyílt és egy ideig még működött a pesti üzlet a Király utcában. A család rokona, Krammer Sándor támogatásával Katzné vezette, aki már a háború előtt is a könyvesboltban dolgozott. Schlesinger Károly az első adandó alkalommal Pestre érkezett, az üzletből és a félig romos raktárakból kimentett bekötött könyveket és sértetlen íveket a kötetek utánnyomásához szükséges szedéssel együtt, 1947 nyarán hajóval szállíttatta Erec-Izraelbe.
A tel-avivi könyvkereskedés és kiadó profilja bővült. A magyar anyanyelvűek is szívesen fordultak hozzájuk, Avigdor Hameiri fordításait, a héber Petőfi- és Ady-verseskötetet is a Sinai Kiadó gondozta. Ishbéthy Mannheim Moshe Modern magyar–héber szótára több kiadást is megért. Első ízben a Sinai Kiadó adott ki népszerűvé váló zsebkönyv formátumú imakönyveket és zsoltárokat. Gyermekkönyveket, szótárakat jelentettek meg. A bőr- és fémkötéseken kívül a Bezalelben készültek a művészi, fém és bőr (vagy műbőr) dombornyomású kötéstáblák. A kézi munkával készült díszes könyvtáblák, a művészi könyvkötészet különleges darabjai ma már ritkaságnak számítanak. Művészeti könyvek, festők alkotásait bemutató albumok, ereci fényképekből készült fotóalbum és bibliai térképek is bekerültek a Sinai Kiadó katalógusába. A turisták ma is keresik a színes borítóval ellátott köteteket.
A tel-avivi könyvkereskedést és kiadót, a Pozsonyban kezdődő, Bécsben és Pesten folytatódó családi vállalkozást ma Schlesinger Károly fia, Dani, és István fia, Mose és Smuel vezeti a Rambam utca 24.-ben.
Csaknem hatvan évvel azután, hogy a könyvkereskedés és kiadó budapesti története lezárult, a Király utcai üzletnek még volt egy kései üzenete a következő Schlesinger-nemzedéknek. A második világháború után a könyvkereskedés és kiadó Budapesten megmaradt készlete megoszlott a tel-avivi üzlet tulajdonosai és Josef Schlesinger özvegye, Melissa Miriam Svájcban élő örökösei között. Így jutottak Svájcba ívekben maradt kötetek és néhány különlegesen szép kiállítású Schlesinger-kiadvány. A küldemény egy raktárba került, és elfelejtődött. Az örökösök halála után a ládákat Montreaux zsinagógája pincéjébe vitték, és csak évtizedekkel később kerültek elő, amikor a zsinagógát, a városban az utolsót, bezárták, az épületet és a pincét kiürítették. A baseli Löwinger rabbi értesítette a családot. A már használhatatlan nyomtatványokat eltemették – ahogy a hagyomány előírja.
Köszönettel tartozom Schlesinger István gyerekeinek, Rutnak, Mosénak és Smuelnek, Schlesinger Károly gyerekeinek, Batyának és Daninak, akik elmondták a család, a könyvkereskedés és a Sinai Kiadó történetét, és átadták közlésre a családi archívumban őrzött képeket és dokumentumokat.
Megjelent az Útközben című honlapon, köszönjük a cfati Emlékmúzeum hozzájárulását az újraközléshez.
A magyar kötet megrendelhető:
papírkönyv – Gondolat Kiadó, Írók Boltja
e-könyv – Libri
A könyvbemutató megtekinthető: facebook.com/huilproject
A kötet héber e-könyv változata: e-vrit.co.il
A kötet héber változatának könyvbemutatójáról Frank Peti fényképei: https://www.facebook.com/huilproject
A héber papírkönyv megrendelhető: huilproject2018@gmail.com
