A jeruzsálemi Nemzeti Könyvtár és a ramat-gani Bar-Ilan Egyetem könyvtára is gazdag magyar nyelvű anyagot őriz, utóbbi többek között a teljes IMIT-sorozatot [Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyvei] és a Magyar Zsidó Szemle hiánytalan évfolyamait. A magyarországi tudósok kutató- és oktatómunkája is segítette a Bar-Ilan Egyetem fejlődését, hiszen alapításától (1955) kezdve fiatal magyar anyanyelvű tudósok sora tanított az intézményben. Köztük Weisz Pál Biblia-tudós, Pinhas Artzi asszirológus és sémi nyelvész, Menahem Cvi Kaddari héber nyelvész, Ezra Fleischer, a középkori héber irodalom kutatója, Dov Landau irodalomtörténész.
A Jeruzsálemi Héber Egyetemen és a Bar-Ilan Egyetemen is oktatott a Talmud-tudós David Halivni. Az ötvenes évektől a Jeruzsálemi Héber Egyetemen tanult, illetve tanított Jakov Sussmann Talmud-tudós. Stern Miklós orientalista a harmincas évek végétől tanult Jeruzsálemben.
Weisz Pál, Artzi és Kaddari Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, ezzel párhuzamosan az Országos Rabbiképző Intézetben folytatta tanulmányait. Közülük csak Weisz Pál működött gyakorló rabbiként Magyarországon. (A rabbiképző a rabbivá avatást bölcsészdoktori fokozat megszerzéséhez kötötte, mások azért végezték el, mert hallgatói a numerus clausus ellenére bebocsátást nyertek a bölcsészkarra.)
Weisz Pál (Meir) Budapesten született. 1933-ban avatták rabbivá. Debrecenben a status quo ante hitközség rabbija volt a deportálásig, 1945-ben alijázott. 1957-től tanított a Bar-Ilan Egyetemen, de oktatói és tudományos munkája később a Jeruzsálemi Héber Egyetemhez fűződik, ahol 1961-től nyugdíjazásáig oktatott a Biblia-tudomány tanszéken. A Herzl- és Nordau-díj után 1990-ben megkapta az izraeli legrangosabb elismerést, az Izrael-díjat. A Biblia-értelmezés tárgykörében írt könyvei és számos tanulmánya rabbinikus szellemben, ugyanakkor a modern Biblia-tudomány eredményeinek felhasználásával íródott. „Weisz Meir a tudományos világ szemében a Biblia belülről való és bensőséges értelmezésének: igazi megértésének nagy tudósa” – olvassuk Komoróczy Géza laudációjában.
Pinhas Artzi 1950-ben alijázott, a jeruzsálemi Nemzeti Könyvtárban dolgozott, előbb a héberkatalógus-osztályon, majd Shunami Ocrot hagola gyűjteményében. Artzi Budapesten született, sémi nyelvek szakon végzett a bölcsészkaron, 1949-ben avatták rabbivá a Rabbiképző Intézetben. Széles körű bibliai és rabbinikus műveltsége az ókori keleti sémi nyelvek ismeretével párosult.
Artzi oktatói és tudományos pályáját Izraelben kezdte meg az akkád epigráfia és paleográfia kutatásával, élete végéig a Bar-Ilan Egyetemen működött. Doktorátusa akkád és bibliai források alapján az ókori Júda és Izrael nemzetközi kapcsolataival foglalkozott. A Harrán (Törökország) környéki nyugati sémi törzsek, köztük az izraeliták történetét kutatta a Mári ókori városból (Szíria) származó feliratok és El-Amárna (Egyiptom) diplomáciai levéltára alapján. Munkájában az ősatyák történetére vonatkozó bibliai forrásanyagot és az ókori keleti ékírásos forrásokat egymás mellé helyezte, és egyenrangú történeti forrásként kezelte. Iskolateremtő munkájaként Artzi vezette be az ókori keleti történelem és az akkád nyelv oktatását az izraeli egyetemi oktatásba, az asszirológiai intézet (The Samuel Noah Kramer Institute of Assyriology, 1980) alapítóinak egyike és az intézet első igazgatója.
Menahem Cvi Kaddari Mezőkövesden született, és 1944-től sémi nyelvészetet, hébert és filozófiát hallgatott a pesti egyetemen, 1947-ben alijázott. A Jeruzsálemi Héber Egyetemen héber nyelvet, Bibliát, zsidó filozófiát, kabbalát tanult. Első nagyobb munkáját az egyetem kutató-hallgatójaként írta a Zohár arámi nyelvtanáról. 1955-ben szerzett doktori fokozatot, négy évvel később a Bar-Ilan Egyetem héber nyelvészeti előadója lett, 1965-től a Haifai Egyetemen is tanított. Tanulmányai a héber nyelvészet és lexikográfia köréből kerültek ki, írt a Zohár első kiadásáról, és nevéhez fűződik az arámi nyelvű Antiókhosz-tekercs tudományos kiadása.
1959-ben ismeretlen, Romániában élő költőnek Izraelbe csempészett verseiért ítélték oda az Izrael-díjat. A versek szerzője, Ezra Fleischer Temesváron született. A hébert „otthonról hozta”, apja, Fleischer Jehuda a középkori költő és fiának névadója, Abraham Ibn Ezra elismert kutatója volt. Fleischer hagyományos és cionista szellemben nevelkedett, Bukarestben jogi karon végezte a tanulmányait, a világháború előtt a Bne-Akiba vallásos cionista ifjúsági szervezet vezetője volt. 1952-ben cionista tevékenysége miatt bebörtönözték, három évvel később szabadult. Verseit a börtönévek alatt, fejben írta, csak a szabadulása után vetette őket papírra. Kötetei álnéven jelenhettek meg Romániában, verseket is fordított héberre. 1960-ban alijázott, harminckét évesen folytatta a tanulmányait a Jeruzsálemi Héber Egyetemen irodalom szakon. A középkori héber költészettel kezdett foglalkozni, elsősorban a kairói genizában fennmaradt héber vallási költeményeket kutatta. 1962-től a Bar-Ilan, majd a Jeruzsálemi Héber Egyetem héber irodalmi tanszékének oktatója volt, a hetvenes évektől a Sorbonne és a Harvard vendégprofesszora.
Fleischer a középkori héber költészet egyik legnagyobb kutatója. Nevéhez fűződik a héber költészet genizában megtalált töredékeit kutató intézet alapítása. Több évtizedes kutatómunkával azonosította és katalogizálta a világ genizagyűjteményeiben fennmaradt töredékeket. A töredékek katalógusa csaknem hatvanezer tételt tartalmaz. Fleischer a judaizmus és az iszlám, illetve a kereszténység kapcsolatát is kutatta, kimutatta a spanyolországi arab költészet hatását a héber szekuláris költészetre. Kutatását 1987-ben Bialik-díjjal jutalmazták.
Dov Landau irodalomtörténész, nevelési szakember szegedi ortodox családban született, hagyományos szellemben nevelkedett, jesivában tanult. Munkaszolgálatra vitték, majd megjárta Bergen-Belsent és Theresienstadtot. A háború után német- és franciaországi hontalan táborokból alijázott volna, de az angolok Ciprusra internálták. 1947-ben eljutott Erec-Izraelbe, jesivában és a katonaságban töltött évek után a Bar-Ilan Egyetemen folytatta tanulmányait, doktorátusát héber verstani kérdésekről írta. 1966-tól nyugdíjazásáig tanított az egyetemen, 1991-ben professzori kinevezést kapott, 1997 és 1999 között az összehasonlító irodalmi tanszéket vezette. Könyvet írt az irodalmi alakzatokról, neveléstani és irodalomelméleti kérdésekkel foglalkozott. A vallásos iskolák héber irodalom- és nyelvtan tantárgyának országos tanfelügyelőjeként működött, munkájával hozzájárult a Biblia-, az irodalom- és művészetoktatás módszereinek fejlesztéséhez. 1971-ben Nordau-díjjal tüntették ki. A kilencvenes évektől a budapesti Rabbiképző Intézetben és a pécsi egyetemen is tartott szemináriumokat.
David Halivni Weiss Talmud-professzor, a rabbinikus irodalom professzora Gyertyánligeten született. Talmudista nagyapjánál nevelkedett Máramarosszigeten. Tizenhat évesen Auschwitzba deportálták, majd további koncentrációs táborokba került. 1946-ban kivándorolt Amerikába. A Jewish Theological Seminary hallgatójaként talmudi témában védte meg doktorátusát. Halivni a Columbia Egyetem Talmud-professzora, tízkötetes Talmud-kommentár szerzője. Munkájának úttörő jelentősége a forráskritikai módszerek alkalmazása a Talmud-kutatásban. Nyugdíjba vonulása után Jeruzsálemben telepedett le, 1985-ben Bialik-díjjal, 2008-ban Izrael-díjjal tüntették ki.
Jakov Sussmann, a Babilóniai és a Jeruzsálemi Talmud, valamint a midrasirodalom elismert kutatója rabbicsaládban született Budapesten. Anyai ágon felmenője a magyarországi ortodoxia kiemelkedő alakja, a pozsonyi Hatam Szofer. Sussmann családja a Kasztner-vonaton hagyta el Magyarországot 1944-ben. Alijázása után jesivában tanult, majd a Jeruzsálemi Héber Egyetemen hallgatott Talmudot és zsidó történelmet. A Jeruzsálemi Talmud tizenkét fóliója ismeretlen, németországi könyvtárak köteteinek kötéstáblájából előkerült kéziratát adta ki. További kutatási területe a rabbinikus éra írásbelisége. Talmud-kutatásáért 1997-ben megkapta az Izrael-díjat.
Stern Miklós a Somogy megyei Tabon született ortodox családban. Középiskolai görög- és latintanulmányai kiegészítéseként arabul tanult. 1939-ben anyja küldte a Szentföldre, a Jeruzsálemi Héber Egyetemen folytatta arabtanulmányait, a latin nyelveken kívül perzsául és törökül is megtanult. Egyetemi évei alatt alapozta meg tudományos pályáját, elmerült az iszlám tudományokban, a spanyol nyelvet is elsajátította. Később a muszlim Spanyolország arab és héber költészete lett az egyik fő kutatási területe. Az angol hadsereg katonájaként Irakban és Szudánban töltött három évet. 1948-ban elhagyta Izraelt, az oxfordi egyetemen doktorált, kutatómunkája kiterjedt az iszlám filozófiára és vallástörténetre is. Stern gondozta Goldziher Ignác korai iszlámról szóló, a modern iszlámtudományt megalapozó korszakos művének (Muhammedanische Studien, 1889–1990) angol kiadását.
Matematikusok
Fekete Mihály matematikus iskolateremtő munkássága is a Jeruzsálemi Héber Egyetem történetéhez tartozik.
A világhírű matematikus, Fekete Mihály Zentán született, Budapesten, majd a doktori fokozat megszerzése után (1909) Göttingenben tanult. Huszonnégy évesen egyetemi tanársegéd lett, középiskolában és tanárképző főiskolán is tanított, 1914-től egyetemi magántanár.
A budapesti Váci utcai Felső Leányiskola és Leánygimnázium tanári kara 1919 októberében „kommunista üzelmekkel” vádolta meg kollégáját, és ügyében fegyelmi tárgyalást tartott. A bölcsészkar dékánja, Haraszti Gyula 1920 augusztusában „dr. Fekete Mihály magántanártól a magántanári képesítést […] megvonta”, Fekete az egyetemen sem taníthatott. 1925 szeptemberében a Pesti Izraelita Hitközség óradíjas tanárként vette fel a reálgimnáziumba és a leánygimnáziumba kezdő középiskolai tanári fizetéssel, két évvel később került csak középiskolai tanári státuszba.
1928. augusztus 23-án Fekete budapesti, Debrői úti otthonába érkezett a felkérés Judah Leon Magnestől, a Jeruzsálemi Héber Egyetem rektorától a Jeruzsálemi Matematikai Intézet (a későbbi Einstein Intézet) óraadó professzori állására. A meghívás 1928 októberétől három évre szólt. Fekete világszerte ismert matematikusként az Európában és az Egyesült Államokban felajánlott állások helyett Jeruzsálemet választotta. Három év múlva az alija mellett döntött, és 1931-ben kérte tanszékvezetői kinevezését az elméleti matematika tanszékre és az Einstein Intézet vezető posztjára. Beilleszkedését könnyíthették a jeruzsálemi magyar anyanyelvű elithez, tudósok, építészek, mérnökök, orvosok köréhez fűződő szálak. Magyarországi kollégáival is folyamatos maradt a kapcsolata. Fekete professzor sokat tett a magyarországi fiatalokért, segítette őket az alijához és az egyetemi tanulmányokhoz szükséges hivatalos ügyek intézésében, jeruzsálemi otthona nyitva állt előttük. Fogadott lányának tekintette Szenes Hannát, a Szenes családdal kialakult pesti ismeretséget Izraelben is mindvégig ápolta.
Matematikusként főképp a számelmélet, függvénytan, algebra, valamint a matematikai analízis foglalkoztatta, tanulmányai világszerte inspirálták a matematikusokat. Dolgozatait a legfontosabb európai matematikai folyóiratokban adta közre magyarul, franciául, németül, angolul, olaszul. Tudományos eredményeit német, francia, svájci, amerikai egyetemeken oktatták, munkáit japánra is lefordították. Legnagyobb jelentőségű munkája a transzfinit átmérő (transfinite diameter) meghatározása (1923). Fekete Mihály a természettudományi kar dékánjaként, a Matematikai Intézet vezetőjeként, majd 1945 és 1948 között a Jeruzsálemi Héber Egyetem rektoraként aktív szerepet vállalt az egyetem fejlesztésében. Megteremtette a felsőfokú matematikai képzés és kutatás alapjait, nagy hatással volt az egyetem alapszabályainak kidolgozására, szorgalmazta az orvosi kar felállítását. Rektorsága (és a függetlenségi háború) idején elszakították a várostól az egyetem területét, Fekete Jeruzsálem különböző pontjain biztosította az oktatás zavartalan folytatását. 1955-ben Fekete Mihályt Izrael-díjjal tüntették ki.
Erdős Pál világhírű matematikus, a kombinatorika úttörője a Cornell Egyetem előadójaként (Ithaca, New York) 1954 novemberétől egy teljes szemeszteren keresztül számelméletet adott elő a Matematikai Intézetben, és a Haifában a Technionon is tartott előadásokat. Később is visszatért Izraelbe, utoljára 1993 májusában a Nottinghami Egyetem vendégprofesszoraként, nyolcvanéves korában tartott előadást a Jeruzsálemi Héber Egyetemen.
A magyar kötet megrendelhető:
papírkönyv – Gondolat Kiadó, Írók Boltja
e-könyv – Libri
A könyvbemutató megtekinthető: facebook.com/huilproject
A kötet héber e-könyv változata: e-vrit.co.il
A kötet héber változatának könyvbemutatójáról Frank Peti fényképei: https://www.facebook.com/huilproject
A héber papírkönyv megrendelhető: huilproject2018@gmail.com
Az ELTE hebraisztika szakán doktorált. A jeruzsálemi Nemzeti Könyvtár és a Zsidó Nép Története Központi Levéltárának munkatársa. Aikidótanár.
