A jövőbe látás kivételes képesség, és keveseknek adatik meg. Ha az emberek nagyobb biztonsággal tudnák előre, mi vár rájuk, egy-egy folyamat vagy döntés milyen eredményt hoz, sok bajtól kímélnék meg magukat. Kevesebb lenne a tragédia, a válás, a konfliktus, több lenne az öröm és a biztonság. De az ember csak ember. Éppen ezért van jelentősége annak, ha valaki olyan jóslatokat fogalmaz meg a jövővel kapcsolatban, amelyeknek akár lehet alapja is.
Avi Jorisch éppen ez az ember. A “Next – a Brief History of the Future” (Next – a jövő rövid története) című könyvében 13 olyan innovációt mutat be, ami a következő harminc évben alapjaiban változtatja meg az emberiség jövőjét. Jorisch egy interjúban egyenesen olyan időszaknak nevezte korunkat, amely a legjobb, amiben az emberiségnek valaha része volt. Az amerikai-izraeli kettős állampolgár író – aki egyébként öt másik, hasonlóan inspiráló könyvet tudhat magáénak – például arról is beszél, hogy 2030-ra a rák legtöbb fajtájára meglesz a megfelelő gyógymód, ahogy hét év múlva az olyan neurológiai betegségeket, mint az Alzheimer-kór vagy a Tourette-szindróma is lehet majd hatékonyan kezelni.
30 éven belül az ember visszatér a Holdra, sőt, állandóan jelen lesz sápadt kísérőnk felszínén. A Mars-utazás sem a sci-fi filmek témája lesz, hanem valóság. Számítógépeink gyorsabban dolgoznak majd, mint az emberi agy, így olyan témákról is gondolkodhatunk majd segítségükkel, ami eddig lehetetlen volt.
Jorisch a könyvet az ENSZ által kiemelten fejleszteni kívánt céljai mentén – űrtechnológia, oktatás, lakhatás, környezetvédelem, higiénia, egészségügy, katasztrófa-védelem, energia, anyagi jólét, élelmiszer, víz, kormányzás és biztonság – állította össze. Minden területhez kapcsolódva keresett egy olyan kiemelkedő személyt, céget vagy országot, aki vagy amely élen jár az adott kérdés kutatásában, és segíthet globális szinten is a problémáinkon. Az oktatás területén például a Salman Khan által létrehozott Khan Academy az a példa, amely segíthet az oktatási rendszerek hiányosságainak és problémáinak csökkentésében, és a globális tudásszint növelésében. A teljesen ingyenes online oktatási rendszer egymilliárd embernek 36 nyelven ad használható, tényleges tudást. A Khan Academy elérhető egyébként magyarul (hu.khanacademy.org/) és héberül (he.khanacademy.org/) is.
A kormányzás területén Észtország az a példa, amelyre Jorisch szerint figyelnünk kell, a balti állam élen jár ugyanis a teljesen digitális társadalom felépítésében. A környezetvédelem kérdésében a hollandok, akiktől tanulhatunk, hiszen az emelkedő tengerszintek hatalmas kihívást jelentenek az országnak.
Jorisch szerint az izraeliek számára is fontos ez az időszak. A 23 hete tartó tüntetés-sorozatot figyelve az író kijelentette: egyszerűen nem lehet nem figyelembe venni, amikor félmillió ember van az utcán, magukat a hazájukat szerető, büszke hazafinak mondva. Szerinte ki kell állni a demokratikus értékekért és hallatni kell a hangjukat. Jorisch hozzátette: mindegy, ki melyik politikai oldalon áll, ez mindenképpen egy meghatározó pillanat az ország életében, és pár év múlva visszatekintve mindenki egy erős nemzetet fog látni, amely zavargások és vérrontás nélkül állt ki a jogaiért.
A könyvben megjelenő állításokat egyébként a számára legfontosabb embereken tesztelte: 12, 10 és 7 és fél éves fiain, akikkel a vacsoraasztalnál beszélgetett a jövővel kapcsolatos témákról. Avi Jorisch hozzátette: közel 300 interjút készített a könyveihez. Olyan emberekkel beszélgetett vagy töltött időt, akik az emberiség jövőjének sorsát határozzák meg, így, tette hozzá, egyszerűen nem lehet nem optimista.
Főkép: Avi Jorisch – Fotó: a szerző Facebook-oldala
