Drámai bejelentést tett Gali Baharav-Miara főügyésznő: a kormány jogi tanácsadója a miniszterelnök felelősségre vonásával kapcsolatos alaptörvény-módosítás eltörlését szorgalmazza. Baharav-Miara álláspontja szerint „a Kneszet visszaélt a jogkörével a miniszterelnök személyes jogi helyzetének javítása és annak a lehetővé tétele érdekében, hogy Netanjahu a bíróság döntésével ellentétben járhasson el”.
Mint ismeretes, a Legfelsőbb Bíróság – mint alkotmánybíróság – elé került a miniszterelnökök összeférhetetlenségét, tisztségük betöltését érintő törvény, amelyet még márciusban hoztak meg, és ami előírja, hogy miniszterelnököt kizárólag egészségügyi indokkal lehet alkalmatlanná nyilvánítani, és az ezzel kapcsolatos döntés nem támadható meg bírósági felülvizsgálati eljárásban.
Netanjahunak tilos lenne az igazságszolgáltatást érintő ügyekkel foglalkoznia
A 2020-as parlamenti választások után, amikor Netanjahu kormányt kívánt alakítani, az akkori főügyész, a korábban általa kinevezett Avichai Mandelblit egy úgynevezett „összeférhetetlenségi nyilatkozat” aláírásához kötötte azt. Mivel már akkor büntetőeljárás folyt Netanjahu ellen a tisztsége betöltése során elkövetett korrupciós vádak miatt, kormányfői kinevezéséhez alá kellett vetnie magát egy olyan kötelezettségnek, hogy tisztsége betöltése során nem foglalkozhat az igazságszolgáltatást érintő ügyekkel.
Netanjahu először nem volt hajlandó ezt elfogadni, de végül a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján kötelezték erre, és arra is, hogy a továbbiakban nem kéri ennek az összeférhetetlenségi iratnak a megváltoztatását, bírósági felülvizsgálatát mindaddig, amíg vád alatt áll. Netanjahu elfogadta ezt.
2022-ben Netanjahu újból kormányt alakított, amikor is a jelenlegi főügyész, Baharav-Miara bejelentette, hogy az összeférhetetlenségi kötelezettség természetesen továbbra is fennáll, ahogy erre korábban Netanjahu kötelezte magát.
2023 jauárjában az igazságügyi miniszter által tartott sajtótájékoztatón, szinte minden előzmény nélkül, bejelentették az izraeli igazságügyi rendszer átfogó reformját a bírák megválasztásától az alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálásáig. Ezen a ponton a főügyész már elvileg alkalmatlannak nyilváníthatta volna Netanjahut, hiszen ez a lépés az általa a tisztségének betöltéséhez szükséges kötelezettségvállalás megsértését jelenti.
A koalíció bejelentette, hogy annak érdekében, hogy Netanjahura ne vonatkozzon az összeférhetetlenségi kötelezettségvállalás, és hogy a főügyész emiatt ne tilthassa el tisztségétől, sietve alaptörvényt módosít oly módon, hogy ezentúl világos legyen: csakis kormányhatározattal lehet a miniszterelnököt tisztségének betöltésére alkalmatlannak nyilvánítani, és azt is kizárólag egészségügyi okokból.
Az országos szintű tiltakozások után Netanjahu már azt is bejelentette, hogy „akcióba lép”, és igenis személyesen fog az igazságügyi reform kérdéseivel foglalkozni.
Alkotmányellenes a kormányról szóló alaptörvény módosítása
Ez az álláspontja a főügyésznek, aki tisztségénél fogva természetesen az államot képviseli a Legfelsőbb Bíróság előtt abban a beadványban, amelyben civil szervezetek és ellenzéki politikusok a fenti alaptörvény-módosítás normakontrollját kérik.
„Ez minden határt átlép… a Kneszet visszaélt a jogkörével a miniszterelnök saját jogi helyzetének javítása és annak a lehetővé tétele érdekében, hogy Netanjahu a bíróság döntésével ellentétben járhasson el” – érvel Baharav-Miara.
Baharav-Miara véleménye szerint a törvény személyre szabott, és egy meghatározott és személyes cél érdekében az államhatalmi berendezkedés átalakításához vezethet úgy, hogy közben rövidtávú hasznot hoz egy jelenleg megválasztott tisztségviselő részére, ugyanakkor elvonatkoztat attól, milyen hosszútávú politikai hatások és károk származhat belőle.”
Netanjahu és jogi képviselői viszont azt állítják, hogy a benyújtott petíciót tárgyalás nélkül el kell utasítani, mivel „tilos beleavatkozni a Kneszet alaptörvényeket meghozó, alkotmányozó jogalkotási munkájába és precedenst teremteni arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság – mint alkotmánybíróság – beavatkozzon a Kneszet alkotmányozó szerepébe”.
A kormánykoalíció vezetői pedig az általuk a médiában közzétett közleményben leszögezik, hogy a főügyész álláspontja „újabb kísérlet arra, hogy állampolgárok millióinak demokratikus szavazását a kukába dobja, és hogy Izrael kormányfőinek leváltási jogát egy a nép által nem megválasztott tisztviselőre ruházza át”.
Ha a Legfelsőbb Bíróság elfogadja a főügyész álláspontját, ez lesz Izrael történetében az első alkalom, hogy „alaptörvényként” elfogadott jogszabályt semmisít meg. A tárgyalás szeptemberben lesz, addig a törvény a bíróság mai döntése alapján érvényben marad.
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
