Életrajz
Gottlieb Lea élete akár egy legenda: örömtelen gyerekkor, kamaszkor a második világháború árnyékában, alija és menekülttábor; másrészt világra szóló siker – Gottlieb Ármin és Lea Gottex fürdőruhagyára, Izrael legnagyobb exportot lebonyolító gyára világméretekben nyitott új utat a fürdőruha-tervezésnek.
Gottlieb Róth Lenke Lea 1918-ban született egy északkelet-magyarországi kis faluban, Sajószentpéteren. Szülei nem boldogultak növekedő lányuk gazdag fantáziájával, és egy este, viharos veszekedés után kidobták Leát a fagyba, és becsapták mögötte az ajtót. A magára hagyott gyereket nagynénje, Regina férjével, Miskával együtt nevelte fel saját lányaként.
Ez a gyerekkori trauma mélyen bevésődött Lea emlékezetébe, megtanította arra, hogy csak magára számíthat, és bátran kell megküzdenie az útjába kerülő akadályokkal. Ezek a tulajdonságok segítették később abban, hogy családjával együtt túlélje a háború borzalmait, és megváltoztassa az életét.
1938-tól hatályba léptek Magyarországon a zsidóellenes törvények, Lea nem folytathatta felsőfokú művészeti tanulmányait. 1939-ben találkozott Gottlieb Árminnal, egy év múlva összeházasodtak, megszületett lányuk, Miriam, három évvel később pedig Judit.
1941-ben Gottlieb Ármint munkaszolgálatra hurcolták, Lea aggodalma egyre növekedett, fortélyos cselhez folyamodott azért, hogy kiszabadítsa: hamis papírokat szerzett férje nem létező betegségéről és arról, hogy orvosi ellátásra szorul. Miután nem járt sikerrel, olyan szert küldött férjének, amely vörösre színezi a vizeletet, így Ármin néhány nap eltávozást kapott. Veszélyes lépés volt, ha kiderül, akár Lea életébe is kerülhetett volna.
1944-ben a keresztény Kriszpin Ida névre szóló hamis papírokat szerzett magának Lea nagy összegért. A papírok ellenére Lea és Ármin nem vállalták a kockázatot, fizetség ellenében keresztény családoknál bujkáltak, és óvatosságból, nehogy a szomszédok besúgják őket, két-három hetente új helyre költöztek.
Alija és a családi vállalkozás kezdete
A háború befejeztével a Gottlieb család néhány évet Csehszlovákiában vészelt át, 1949-ben elhatározták, hogy alijáznak. A Balkánon keresztül jutottak el Görögországba, onnan hajóval érkeztek Haifába, és Beer-Jakobba, az oletáborba kerültek.
Ármin a család megélhetése után nézett, esőkabátgyártásra gondolt – de pénz és varrógép nélkül hogyan kezdjen hozzá?
Sikerült megállapodni egy tel-avivi vászonkereskedővel az Allenby utcában, hogy hitelben ad el neki anyagot, majd utánajárt, kik hoztak magukkal varrógépet az olék közül. A varrónőkkel megállapodott, hogy munkájukért akkor fizet, amikor a modellek elkeltek. Lea kiszabta az anyagot, Ármin vitte tovább a környék varrónőinek, az elkészült kabátokkal pedig boltról boltba járt, hogy eladja. A bevételből újabb anyagot vásárolt, újabb kabátok készültek, és így kezdődött a legendás vállalkozás.
Átállnak a fürdőruhára
1956-ban a száraz tél nem kedvezett Gottlieb esőkabátjainak. A család észszerű változás mellett döntött: Izraelben eső nem sok esik, de állandó a napsütés, jobb lesz fürdőruhát gyártani.
1956-ban meg is született az A. Gottlieb márka. A Gottlieb család nem habozott ismert, régi cégek társaságában bemutatni az új fürdőruhákat a ramat-avivi divatbemutatón. 1957-ben újabb és nagyobb divatbemutatóval jelentkeztek a tel-avivi Dan Hotelban. 1958-ban új nevet választottak, a Gottex a nemzetközi piacon is jól hangzott. 1959-ben Ármin a tel-avivi Almonit közben bérelt egy lakást a fürdőruhák gyártására, és próbálkozott az első exporttal, Máltába.
1960-tól kezdve a szépségkirálynő-választás védnökségét vállalta a Gottex a fürdőruhákkal, cserébe a nőknek szóló lapban széles körű nyilvánossághoz jutott.
1962-ben divatbemutatók során vettek részt Kanadában és Európában, és a Gottex-modellek fényképei megjelentek a nemzetközi magazinokban: Cosmopolitanben és a Vogue-ban.
A hetvenes években megváltozott Lea stílusa, természetes anyagokat, etnikai motívumokat, színes nyomásokat, keleti szabásformát, kézimunkát használt.
A Gottex fürdőruhákat addig hagyományos vonalak, egységes színek jellemezték, most mindezt kézimunkával és fejlett technológiával ötvözött színkavalkád váltotta fel. Ezek az alkotóelemek, Gottlieb Lea egyedi kézjegye a következő éveket is meghatározták.
A Gottex fürdőruha meghódítja a világot
1973-ban a Gottex a világ minden tájáról érkező száznyolcvanhat fürdőruhagyártóval együtt részt vett a cannes-i nemzetközi fürdőruha-bemutatón, és első díjat kapott. Ez volt a Gottex és a divattervezésnek új távlatot nyitó tervezője, Gottlieb Lea első nemzetközi elismerése.
Az egyiptomi elnök, Szadat történelmi látogatása Izraelben (1977) nagy hatást gyakorolt Leára. Ármin kezdeményezte, hogy különleges ajándékot adjanak át az elnök feleségének, Dzsíhán Szadatnak és lányainak: a Gottex fürdőruháit. Az egyiptomi elnöki család elfogadta az izraeli elnök és felesége, Jichak és Ofira Navon által egy későbbi alkalommal átnyújtott ajándékot.
A történelmi látogatás vonzata, hogy megerősödtek Lea kollekciójában a helyi vonások, és néhány tervében izraeli és mediterrán vidéki motívumok jelentek meg.
Gottlieb Lea érdeklődését felkeltették a közel-keleti politikai események, a Jordániával aláírt békeszerződés (1994) hatására új modelljein a keleti hímzés hagyományos etnikai elemei jelentek meg. A szabásvonalak az arab hosszú, bő köpeny, a galabie és a kaftán vonalait követték, a ruhadarab hímzését egyiptomi mesterek készítették.
A változással Lea egyre inkább kötődött az izraeli kultúrához, ami mindaddig idegen maradt számára. Bár számos interjúban kifejezte Izrael-szeretetét, és azt a boldogságot, amellyel izraeli életét elkezdte, mégsem vált sosem teljesen eggyé a hellyel. Nem sajátította el a nyelvet, és néhány szó kivételével nem beszélt héberül. Beutazta a világot, de alig járta be Izraelt (interjúi szerint). Egy idő múlva Tel-Aviv központjában, egy luxustoronyházban lakott. Izraeli életformája nem hasonlított a tipikus izraeli életvitelhez, s ami mégis összekapcsolta az izraeli forrásokkal, kultúrával, hagyománnyal, történelemmel, a hetvenes évek divatjában uralkodó etnikai vonal, és nem a személyes kapcsolat a vallással vagy a hagyománnyal. Hirtelen körülnézett és ihletett merített a sivatag színvilágából, Galilea hegyvidékéből, a Vörös-tengerből és élővilágából, az Izraelt jellemző flórából és faunából. Észrevette az új olék és a Negevben élő beduinok sokféle kézimunkáit. Mindez gazdagította Lea formanyelvét, és a kitáguló környezethez kötötte.
Gottlieb Lea, a hagyományőrző holokauszttúlélő lett a divattervezés legjelentősebb alakja Izraelben, és Izrael divatnagykövete az egész világon.
A Gottex márka kiemelkedő sikere nyomdokán több izraeli gyár kezdett fürdőruhagyártásba, és a Gottex mozdonyként húzta magával őket.
Gottlieb Lea, a fürdőruha-tervezés újítója
Lea kiemelkedő sikere támogatta az önbizalmát, és bátorította, hogy nagyban gondolkodjon. A hetvenes évektől kezdve Lea számított világviszonylatban a fürdőruha-tervezés újítójának, az első tervező, akinél a fürdőruha nemcsak használati ruhadarab, hanem divatos formát kap.
Az első divattervező a világon, aki nemcsak a fürdőruhát tervezte meg, hanem a tengerparti viselet ruhaegyüttesét, a strandkendőt (pareo), a köpenyt, a strandszoknyát, a bő nadrágot.
Munkásságát különleges hely illeti meg a nemzetközi divattervezésben, mert nemcsak egyedi modelleket tervezett, hanem új távlatot nyitott egy korábban nem létező területnek, egy olyan életstílusnak, amelyben a fürdőruha nem különálló ruhadarab, hanem a tengerparti viselet egyik része.
Válogatott vevőkört talált: a felső körökben élő gazdag nőket, akik luxushajóutakon tesznek kéjutazást, és elegáns fürdőruha-kollekciókat tartanak készenlétben. A Szerelemhajó néven tervezett Gottex-kollekció az egyik legnépszerűbb termékcsalád 1977 és 1986 között.
Könyvek, díjak és hírnév
Az Elinor és Robert Slater Great Jewish Women című könyvében Gottlieb Lea Izrael egyik legnagyobb hatású nőalakja. Hélène Schoumann Gottexről szóló könyve pedig a 20. század legnagyobb divattervezőiről szóló sorozat darabja.
A Gottex-modellek tervezéséért Gottlieb Leát nemzetközi díjakkal tüntették ki: első díj a nemzetközi fürdőruha-bemutatón Cannes-ban; nemzetközi újságíródíj a világviszonylatban kiváló fürdőruha-tervezőnek; első díj a düsseldorfi fürdőruhakollekció-vásáron; milánói ipari díj; az American Airlines légitársaság Dallas-díja.
A Gottex számos izraeli díjat nyert: Ipari Díj, Ben-Gurion-díj, Herzl-díj, Maszada-díj, Senkar-életműdíj; az Aranytű Díjat az államelnök felesége, Aura Herzog nyújtotta át Gottlieb Leának.
A szerencse forgandó
1997-ben, amikor felkérték Gottlieb Leát, hogy a függetlenség napi ünnepségen gyújtson fáklyát, már tudta a kegyetlen tényt: a Gottex olyan mértékben eladósodott, hogy a család kénytelen eladni a gyárat.
Mindez azután történt, hogy 1995-ben Ármin elhunyt, és mérhetetlen adósságban hagyta a Gottexet. Leának nagy csapást jelentett férje és élettársa elvesztése, és ez fordulópontot jelentett a Gottex életében is, képtelen volt kivergődni az adósságból, amibe belesüllyedt. A hetvenes-nyolcvanas évek gazdasági válságát ugyan sikerült Árminnak állami támogatással átvészelni, de megváltozott a légkör és a fontossági sorrend is Izraelben, a támogatást várók közül a high-tech cégek a lista élére ugrottak, a textilipar pedig lekerült a listáról. A gazdasági irányítás terhével Lea nem tudott megbirkózni. Az Ármin életében felhalmozódó és rá maradó adósság is azonnali megoldásra várt. Lea kiváló tehetség volt divattervezésben, de minimális üzleti érzéke sem volt, nem boldogult a nehézségekkel, és úgy látszott, a hitelezők nyomására a tel-avivi Dávid-toronyházból, luxusotthonából is kirakják.
Végül Gottlieb Lea tanácsadói és a potenciális vásárlók között közvetítők segítettek, és eladták a gyárat Lev Leviev üzletembernek: az adásvételi szerződés szerint élete végéig a Gottex divattervezője marad.
Három év tervezőmunka után a gyárban, ami már nem volt az övé, megértette, hogy itt az ideje visszalépni, és lemondani a szerződésben engedélyezett feladatról. Miután a gyár, ahogy más gyárak is, nyereségre számított, szűkült az egykori szabad lehetőség, például abban, hogy már nem rendelhetett korlátlan mennyiségben drága anyagokat, nem alkalmazhatott drága technológiákat.
Lánya, Gottfried Judit halála
2002-ben újabb súlyos csapás érte Gottlieb Leát: lánya, Judit, aki az ifjabbak között aktívan részt vett a tervezésben a Gottexben, váratlanul elhunyt.
Újrakezdés – minden esély ellenére
Nyolcvanhárom éves korában Gottlieb Lea szerettei nélkül maradt egy gyárban, amit alapított, de már nem hozzá tartozott. És akkor feléledt teljes erővel az egész életét végigkísérő kemény akaratereje: nem siratta, ami elveszett, hanem belekezdett újra abba, amit mindenkinél jobban tudott, a fürdőruha-tervezésbe.
2004-ben, nyolcvanhat éves korában megtervezte az új fürdőruhát, a Lea Gottlieb divatmárkát – később Lea néven –, ezzel visszatért a kezdetekhez, az ötvenes évekhez, a férjével alapított A. Gottlieb gyárhoz. Az ihlet a mexikói festőművésztől, Frida Kahlótól érkezett, aki fogyatékossága és minden létező akadály ellenére sem hagyta abba a festést. Életvidám festményei és az élénk színek Gottlieb Leában is fölébresztette az alkotókedvet. Otthonában, a nappaliban kezdett dolgozni Sziszi Rosenbaum kíséretében, aki a nyolcvanas évektől Lea jobbkeze volt, majd Roni Gründland, aki évekig a Gottexnél dolgozott, segített az új modell bevezetésében. Amikor Lea egészségi állapota miatt már nem tudott dolgozni, Julia Zisken tervező vette át a helyét, eleinte Leával együtt választotta ki az anyagokat és mintákat, később kézbe vette a tervezést.
Az asszony krizantémmal kiállítás
2013-ban Holonban az iparművészeti múzeum retrospektív kiállításon mutatta be Gottlieb Lea életművét Az asszony krizantémmal címmel (képek). Ekkor már nagyon beteg volt, érzékzavarai voltak, mégis, a gondozója naponta beültette a nappali foteljába, Dior selyemblúzt viselt, és igazgyöngy nyakláncot. Utolsó napjaiban is, betegen és tehetetlenül, ápolói a tel-avivi luxustoronyházban a legnagyobb tisztelettel bántak vele, és nem fordult elő, hogy a nevét az „asszonyom” szó nélkül ejtették volna ki.
A kiállítási anyagot Ayala Raz válogatta, és maga mellé vette egykori tanítványát, Keren Ben-Horint a Senkar főiskoláról (azóta New Yorkban tervező) a források rendezéséhez. A lelkes odaadással végzett előkészületek közben Lea egészségi állapota romlott. Nem érte meg a kiállítás megnyitását. Két hónappal a hivatalos megnyitó előtt elhunyt.
Epilógus
Gottlieb Lea halála után is folytatódott a divattervek keresgélése a kiállításhoz a lakásán. A modellek nem várt helyekről, nemegyszer döbbenetet kifejező kiáltások kíséretében kerültek elő. De a legmegrendítőbb meglepetés a házaspár egykori intim hálószobájában érte a tervek után kutatókat: Lea ágya mellett az éjjeliszekrény fiókjában fehér bőrkötésű, arany betűs kis imakönyve mellett számos, gondosan fehér selyempapírba hajtogatott, az Arany Jeruzsálem kollekcióhoz tartozó tervet találtak.
Ezt a kollekciót 1992-ben mutatták be a németországi Düsseldorfban a fürdőruha és tengerparti viselet kiállításon, ahol Gottlieb Lea a világ legjobb fürdőruha-tervezője díjat nyerte el. Ez a kollekció számára az életét kísérő minden nehézség ellenére a túlélés, a siker jelképe volt. Fontos volt, hogy gondosan őrizze, mert arra emlékeztette, hogy a legkedvesebb kollekcióját Németországban mutatta be, abban az országban, ahol mindent megtettek, hogy családjával együtt elpusztítsák.
Azon az estén Gottlieb Lea táviratot küldött a Gottexnek Izraelbe: ez élete és a Gottex legnagyobb győzelme és pályájának csúcsa. A német közönség felállt, hogy tapssal köszöntse az izraeli divattervezőt, és könnyes szemmel énekelte a kollekció nevét viselő dalt: Arany Jeruzsálem.
Héberből fordította Freireich Sommer Ágnes
Borítókép: Lea Gottlieb – Fotó: Lea Gottlieb Archívum
A magyar kötet megrendelhető:
papírkönyv – Gondolat Kiadó, Írók Boltja
e-könyv – Libri
A könyvbemutató megtekinthető: facebook.com/huilproject
A kötet héber e-könyv változata: e-vrit.co.il
A kötet héber változatának könyvbemutatójáról Frank Peti fényképei: https://www.facebook.com/huilproject
A héber papírkönyv megrendelhető: huilproject2018@gmail.com
Raz Ayala divattörténész, könyvet írt az izraeli öltözködés százéves történetéről. Keren Ben-Horin és Dalit Kimor mellett a Gottlieb Leáról szóló dokumentumfilm társszerzője.