A Hamasznak nem számít a polgári lakosság, ez teljesen evidens. Maga az egész támadás azért volt, hogy kiprovokálja az izraeli válasz-akciót, hisz a Hamasz maga is tudta, hogy saját erőivel Izraelt nem tudja legyőzni, így viszont a kommunikációs háborúban, abban – sajnálatos módon – a Hamasz áll nyerésre. És ezzel kvázi az általuk képviselt palesztin ügy. – Dési János beszélgetése Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensével. (Klubrádió, Esti gyors – 2023.november 20.)
Az elmúlt napokban felmerültek a hírek, hogy a Hamasz esetleges tűzszünetért cserébe fogolycsere jöhetne létre. Ez elképzelhető lenne, látja Ön ennek valamilyen realitását?
Hát, néhány túszt eddig is elengedett a Hamasz „jószándéka” jeleként, – a „jószándék” terrorszervezetről lévén szó nehezen feltételezhető –, viszont az jól látszik, hogy van egy folyamatos közvetítő diplomáciai tevékenység, ami nagyon nehézkes, mert Izrael és a Hamasz egymással nem tárgyal, tehát Izrael tárgyal az Egyesült Államokkal, az Egyesült Államok tárgyal Katarral, Katar tárgyal a Hamasszal, tehát így két közvevítőn keresztül zajlik az egyezkedés. Látható, hogy a Hamasz középvezetése komoly problémában van, míg a felső vezetés törökországi katari és más országok ötcsillagos szállodákból figyeli az eseményeket….
Azért nem lennék nyugodt az ő helyükben sem….
Igen, a Moszad azért utánuk nyúlhat, de az is benne van a történetben, hogy most Izraelnek az hiányzik a legkevésbé, hogy megromoljon a viszonya az iszlám világgal. Tehát itt azt látjuk, hogy a Hamasz a túszokat egy fajta zsarolási alapnak használja – nem tudjuk, mennyien élhetnek még közülük, milyen állapotban vannak. Itt már nemcsak fogolycseréről van szó, hanem arról is szó lehet, hogy esetleg a Hamasz vezérkar egy része távozhat a túszokért cserébe a Gázai övezetből. Ez Izraelnek egyfelől nem feltétlen a célja, másfelől ez mindenképpen hasznos lenne, mert a palesztin lakosságnak nagyon szépen bebizonyítaná, hogy ezek az emberek őket leginkább csak élő pajzsként, és egyszer használatos, feláldozható fogyóeszközként kezelik. Tehát ilyen opció is fennáll. A humanitárius tűzszünet érdekében nagyon nagy nyomás helyezkedik Izraelre, hogy valamit kezdjen a közel kétmillió polgári lakos szenvedésével, mert nem nagyon van víz, nem nagyon van élelmiszer, nincs üzemanyag, tehát áram sincs. Borzasztóak a viszonyok, nem működnek az egészségügyi intézmények, és ez a nemzetközi jog szerint is, a nemzetközi közvélemény szerint is elsősorban Izrael felelőssége. Izrael egy állam szemben a Hamasszal, ami egy terrorszervezet – jó, mondjuk az iszlám világ egy része szabadságharcosoknak tekinti őket –, de sajnos a Hamaszra semmilyen nemzetközi norma nem nagyon vonatkozik, és ha vonatkozna is, a szervezet ezt akkor se tartaná be…
Bocsánat, úgy tűnik, ezzel él vissza a Hamasz. Most, hogy ebben a gázai kórházban elég komoly nyomokat találtak, hogy túszokat odavittek volna, ott tartottak volna. Hogy van egy alagútrendszer alatta, ez már kiderült… Nyilván ez a csapda, erre nem talált Izrael sem megoldást, hogy a Hamaszra nem vonatkozik semmilyen szabály, „minket meg nagyítóval figyel a világ jó része”.
Igen, itt arról is szó van, Izrael sem törekszik arra, hogy megkímélje a palesztin lakosságot, itt mind a két fél brutálisan védi ezt a háborút, itt a Hamasz belevitte Izraelt a saját utcájába. Vagyis az október 7-i támadásban elkövetett irgalmatlan kegyetlenkedések – amit egy hatalmas nagy nemzetközi médiafigyelem kísért –, és ezekkel a borzalmakkal bárki szembesülhetett, többek között az izraeli katonai vezetés, és azok az izraeli katonák, akik a harcokat vívják. Tehát a Hamasz tudatosan vitte be ebbe a dologba Izraelt, amikor minden a kritikusok számára fontos – iskolák, mecsetek, kórházak, menekülttáborok, víztisztító művek – létesítmény mellé-, alá telepítette a szervezetet, ezzel bele is kényszerítette Izraelt abba, hogy polgári lakosságot bántson, úgymond másodlagos károkozásként. Vagyis nem a civil lakosság a célpont, de annyira sűrűn lakott a terület, és úgy vannak a Hamasz dolgai elhelyezve, hogy mindenképpen civil áldozatokkal járnak a támadások. Most már jóval több mint 11 ezer halottról beszélünk, jóval több mint 4000 gyerekről, aki ezekben a harcokban meghaltak, és a világ közvéleménye is eléggé szelektív emlékezetű. Az október 7-i események már több mint másfél hónapja történtek, a napi több száz palesztin halott pedig a nemzetközi média minden csatornáján a világ minden részére eljut, és ez folyamatosan növeli az Izrael ellenes hangokat. És Izrael leghűségesebb szövetségesei, a nyugati államok arra próbálják rávenni Tel-Avivot, hogy legyen szíves egy picit mérsékelje a polgári lakosság áldozatait, lássa el a polgári lakosságot az általa birtokba vett területeken. És látható, hogy az Izrael által már megtisztított részeken sem nagyon van ellátva a még ott maradt polgári lakosság. Holott elvileg azt a területet már megtiszították a Hamasztól, és a nemzetközi jog szerint Izraelnek, mint a „megszállónak” kutya kötelessége gondoskodni a polgári lakosságról.
Igen, csak az lehet, hogy Jeruzsálemből ez úgy látszik, mintha szánt szándékkal vetnék oda ezeknek a palesztinoknak az életét, akik – persze – ugyanúgy életek, csak ez – lehet cinikusan így mondani – „jól mutat” a nemzetközi sajtóban…, nem számít.
Nem számít, a Hamasznak nem számít a polgári lakosság, ez teljesen evidens. Maga az egész támadás azért volt, hogy kiprovokálja az izraeli válasz-akciót, hisz a Hamasz maga is tudta, hogy saját erőivel Izraelt nem tudja legyőzni, így viszont a kommunikációs háborúban, abban – sajnálatos módon – a Hamasz áll nyerésre. És ezzel kvázi az általuk képviselt palesztin ügy. Tehát a nemzetközi közösség újra a palesztinokról beszél, a palesztin államiság kérdéséről, amit Izrael rettenetesen el akar kerülni. Izrael nem szeretne palesztin államot, a palesztinoknak meg azért egy eléggé jogos igényük, hogy legyen egy saját államuk. Erre egy ENSZ határozat is született, amit az arabok sem tartottak be az első arab-izraeli háborúban, és az izraeliek sem, és erről legkevésbé a palesztinok tehetnek.
Mindig a nép az áldozat, aki viszonylag keveset tehet róla. Éppen most írja Jerusalem Post online, hogy miközben mi most beszélgetünk, újra komoly légtámadás éri Izrael középső részét.
Köszönöm a beszélgetést.
A Vélemény rovatban megjelenő cikkek nem mindig tükrözik a szerkesztőség álláspontját vagy véleményét.
