Noa Menhaim egy olyan országos projektet kezdeményezett, amely összeköti az evakuáltakat, akiknek hiányoznak a hátrahagyott könyveik, azokkal, akik készek adományozni saját könyvespolcukról. “A legjobban az lepett meg, mikor a csillagászatról szóló non-fiction könyveket kértek – mondja. – Az én szememben ez a legszélsőségesebb menekülés, ami létezik: elszakadni a Földtől.” – Yael Gerti írása a Ynet-en
“A könyvek nemcsak vigaszt vagy menekülést nyújthatnak, hanem reményt is – ez talán a legértékesebb erőforrás ebben a pillanatban” – jelenti ki Noa Menhaim, aki a projektet kezdeményezte, hogy összekösse a Gázai övezet környékéről és az északi határról evakuáltakat, akiknek hiányoznak a hátrahagyott fontos könyvek, olyan emberekkel, akik készek átadni azokat saját könyvespolcukról.
Menhaim (49) a könyvszakma ismert alakja: szerkesztő, kultúrakutató és a Kinneret Zmora Dvir Kiadó héber irodalom osztályának vezetője. A “Boldog befejezés – Ne hagyjuk hátra a könyveket” elnevezésű projekt ötlete akkor született meg, amikor egy kollégájától, akinek nagyszüleit evakuálták Beeri kibucból egy holt-tengeri szállodába, hallott a kitelepítettek által keresett könyvek listájáról. “Tudja, hogy nagy könyvtáram van, és megkérdezte, megvan-e nekem néhány a kért könyvek közül – emlékszik vissza Menhaim. – Valóban volt hét könyv, melyet elő tudtam húzni, néhányat nem is olyan könnyen… Miután átadtam neki őket, arra gondoltam, hogy biztos sokkal több evakuált keres könyvet, vagy mert félbehagyta, vagy mert az adott könyv bátoríthat vagy vigaszt nyújthat ezekben a nehéz napokban.”
A „Könyvek?” Facebook-csoport adminisztrátoraihoz fordult, akik a segítségére siettek. Ötletbörze után digitális kérdőívet készítettek a könyveket keresőknek, és külön Excel táblázatot a kért könyvek címével és a jelentkezők tartózkodási helyével. Az ország minden régiójában kineveztek egy-egy koordinátort, és a jelen pillanatban már mintegy száz, nehezen beszerezhető könyv szerepel a listán. “Bátorítjuk a könyv közvetlen kézbesítését azoknak, akik kérték – mondja Menhaim. – Ha kiveszel egy szívednek kedves könyvet a könyvtáradból, és átadod valakinek, akinek szüksége van rá, annak értéke van. Az egyik könyvbe, amit átadtam, még dedikációt is írtam.”
Felismer-e közös vonásokat a kitelepítettek által kért könyvekben?
„Jó néhány spirituális-filozófiai könyv szerepel, mint például a „Mégis mondj igent az életre!”, fantasy könyvek, romantikus regények és történelemkönyvek, olyan dolgok, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy elszakadjanak az itt és mosttól, ami nagyon is érthető. A legjobban a csillagászatról szóló non-fiction könyvek iránti kérés lepett meg, ami véleményem szerint a legszélsőségesebb menekülés, ami csak elképzelhető: elszakadni a Földtől.”
Ha ne adj isten elszakítanának az otthonodtól, milyen könyvet kérnél?
“Ez egy nehéz kérdés. Azt hiszem, én Ursula Le Guin Földtenger varázslóját kérném. Ez egy fantasy könyv, amit fiatalkoromban olvastam, és időről időre újraolvasom. Egyébként a párom és a gyerek is szereti, így egy könyv áráért mindhárman élvezhetjük.”
Bar Hefetz Nirim kibucból a következőt keresi:
A világok teremtője sorozat, Philip José Farmer (Am Oved)
„Október 7-én a biztonsági szobában voltam a kibucban a párommal és a húgommal. A készenléti egységnek és sok szerencsének köszönhetően megmenekültünk.”
Miért kérted ezt a sorozatot?
„A szoba, amelyben voltunk, a tinédzser lányom szobája. Az ágyon ott volt a Világok Teremtőjének egy régi, szakadt példánya, amit odaadtam neki elolvasni. Ez az egyik legötletesebb és legszebb fantasy könyv, amit ismerek. A biztonsági szobában eltöltött hosszú órák alatt a húgommal azon siránkoztunk, hogy évek óta nem találtuk meg a két folytatását, és most semmire nincs nagyobb szüksége az elmének és a szívnek, mint egy menekülésre az ókori Görögország szexi nimfáinak világába. Már megvan a „Privát Univerzum”, hiányzik a „Világok teremtője” és a „Teremtés kapuja”.
Limor Livne Jad Mordechaiból a következőt keresi:
Az optimista ház, Shirley Avnon-Kraizel (saját kiadás)
„Október 7-én körülbelül harminc terrorista érkezett a kibucunkba, de két csodának köszönhetően megmenekültünk: a hozzánk dél felől legközelebbi település, Netiv Haaszara biztonsági felelőse odajött a kibuc kapujához, miután már rálőttek, és bekiabált a bejáratnál álló határőröknek, hogy motoros terroristák közelednek a kibuchoz, ami segített a harcosoknak az elpusztításukban. A harchoz csatlakoztak a Jamam (terrorelhárítás) emberei is, akik mintha az égből pottyantak volna oda, és amúgy azért jöttek, hogy elkísérjék az Erez ellenőrzőpont biztonsági felelősét. Hosszú órákig voltunk bezárva a házba anélkül, hogy tudtuk volna, mi történik a környéken, mert a kommunikáció megszűnt. Amikor felhívtam a sógornőmet Beeri kibucban, kiderült, hogy a szekrényben van egy késsel, mert a terroristák kint mászkálnak. Amikor el lehetett menekülni, a húgom raananai házába mentünk, és onnan egy szállodába Haderán. Később kiderült, hogy elvesztettünk a csatában egy Maglan-harcost, aki nálunk bérelt szobát, Itai Morenót.
Miért kérted éppen ezt a könyvet?
“Belsőépítész és kulturális vállalkozó vagyok, megvettem a könyvet, és nem volt időm elolvasni, de meghívtam Shirleyt, a könyv szerzőjét, hogy tartson előadást a kibucunkban. Egy jó barátnőm látta a könyvet nálam, és megkérdezte: “Miért nem vettél nekem is egy példányt?”, ezért odaadtam neki az enyémet, és azt mondtam magamnak, hogy szerzek egy új példányt, amikor Shirley eljön hozzánk előadást tartani. Mostanra világossá vált, hogy nem megyünk haza a közeljövőben, ezért úgy döntöttem, egy kicsit átrendezem a szállodai szobát, hogy kellemesebb legyen, hogy kevésbé érződjön szállodának, és közben eszembe jutott a könyv.”
Merav Naszi King Beeriből a következőket keresi:
A döntés, Dr. Edith Eva Eger (Matar)
“Október 7-én otthon voltam a férjemmel. A terroristák megpróbálták kinyitni a biztonsági szoba vasablakát és -ajtaját, és amikor nem sikerült, felgyújtották a házat, miközben a biztonsági szobában voltunk. 12 óra elteltével mentettek ki minket az ablakon keresztül.”
Miért kérted éppen ezt a könyvet?
“Ez az utolsó könyv, amit az előző életem elrablása előtt olvastam. Szükségem volt egy horgonyra, hogy emlékeztessen arra, ki vagyok, ezért választottam. Megdöbbentett a szerző ereje a holokauszt poklából kikerülve. Igaz, hogy én csak egy töredékét éltem át ennek, de nagyon keresem ezeket az erősségeket. Megvolt a szerző másik könyve is, az Ajándék, amit még nem volt időm elolvasni. Az éjjeliszekrényen volt, és elégett az egész házzal együtt.”
Shlomit Vigdar Jad Mordechaiból keresi:
Linwood Barclay bármely könyve (Modan)
“Október 7-én a férjem, én és három gyermekünk a sziréna hangjára ébredtünk, és azt gondoltuk, hogy ez tévedés. Bekapcsoltuk a tévét, és láttuk, hogy valódi. A háborús szobából érkező üzenetekben parancsot kaptunk, hogy maradjunk a házban, és zárjuk be az ablakokat. Lövéseket hallottunk a közelben, ezért beültünk a biztonság szobába és vártunk. Leállt az internet, nem volt térerő. Délután négy körül kopogtattak az ajtón, és azt mondták, ki tudunk menekülni. Elvittünk pár dolgot és elmentünk anyósomhoz Askelonba. Másnap a kibuc értesített minket, hogy evakuálnak egy hotelbe Haderán, és azóta itt vagyunk.”
Miért ezeket a könyveket kérted?
“Amikor a legidősebb lányommal voltam szülési szabadságon, elkezdtem olvasni Barclay könyveit, és nagyon megszerettem őket. Több könyve is megvolt, és fogalmam sincs, milyen állapotban vannak, mert a házunkban felrobbant egy füstbomba, és mindent feketére festett. Elmentem egy könyvesboltba Haderán, hogy újra megvegyem a könyveit, de nem sikerült megszereznem őket.”
Efrat Lobel Netiv Haaszarából a következőt keresi:
Jó kezeidben vagy, Yael Calo Mor (saját kiadás)
„Amikor beindultak a riasztások, bementem a szüleim biztonsági szobájába, ami az alagsorban van, és egyáltalán nem láttuk, mi történik odakint. A terroristák lekapcsolták a vizet és az áramot, internet hol volt, hol nem. Nem volt könnyű. Mindent megtettem, hogy túléljem és ne törjek össze. Az tartotta bennem a lelket, hogy a fiam nincs velem, és nem éli át mindezt, valamint a szüleim iránti aggodalom. Csak a biztonsági szobában töltött 28 óra után hagyta jóvá a katonaság, hogy kimenjünk, és akkor tudtam meg, hogy a barátaimat és a szüleim barátait megölték. Nagyon szomorú, felfoghatatlan. Azóta a fiammal vagyok, mindent megteszek érte, és próbálom folytatni fotós és közösségi média menedzseri munkámat. Édesapám a Barzilai Kórház sürgősségi osztályának vezetőjeként dolgozik, édesanyám pedig 92 éves nagymamámról gondoskodik Askelonban, aki a tévé előtt állva kiabálja: „Mik ezek a számok? Hogy lehet ez, ez a holokauszt? Azon már túlvagyunk!”
Miért kérted épp ezt a könyvet?
“A háború előtti utolsó héten vettem magamnak, és nagyon vártam, hogy elolvashassam. Inspirálónak tűnt, ami erőt ad bonyolult életutamhoz. A háború előtti este nyitottam ki, elolvastam az első három sort és lecsukódott a szemem. Becsuktam a könyvet és lefeküdtem aludni. Reggel fél hétkor elkezdődött az ágyúzás és a könyv hátramaradt. Amikor hallottam a kitelepítettek könyvprojektjéről, eszembe jutott ez a könyv, ami az előző pillanatot képviseli.”
Gal Hadad Szderotból a következőt keresi:
A nyuszi meghallgatott, Cori Doerrfeld (Tchelet)
„A szűnni nem akaró riasztások miatt az egész család bezárkózott a biztonsági szobába. Vallásosak vagyunk, és először nem tudtuk, mi történik. Nem volt más választásunk, bekapcsoltuk a tévét és a telefonokat, és megtudtuk, hogy a déli régióba sok terrorista hatolt be. Pánikba estem, és nem tudtam abbahagyni a sírást. Halálra féltettem a gyerekeimet, és már elképzeltem a legrosszabbat. 38 hetes terhes voltam, és a stressz miatt úgy éreztem, hogy mindjárt szülni fogok. A férjem próbált megnyugtatni, amennyire csak lehetett. Azóta Herzliába költöztünk, és hála Istennek, itt szültem.”
Miért kérted épp ezt a könyvet?
“A háború kitörése óta aggódom a jövő miatt: Hogyan térjek vissza a városba? Hogyan küldjem a gyerekeimet óvodába? Rengeteg kérdés, amire nincs válaszom. Ez a könyv elsősorban az tanítja meg, hogy hallgassunk a gyerekekre, mert különösen stresszes helyzetekben nem adunk lehetőséget a gyerekeinknek, hogy kifejezhessék magukat. A könyv arra is rávilágít, mennyire fontos, hogy a gyereknek teret adjunk a dolgok kibeszéléséhez, hogy tudja, hogy ott vagyunk, meghallgatjuk és megöleljük.”
Yael Szegal Netiv Haaszarából a következő könyvet keresi:
Lelkünk útja, dr. Michael Newton (Or Am)
“Ez egy olyan könyv, amely megváltoztatta az életem. Mielőtt elolvastam, nagyon féltem a haláltól. Amikor elolvastam, megértettem az élet lényegét, az életutat, amelyért jöttünk. Tapasztalni, fejlődni, tanulni. Utána a halál már nem ijesztett meg.”
Címkép: Noa Menhaim – Fotó: Yanai Yehiel
Héberből fordította Sebő Anna
