Hogy mi történik az ENSZ-ben, az egyre apróbetűsebb hír. Fel sem kapom rá a fejemet: elítélték, felszólították Izraelt a sóhivatal “diplomatái”, blablabla.
Tegnap éppen újabb tűzszünetre.
Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a közgyűlés előtt módosítani akarta az indítványt. Kijelentette, hogy Washington „egyetért azzal, hogy a gázai humanitárius helyzet súlyos… és hogy a civileket a nemzetközi humanitárius joggal kell védeni”, de felszólította a nemzeteket, hogy támogassák a határozat módosítását úgy, hogy az ítelje el a Hamaszt. A módosító javaslat nem ment át.
Akkor miről beszélünk?
Innentől komolytalan kishír, hogy miért veszik fel a fizetésüket az Egyesült Nemzetek képviselői.
Attól sem ver hevesebben a szívem, hogy Magyarország ki mellett áll éppen ezekben a bolhacirkuszi parádékban. Mikronézia sem érdekelt soha.
Magyar barátaimat, akik a korábbi szavazásokon az Izrael mellett szavazó Orbán-diplomáciát szokták dícsérni ezért a hős lépésért azzal szoktam lehűteni, hogy ebben a bohóckodásban semmit nem számít, hogy valamelyik törpeállam mikor teszi fel a kezét. Orbánnak ez nem kerül semmibe. Ráadásul megjósoltam, hogy ezt a kiállást Orbán moszkvai gazdája nem fogja sokáig tűrni.
Így is lett. A keddi szavazáson Magyarország már nem szavazott Izraellel.
Szerda reggel van, a magyar sajtóban eddig megjelent rövidhírekben megemlítik ugyan az ENSZ szavazást, de Orbán új tánclépését egy szóval sem említik.
Még alszanak egyet rá, addig elkészül a magyar magyarázkodás, ahogy minden más sunyi lépés után eddig.
Ezt várom éppen.
A hivatalos közleményekben még nem szerepel a 23 ország listája, amelyek tartózkodtak a szavazástól (bár megemlítik, hogy Anglia és Németország közöttük van), ez még ad egy pár órányi reményt azoknak akik az “Izrael-barát-Orbán” illuzióban ringatóznak.
Közben frissültek a jelentések: Magyarország, a Marshall-szigetek és Tonga, akik korábban Izrael mellett álltak, most tartózkodtak a szavazástól…
Színház- és filmrendező, díszlet-tervező. Tanult szakmák szerint: fotográfus, dramaturg. 16 év gyermekkor, 40 év színház, 30 év film és televízió, 5 év újságírás, 14 év tanítás, mégsem vagyok 105 éves!
2015 óta élek Izraelben…
