Az izraeli legfelsőbb bíróság a következő választások utáni időszakra halasztotta a mindenkori miniszterelnök lemondatását megnehezítő alaptörvény-módosítás hatályba lépését szerda este nyilvánosságra hozott ítéletében.
Az alkotmánybíróságként is működő grémium egy hozzá benyújtott petíció nyomán hozott határozatot, ugyanis az izraeli törvények szerint bárki jogorvoslatot kérhet az új törvények vagy törvénymódosítások ellen a legfelsőbb bíróságon. A határozatot hat bíró támogatta öt ellenében.
Az alaptörvény márciusi módosítása megvédte volna Benjamin Netanjahu miniszterelnököt attól, hogy a főügyész vagy maga a legfelsőbb bíróság elrendelhesse távozását hivatalából, de a változtatás csak a következő általános választások után megalakuló izraeli parlament idején léphet hatályba.
A bíróság indoklásában kifejtette, hogy az akadályoztatási vagy cselekvőképtelenné nyilvánítási törvénymódosítás „egyértelműen személyre szabott” volt, és ezért a kneszet helytelenül használta hatáskörét, amikor elfogadta a törvénymódosítást.
A kormányzó koalíció a módosítással megpróbálta megakadályozni, hogy a főügyész kinyilvánítsa Benjamin Netanjahu miniszterelnök összeférhetetlenségét az ellene jelenleg is folyó bűnvádi eljárás miatt, és ezért lemondásra kötelezze, ha a vitatott, a jogrendet és a bíróságokat átalakító jogszabályokkal foglalkozik. A törvénymódosítás bírálói azzal érveltek, hogy az igazságszolgáltatás átalakítása hatással lehet a Netanjahu elleni perre, ami összeférhetetlenséget jelent hivatalával.
A jogrendet átalakító törvények ellen január óta egészen a Hamasz októberi terrortámadásáig heti rendszerességgel százezres tömegtüntetéseken tiltakoztak Izraelben a változtatás ellenzői.
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
