Az izraeli közvélemény jobbra tolódását érintő becslések ellenére egy felmérésben a résztvevők 51%-a azt válaszolta, hogy támogatna egy olyan megállapodást, amely magában foglalja az elhurcoltak szabadon engedését, egy demilitarizált palesztin állam létrehozását és a normalizációt Szaúd-Arábiával. Külföldi diplomata: “Meg kell mutatnunk az izraelieknek, hogy van remény a rendezésre.”
Jonathan Lis írása a Haaretzben
A Gázai övezeti háború utáni megoldás kérdéséről folyó viták fényében a nemzetközi közösség attól tart, hogy a Hamasz október 7-i támadását követően a jobbra tolódó izraeli közvélemény ellenzi majd a kétállami megoldást. Egy új felmérés azonban azt mutatja, hogy az izraeli közvélemény igenis támogathat egy olyan megállapodást, amely magában foglalja egy palesztin állam létrehozását.
Benjamin Netanyahu miniszterelnök tegnap (vasárnap) megismételte álláspontját, miszerint a háború után Izraelnek kell ellenőriznie a biztonságot “a Jordántól nyugatra minden területen”, beleértve a Gázai övezetet is. “Az én kitartó ellenkezésem volt az, ami évekig megakadályozta egy palesztin állam létrehozását, amely egzisztenciális veszélyt jelentett volna Izraelre. Amíg én vagyok a miniszterelnök, továbbra is határozottan kitartok emellett” – tette hozzá. Azt követően mondta ezt, hogy az elmúlt két nap folyamán próbálta magyarázni azt a kijelentését, ami a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott megbeszélésén nem zárta ki a palesztin állam létrehozását.
A háború utáni rendezés kérdésével kapcsolatos, egyre intenzívebb közbeszéd ellentétes nyomás alá helyezi Netanyahut. Az elmúlt napokban Biden és a nemzetközi közösség más tagjai fokozták a nyilvános erőfeszítéseiket a palesztin állam létrehozása folyamatának előmozdítása érdekében. A Financial Times tegnap arról számolt be, hogy az Európai Unió külügyminiszterei megvitatják Netanyahu palesztin állammal szembeni elutasításának következményeit, az Unió egyik tisztviselője pedig azt mondta az újságnak, hogy a miniszterek megvitatják Izrael pozitív és negatív ösztönzőit. A Netanyahu-féle jobboldali koalíció tagjai viszont már világossá tették, hogy ellenezni fogják a lépést. A koalíció túlélése kritikus feltétele annak, hogy a miniszterelnök pozíciójában maradhasson, annak ellenére, hogy felelősség terheli a Hamasz-támadást megelőző mulasztásokért.
Az elmúlt hetekben politikai berkekben úgy becsülték, hogy az izraeli közvélemény október 7-e után jobbra tolódott, és nehezen fogja elfogadni a rendezésre irányuló nyomást. Ezen becslések szerint a közvélemény a Hamasz által elért újabb eredményként tekinthet (Gázában is) a palesztin állam létrehozására irányuló tárgyalásokra. Netanyahu környezetében volt olyan is, aki óva intett attól a lehetőségtől, hogy a jelenlegi háború “palesztin függetlenségi háborúként” égjen bele a történelmi tudatba.
Egy külföldi diplomata, aki jól ismeri a nemzetközi közösség háború utáni fenntartható regionális rendezésre irányuló erőfeszítéseit, úgy vélte, hogy az izraeli közvélemény megnehezíti egy ilyen megállapodás előmozdítását. “Az a benyomásunk, hogy az izraeli közvélemény elvesztette a palesztinokkal való megállapodásba vetett hitét, ezért bátorítanunk kell, és meg kell mutatnunk, hogy van remény az ilyen lépésekre” – mondta.
A diplomata szerint a palesztin állam létrehozását össze lehet kötni az Izrael és Szaúd-Arábia közötti normalizációs megállapodással. “Szaúd-Arábia már világossá tette, hogy nem folytatja a rendezést Izraellel anélkül, hogy a palesztinokkal jelentős előrelépés lenne, de nem követelte meg ennek feltételéül a palesztin állam létrehozását” – magyarázta. “Biden elnöknek korlátozott idő áll rendelkezésére, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzon. Jelentős politikai eredményre van szüksége a Közel-Keleten a választási kampányában. Ha lehetséges Szaúd-Arábiát egy rendezésre rávenni, cserébe azért, hogy Izrael komolyan hajlandó legyen megvitatni a palesztin állam lehetőségét, az eredménynek tekinthető.
A közvélemény jobbra tolódására vonatkozó becslések ellenére egy 500 fős reprezentatív mintán végzett új felmérés azt mutatja, hogy a közvélemény támogathatja egy demilitarizált palesztin állam létrehozását annak a megállapodásnak a részeként, amely magában foglalja az elraboltak elengedését és a Szaúd-Arábiával való normalizálást. A Mano Geva által vezetett Midgam intézet a Genfi Kezdeményezés számára végzett felmérése szerint a teljes izraeli közvélemény 51,3 százaléka támogatna egy, az Egyesült Államok által támogatott megállapodást, amely magában foglalná az elhurcoltak szabadon engedését, egy demilitarizált palesztin állam létrehozását a Nyugati Partvidéken és a Gázai övezetben, valamint az Izrael és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok normalizálását. 28,9 százalék ellenezne egy ilyen megállapodást és 19,8 nem tudott dönteni.
Közvélemény-kutatás: Támogatja azt a megállapodást, amely magában foglalja az elraboltak hazahozatalát, egy demilitarizált palesztin állam létrehozását és a normalizációt Szaúd-Arábiával?
- támogatja – 51,1 %
- ellenzi – 28,9 %
- nem tudja – 19,8 %
Forrás: Mano Geva vezette Midgam MR
A válaszadókat arról is kérdezték, milyen helyzetet szeretnének három év múlva a Gázai övezetben. 50,5% azt válaszolta, hogy előnyben részesítené azt a helyzetet, amikor az IDF katonák nem tartózkodnak a Gázai övezetben, míg 32% szívesebben látná az IDF jelenlétét a Gázai övezetben, míg 17,5% nem tudja. A felmérésben résztvevőktől azt is megkérdezték, hogy változott-e hozzáállásuk október 7-e óta az Egyesült Államokhoz, és ha igen, hogyan. Körülbelül 65% fejezte ki pozitív hozzáállását az Egyesült Államok iránt október 7-e óta. A válaszadók 38,2%-a azt válaszolta, hogy az USA-hoz való hozzáállása nem változott és továbbra is jó, 26,3% azt, hogy az USA-hoz való hozzáállása jó irányba változott, 17,1% pedig azt, hogy rosszabb lett.
A Genfi Kezdeményezés vezérigazgatója, Gadi Baltiansky a felmérés eredményeit egyértelmű bizonyítéknak látja arra, hogy lehetséges előrelépés a kérdésben. “Cserébe a regionális biztonságért és az elraboltak hazahozataláért az izraeli közvélemény kész elfogadni egy demilitarizált palesztin államot. Izraelnek Biden elnöknek kell igent mondania, nem pedig Smotrich és Ben-Gvir minisztereknek.”
Héberről fordította frankpeti
