a galaxis leghitványabb söpredéke

díszes társaság hemzseg
a jeruzsálemi főpályaudvar
egyik kávézójában
olyan
amilyet rejtő jenő
álmodhatott volna oda
ha nem halt volna meg
nyolcvanegy évvel ezelőtt
a szovjet és a magyar hadseregek
don kanyar-béli találkozása idején

a kávézó
de igazából
az egész főpályaudvar
sokkal haredibb
(ortodoxabb)
a szokásosnál
a háború miatt
igazoltan távolmaradó
külföldi turisták hiányában

haredi city
harediland
ez itt most
kérem szépen

a férfiak
gyűrött és foltos
fekete öltönyeikben
fehér ingeik alól kilógó cicesszel
(imarojtokkal)
fekete kipákban vagy kalapokban
a nők
minden bőrfelületet eltakaró
a szocreál barna
és a szocreál okkersárga közötti
mind az öt árnyalatban
pompázó ruháikban
fejükön parókákkal
vagy parókákkal és kendőkkel

a kávézóban
ahol barukh és judit ül
két ilyen parókás haredi nő lép a pulthoz

az egyikük ráteszi a kezét
a pulton díszelgő
hatalmas leveses kondérra
ami mellett felirat hirdeti büszkén:

PARADICSOMLEVES

a haredi nő
nem néz a feliratra
na majd pont azzal fogja
fárasztani a szemét!
még mit nem!
inkább beüvölt a konyhába:

ez milyen leves???

a konyhából
egy fiatal
nem bináris pultos lép elő
fülében fülbevalóval
se nem fiús
se nem lányos
szelíd mosollyal
finom vonású arcán

ez milyen leves???

kérdezi újra a haredi nő
és ránéz a pultosra
és látja
mert nem hülye
hogy annak nemi hovatartozása
nem kompatibilis a tórában található
férfiakra és nőkre osztott világgal
de a továbbiakban
egyáltalán nem érdekli a dolog
mert van neki otthon
saját tizennégy gyereke
akiket fel kell nevelnie
és ki kell házasítania
és hálistennek
ezt a se-fiú-se-lányt
majd az ő
saját szülei házasítják ki
vagy nem
neki
mármint
a haredi nőnek
se energiája
se ideje nincs
azon rugózni
hogy kicsoda ő
vagy micsoda

paradicsomleves

válaszolja a nem bináris pultos
készségésen
semmilyen megjegyzést
nem téve arra vonatkozólag
hogy a kondér mellett felirat hirdeti
a szóban forgó információt
hiszen nem azért kapja a fizetését
hogy okosabb legyen a vevőknél
hanem azért
hogy eladja nekik azt
amit azok venni akarnak

ekkor egy koldusnő
szólítja meg barukot
jogos jussát követelve tőle
(ugyanis adakozni nem jófejség
hanem kötelesség
a zsidó vallási törvények szerint
és a koldulás ugyanolyan szakma
mint a többi)
a koldusnő feltűnő sminket visel
talán a verseny miatt
talán így akar kiragyogni
a konkurencia közül

barukh
ahelyett
hogy levegőnek nézné a koldusnőt
vagy nyelvével csettintve utasítaná el
mint minden rendes izraeli
(akik ugyan tudják
hogy adakozni nem jófejség
hanem kötelesség
de akik azért mégsem szentek egészen)
szóval
barukh ehelyett
hosszú magyarázkodásba kezd arról
hogy sajnos nincs nála készpénz
és ezzel rögtön el is árulja magát
és azt
hogy túl sok időt töltött európában
és a koldusnő
barukh ügyefogyottságát kihasználva
azonnal lecsap rá
hogy ha nincs készpénz
akkor kártyát is elfogad

hiába
ez nem
a lehel piac

közben
a kávézóban hemzsegő haredik között
a pulthoz paszírozza magát
egy hátizsákos hippi
akinek a lábáról
még a februári jeruzsálemben
sem rohad le a teva-szandál
aztán egy egyenruhás katonalány
szoknyában
vállán gépfegyverrel
meg két arab nő
akik fittyet hánynak arra
hogy a nyugati pro-palesztin
és bds mozgalmak szerint
olyan elnyomattatásban van részük
mint a fekete afrikaiaknak volt
a dél-afrikai apartheidben
és végtelen elnyomottságukban
még azt is elmulasztják
figyelembe venni
hogy az észak-amerikai egyetemek
felvilágosult diákjai szerint
nekik
araboknak
arab nőknek
a háború miatt
most még a szokásosnál is
jobban meg kell hunyászkodniuk
a cionista izraelben
így aztán
mit sem tudva arról
hogy hogyan kellene viselkedniük
ők
inkább
trécselnek
hangosan
arabul
a sorban mögöttük álló
horgolt kipás telepes előtt
aki gépfegyverrel a vállán
és birkatürelemmel várja
hogy sorra kerüljön végre
és megvehesse a barátnőjének
azt a rohadt rugelach-ot

a pult túloldalán
a szelíd nem bináris mellett
egy szemüveges askenáz okostojás
és egy nagyhangú
és elbűvölő mosolyú marokkói is
szorgoskodik már
az utóbbinak kilóg a fél segge a gatyájából
ami ugyanúgy nem kelt feltűnést itt
ahogy az arab nők
arab nyelvű trécselése sem

ezek mind-mind
természetes tereptárgyai
a nyugat-ázsiai tájnak

ahogy ezen a reggelen
barukh és judit is
akik miután hajnali háromkor
leszálltak tel avivban
és három órát töltöttek a reptéren
az első jeruzsálemi vonat indulásáig
most itt próbálják meg
rendezni a soraikat
két kávé
egy tonhalas szendvics
és egy szabich felett

barukh arra gondol
hogy igazán nem is csoda
hogy a nyugati pro-palesztinok
annyira gyűlölik az izraelieket

hiszen
mos eisley ez
a galaxis leghitványabb söpredéke

káosz
kultursokk
mindenkinek
aki rendet akar
egyszerűséget
és egy jól látható
választóvonalat
helyes és helytelen
jók és rosszak között

rejtő jenő népe
csak addig vicces
a rendre éhes
egyszeri európai számára
amíg egy könyv lapjain olvashat róluk

a valóságban
érthetetlen
elviselhetetlen
elfogadhatatlan

a nyugati felvilágosultak
nem akarnak tudni
sem a palesztinok
sem az izraeliek
sem a háború
nüanszairól

a hamasz által használt
észak-koreai rakétákról
kínai algoritmusokról
orosz hekkerekről
és iráni pénzről

nem akarnak tudni
izrael arab nemzetiségű állampolgárairól
akik éppen annyian vannak
mint a gázaiak
és akik részben
ugyanolyan muszlimok
mint a hamaszosok
de akiket a hamaszosok mégis
ugyanúgy mészárolnak le
mintha zsidók volnának
és akik részben
ugyanolyan keresztények
mint a nyugati pro-palesztinok
és bds-esek
és akiket a bds-esek mégis
ugyanúgy bojkottálnak
mintha zsidók volnának

a nyugati felvilágosultak
nem akarnak tudni
az izraelben élő muszlim fotómodellről
akit a családja csak azért nem fejezett le
amikor istentelen szakmát választott
mert a cionista izrael törvényei
megvédték a fundamentalista önbíráskodástól

nem akarnak tudni
a beduin maffiózókról sem
akik hétköznap
megkéselnek bárkit
etnikai hovatartozástól függetlenül
de akik ebben a háborúban
az izraeli cionisták oldalán harcolnak
mert a hamaszosokat nem érdekli
hogy a beduinok
ugyanolyan fundamentalista muszlimok
mint ők
mint a hamaszosok
ha szembe találják magukat velük
őket is lemészárolják

nem akarnak tudni
a gázai gyerekek haláláról
akiket a hámász kényszerített a föld alá
hogy az életük kockáztatásával
építsenek alagutakat nekik
a felnőtt terroristáknak

nem akarnak tudni
az egymás torkának eső zsidókról sem
akik
csodák csodája!
nem egyformán gondolkodnak
a háborúról
a palesztinokról
és izraelről

és nem akarnak tudni
a palesztin-zsidó összefogásokról sem
amik azért jönnek létre
hogy maguk teremtsék meg
az egymás mellett létezés kereteit

nem akarnak tudni
és nem akarnak tanulni
mert ezek a történetek
ezek a sorsok
ezek az életek
szétfeszítik
a jók és rosszak harcáról mesélő
tömeggyilkos zsidókról
és ártatlan palesztinokról szóló
narratívák kereteit

és
ha már itt tartunk
nem akarnak tudni
erről a nyomorult kávézóról sem
itt a jeruzsálemi főpályaudvaron
ahol queer és hetero
fundamentalista és szekuláris
arab és zsidó
egyszerre fogyasztja el a reggelijét
viszonylagos békében
ha eltekintünk a tolakodástól

nem akarnak tudni róla
mert nem elhelyezhető
egy walt disney rajzfilm
szofisztikáltságát is alulmúló
világnézeti skálán

barukh a sült padlizsánt rágja
és közben arra gondol
hogy a világ
és izrael
és ez a háború
annyira bonyolult
és annyira sok szereplős
hogy azok a nem-muszlimok
és nem-palesztinok
akik ma
odakint
a világban
azt állítják magukról
hogy pro-palesztinok
vagy nincsenek tudatában annak
hogy mennyire alul–informáltak
vagy nincsenek tudatában annak
hogy milyen mélyen vágynak arra
hogy engedélyt kaphassanak
az önfeledt gyűlölködésre

pro-palesztinnek lenni
egy kína és oroszország és irán
által szponzorált hamasz
és egy észak-amerikai
messianisztikus keresztények
által szponzorált izraeli szélsőjobb
között dúló háborúban
nem jelent semmit

nincsen semmi értelme

tanulni tunya
gondolkodni léha
együttérezni rest kibicek
életveszélyes pótcselekvése

barukh
mos eisley költője
magába szívja
a kávézó káoszát
és egyszerre érzi a gyűlöletet
ami izrael törzseit összetartja
és a gravitációt
ami a törzsek tagjait húzza
egymás felé
majd felnéz a plafonra
és megpróbálja felidézni
hogy mit is válaszolt
örökkévalócska
mózesnek
a szináj-hegyen
miután negyven nap koplalás
és szomjazás után
mózes meg merte jegyezni
hogy nem mindent ért abból
amit örökkévalócska diktált neki:

drágám!
ki ígérte
hogy elsőre
érteni fogod???
ki ígérte
hogy valaha
érteni fogod???

barukh

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.