A háborúban született dalok sorozat harmadik darabja összegzés szeretett volna lenni, de mindig előkerül egy új történet, születik egy-egy újabb dal, egy új, személyes nézőpontból. Úgy tűnik, ez még nagyon sokáig lezárhatatlan akta marad, mert az ország lelke még tele van lüktető fájdalommal.
1Ben Danzig zenész, zeneszerző és énekes
Családja Nir Oz kibucban élt, nem mondhatni, hogy békében, mert a szülei házát 10 évvel ezelőtt egyszer már rakétatalálat érte Gázából.
Édesapja, Alex Danzig 76 éves holokauszt-szakértő, 50 éve kezdeményezte, és azóta szervez tanulmányi kirándulásokat Lengyelországba, fáradhatatlan kutatója és oktatója a Soának, évtizedek óta dolgozik pedagógusként a Jad Vasem múzeumban. Alexet Lengyelországban is tekintélyes történészként, politikai influenszerként ismerik, aki sokat dolgozott az izraeli-lengyel párbeszéd megteremtésén.
Alexet és Ben Danzig egyik nagybátyját, Yichak Elgartot (69) a Hamasz elrabolta október 7-én, Ben lánya, édesanyja, húga és unokahúgai csodával határos módon túlélték a terrortámadást – az édesanya 8 órán keresztül szorította a védett szoba kilincsét. Távolabbi családtagjaik a kibuc védelme közben meghaltak. A visszatért túszok történeteiből tudjuk, hogy Alex a fogságban, a gázai földalatti börtönben azzal „szórakoztatta” rabtársait, hogy naponta előadásokat tartott nekik történelemből, mitológiából.
Ben 10-éve, annál a rakéta-találatnál írt egy dalt “Vörös Szín” címmel, amiről minden Izraeli tudja, hogy ez a rakétatámadás riasztását jelenti (red alert). A család akkor azt kérte tőle, hogy ne adja ki a dalt, mert fájdalmas emlékeket idéz fel bennük a családi ház és az ahhoz fűződő emlékek miatt, amikor többek között festő édesanyjuk minden addig készített alkotása megsemmisült. Tavaly novemberben azonban Ben Danziger úgy érezte, hogy ennek a dalnak most itt a helye, Nir Oz kibuc emlékére.
„Mit mondhat az ember, amikor a víz és az ég egybefolyik, amikor magától lánba borul a föld, amikor a vihar a tüzet hajtja és az ember láthatatlan”? – kérdezi a dal. A válasz: „a háborúban csak vesztesek vannak”.
a négy fal, ami körbevesz
öntöttvasból van
felettem rakéták repkednek
felkeltem, de teljes a sötétség
kérem vissza az életemet
el akarom fojtani, mindent elfelejteni
de nem lehet… nem lehet feladni…
kérdezgetnek a hírekben
de miért pont én tudnám a megoldást?
mindent rögzített a kamera
elkéstetek a bocsánatkéréssel
itt minden felégett, fuss az árnyékba
beleszoktunk a félelembe
2Arik Einstein: Yesh bi ahava
Szakemberek, rádiós szerkesztők, szociológusok, pszichiáterek vizsgálták azt a zenei hullámot, ami az október 7-i tragédia utáni dermedt csendet követte. A nosztalgiával volt tele minden playlist, rádió- és televízió műsor. A békés időszakok édeni Izraeljének gyönyörű harmóniáit kereste mindenki a dalokban. Akkor Arik Einstein dalai szóltak a legtöbbet, különösen a “Van bennem szeretet” című.
„Van bennem szeretet és az fog győzni… a fake és az igazi között, az élet és a halál között, a tegnap és a jövő között: van remény, és azt úgy hívják, hogy szeretet. Egyszerű – lenne – ez, nem csoda, hogy ez az egyik kedvenc dal az iskolai/óvodai évzárókon is (vajon Gázában mi volt?). Most ez is egy kicsit mást jelent már.
Azt is próbálják találgatni a rádióadókon, vajon melyik dal lesz majd az, ami a jövőben leginkább ezt a háborút fogja képviselni, amit a további generációk is azzal azonosítanak majd, mint a Jerusalaim sel zahav a Függetlenségi háborút, a Luje hi a Yom Kipurt, a Habaita és az Ein li erec aheret a Libanoni háborút. Most arra tippelnek, hogy
3Yasmin Mualem – Rendben lesz – Jihje tov
című száma lesz ennek a háborúnak a dala.
Október 5-én Mualem melegítette be Bruno Marsot, akinek 7-én este is lett volna még egy koncertje. Az elmaradt, Bruno Mars hazament, nekünk pedig itt maradt ez a dal, ami a tragédia első napjaiban a leghallgatottabb ének volt, ami egyrészt csodás megnyugtató akusztikájának, másrészt a legtermészetesebb egyszerűséggel bíztató, vigasztaló üzenetének is köszönhet.
… ha egyszer el is fogy a pénzünk
a végén a verandán nevetgélünk
csak én és te és a csend
nem kell más, napsugaram,
egy darabig még ez eltart,
de tudd, nekünk már megíratott
meglátod, ez már biztos
körülüljük az asztalt,
ígérem, hogy
jó lesz
a végén jó lesz
a virágok újra nyílnak
lásd, jó lesz,
akkor is jó lesz,
ha van még mit megoldani
a végén jó lesz
a virágok újra nyílnak
lásd, jó lesz, jó lesz
még a sötétségből is kigyúl a fény
Ebben a duettben Omer Adammal, amit többezer néző előtt a Tamar fesztiválon is előadtak csupán néhány nappal a vérengzésbe fulladt Nova előtt, még tényleg csak arról szólt ez a dal, hogy a bajok, a hírek, a mindennapi nehézségek – mindezek csak külső zajok, minden megoldható. A végén jó lehet, jó lesz.
4Lola Marsh – Amíg vissza nem jössz
A nosztalgia sok mai énekest fordított a régi dalok felé. A szerelmes dalok új értelmet nyertek, a háború mindent áthangolt. Ezekről a dalokról írtunk a sorozatunk első és második részében. Egy előadó sem tudott érzéketlen maradni a háború iszonyatával és az azóta eltelt hónapok depressziójával. Minden koncert tengelyei azok a dalok, amelyek erre reflektálnak.
Még egy olyan együttes is, mint a Lola Marsh duó (Yael Shoshana Cohen, Gil Landau), akik eddig csak angolul énekeltek, most megírták a maguk fájdalomcsillapító dalát, ivritül.
Amíg vissza nem jössz
addig nem nyugszom
Amíg vissza nem hoznak
addig kereslek a viharban
Csak írom a leveleket
Talán jönnek még
jobb napok
most elénekeljük a kedvenc dalodat
Ahogy távolodik október 7. sokkja, ahogy a mindennapjaink feloldódnak a háborúban és fordítva, úgy lesznek a dalok egyre távolibb visszhangjai a tragédiának. Nem zokogunk, nem ismételgetjük monoton imaként hogy hozd vissza őket, mégis fontosak.
5“Szökési tervek”
Meglepően szép lírai reakció a háborús napjainkra, amit a vad és indulatos, néha cinikus HaZe’evot (Farkaslányok) zenekar írt. Ebben a dalban semmi nem akar „arról a napról” szólni, és amikor megjelentették, ezt írta róla a banda egyik tagja az Instagramon:
„Hinni akarok abban, hogy a zenének van gyógyító ereje. Itt van tehát az „Escape Plans”, egy új dal a Farkaslányoktól. Egy dal, amelybe beletettük az egész életünket. Szétestünk és összeraktuk magunkat. Remélem, olyanok leszünk mi, mint a főnixmadár, újjáéledünk a tűzből. Hinni akarom, hogy a zene gyógyítani képes. Köszönet mindazoknak, akik ezt a zenét létrehozták, és mindenkinek, aki jót tesz ebben a világban.
Ma reggel kiadtuk az új dalunkat: „Szökési tervek”. Ezekben a napokban senkinek nem szabad egyedül lennie. Számunkra most ez az együttlét. Hat percben az életünk története, teljesen más, mint amit eddig csináltunk. Bárcsak valakinek ez vigasztalásul szolgálna.”
